Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-117

262 Az országgyűlés képviselőházának 117, Kálmán és Vágó Pál (Egy hang a középen: Pfuj!) törvényjavaslatot nyújtott be a magyar Szent Korona területén élo nemzetiségek, azaz népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyvezéséről. Az országgyűlés képviselőházának elnöke erről a javaslatról megállapította, hogy a magyar államiságot alapjaiban támadja meg. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) A képviselőház óriási többsége a Hubay-párt kivételével az elnök indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy ezt a javaslatot soha tárgyalni nem fogja és ezzel a javaslatot az, elnök úr enunciációjávai egyértelműen megbélyegezte. Az ország közvéleménye nemzetiségre való különbség nélkül hangos megbotránkozásának adott kifejezést, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Ezen javaslat beterjesztésének ténye és beterjesztésének időpontja, valamint a javaslatnak különös bizonyos részei, amelyek a magyar államreudet létalapjaiból forgatják ki, nem maradhatnak a törvényhozás és az alkotmányvédelem e Házában sem további következmények és megtorlás nélkül (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, a középen és a baloldaton. — Maróthy Károly: Nem jó út ez!) nevezetesen a beterjesztőkre nézve, akiknek felfogása és eljárása egyaránt nem fér össze a magyar törvényhozó mivoltával és kötelességeivel, (ügy van! Ügy van! jobbfelől.) de még a magyar állampolgáréval sem. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tévedni emberi dolog!) Ügy hiszem, a javaslatot a t. Ház tagjai az újságokból elég részletesen ismerik — volt napilapv amely, egész terjedelmében közölte — és így felmentve érzem magam az alól, hogy a javaslatot részleteiben ismertessem. Csak a javaslatnak azokra a részeire kívánok kiterjeszkedni, amelyek a javaslat egyéb részeinek keretében a magyar államrendet különösképpen alkalmasak megtámadni és megbontani. A magyar államnak a szentistváni államalapítástól kezdve egyik legjellegzetesebb alapvonása az államihatalom és a nemzettest Bzétbonthatatlan egysége. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) A szóban levő törvényjavaslat az államhatalomnak ezt az egységes szervezetét bontja meg. A nemzetiségenkint megszervezett népcsoportok az államhatalom körébe tartozó kormányzati és igazgatási ügyek széles területén az államhatalomtól teljesen független tevékenységet fejthetnének ki. A törvényjavaslat semmi biztosítékról nem gondoskodik abban a tekintetben, hogy az egyes népcsoportok az önkormányzatukba utalt ügyek területién ne fejtsenek ki olyan tevékenységet, amellyel a magyar államhatalommal szembe helyezkedhetnek, az egységes állam bel- és külpolitikai célkitűzésétől eltérő, sőt azzal ellentétes célok megvalósítására törekedhetnének. De nemcsak az f államhatalom egységét bontanák meg a törvényjavaslat rendelkezései, hanem a nemzet egységét is« (Ügy van! Ügy van! jobboldalon és a középen.) Lehet állítani, hogy ugyancsak Szent István államalkotásától kezdve jellegzetes alapvonása a magyar államalakulásnak a nemzet egysége. Nemzetiség, ayejv, faj, rendi állás, vallás szerint tagozódhatott a nemzet, — tagozódott is — de ez a tagozódás sohasem jelentkezett úgy, hogy a, nemzet tagjainak bármily szempontú tagozódása a nemzet tagjainak egy-egy csoportját a nemzet testéből kikülönítette volna. (Ügy van! jobbfelől.) A nemzet nem volt sohasem különálló csoportoknak összessége, hanem egyetlen együlése, 191fÖ június 13-án, csütörtökön. ség, egy test, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) & Corpus Sacrae Regni Coronae, a Szent Korona teste. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezért nem is egyezik a javaslat tartalma magával a javaslat címével sem. A test tagjai mint egyesek lehettek különböző nemzetiségűek, rendi állásúak, vallásúak, de azért egyaránt ugyanannak az egyetlen nemzettestnek voltak tagjai. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A törvényjavaslat legsúlyosabb tévedése ezek szerint az, hogy a magyar államhatalomnak és a magyar nemzetnek történelmileg kialakult megbonthatatlan egységét bontja szét. Hozzá kell tenni azonban, hogy felborítani kívánja a javaslat az állampolgárok egyen jogúságátis (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) és merényletnek mondható az egyes emberek és családok szabadsága, meggyőződése és hite ellen is. (Ügy van! ügy van! a jobboldalon.) A javaslat bevezetése ugyan kiemeli azt, hogy a magyar Szent Korona országaiban élő összes honpolgárok, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozandóságukra, oszthatatlan egységes magyar nemzetet képeznek, ez az elvi kijelentés azonban a javaslat tartalma következtében üres frázissá válik. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Vannak a javaslatnak olyan rendelkezései is, amelyek a-z államfőnek bizonyos jogokat biztosítanak a népcsoport! elkülönülésekkel szemben — így példának okáért a nemzetiségek vezetőinek választási okmányát be kell mutatni az államfőnek. A népcsoport vezetője a magyar alkotmányra esküt tesz, a népcsoporti jogszabályokat az államfő szentesíti és ő nevezi ki az államtitkárokat is — mindezek az egységes államvezetést biztosítani látszó intézkedések azonban úgy vannak megkonstruálva, hogy ezeknek hatályosságát viszont más rendelkezések lerontják. így példának okáért a nemzetiség vezetője választási okmányát az államfőnek be kell ugyan, hogy mutassa, az államfőnek azonban nincs joga arra, hogy a jóváhagyást vagy a megerősítést megtagadja. (Mozgás a jobboldalon és a középen.) Az eskütételnek sincs jelentősége, mert semmiféle államhatalmi tényezőnek nem felelős a vezető, ennélfogva esküszegés, ha ilyen történ nék, megtorlatlan maradna. Azzal, hogy a nemzetiségi jogszabályalkotáshoz a javaslat az államfő szentesítését kívánja, a nemzetiség vagy népcsoport jogszabályait az állami törvények szintjére emeli. A népcsoporti államtitkárt az államfő csak a népcsoport vezetőjének javaslatára nevezheti ki. A nemzetiségi miniszternek egyébként is eléggé tartalomnélküli felügyeleti jogát úgy határozza meg, hogy ezt a miniszter az őszes népcsoportok egyetemes érdekeinek figyelembevétele-mellett köteles gyakorolni. A felügyelet célja tehát nem az egyes népcsoportoktól független állami érdek megóvása, A népcsoportokba való felvétel ellen a nemzetiségi miniszterhez intézhető panaszon túl további panaszjogot ad egy döntőbírósághoz, amelyben egyedül a nemzetiségekhez tartozó bírák mondanák ki a végső szót. (Felkiáltások a középen: Hallatlan! Borzasztó!) A magyarság rovására irányuló, azzal egyenes szembehelyezkedése a törvényjavaslatban az, hogy a magyarságot magát népcsaláddá minősíti. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Hallatlan!) A magyar nemzet a törvényjavaslat következtében, mint ilyen,