Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-116

256 Az országgyűlés képviselőházának 116. ülése 194-0 június 12-én, szerdán. úgynevezett jelentős változások esetén. Ez a szakasz lehetőséget nyújt arra, hogy az intézet bármely orvosával szemben önkényesen léphessen fel. Szándékosan utoljára hagytam a 18. § ismertetését, (Palló Imre: Ebben van a politika!) amely a szerződéses orvosoknak olyan egyesületekben, szervezetekben való tagságát és •' részvételét tiltja meg, amelyek ellentétbe állíthatják az orvost az állam törvényes rendjének követelményével, továbbá, hogy a Vitézi Rend jelvényén kívül tilos bármiféle olyan jelvény viselése, (Palló Imre: Még a cserkészjelvényé is!) amely párthoz, egyesülethez vagy szervezethez való tartozást tüntet fel (Matolcsy Mátyás: Mi lesz a cserkész jel vénnyel? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a (képviselő urakat, ne méltóztassanak családi tanácsot tartani. (Derültséff.) Matolcsy Tamás: E szerint tilos például evezősegyesületek, túristaszervezetek. egyházi egyesületek jelvényeit viselni. (Baky László: Mi lesz a cserkészjelvénnyel?) Megjegyzem, ilyen működési szabályzat egy érdekképviseletnél sincs, érthető tehát, hogy sértőnek és megalázónak tartjuk mi orvosok ezt az intézkedést, amelyet a mindenkor nemzeti alapon álló orvosi rend nem érdemel mes: a belügyiminiszter úrtól. Ez a szakasz világosan mutatja, hogy az orvosokat ez a rendszer nem mint a kibontakozott újí szociális állam pilléreit tekinti, hanem éppen ellenkezőleg, ettől a társadalmi rétegtől fél legjobban ez a liberális szelleim, amelyből megszületett ez a működési szabályzat. Azzal tisztában van a jelenlegi kormány is, hogy az orvosokat a szociális működéstől eltiltani nem lehet, mert hiszen Összes ténykedésüknek ez kell hogy legyen a főcélja. De ugyanakkor drákói szigorral akarja eltiltani őket a magyar nemzeti szocializmustól, amelylyel élesen szembenáll a mostani liberális kormányzat. Kérdezem a belügyminiszter úrtól, hogy a szociális hivatását teljesítő magyar orvosi társadalom imi legyen, ha nem magyar és ha nem nemzeti? (Maróthy Károly: És nem szocialista!) Ne féljenek ettől a társadalmi rendtől és ne akarják bilincsekbe verni őket, mert szükség lesz még az ő gerinces és mindig magyar kiállásukra. (Palló Imre:. Ügy van !) Ha a belügyi kormányzat továbbra is ezt a politikát űzi az orvosokkal szemben, hogy nemcsak az „orvosi illetményeket szabja a létminimumra, sokszor a létminimum alá, úgy nem nehéz megjósolni azt, hogy már nem sokáig űzheti ezt a politikát, mert ez a pálya teljesen kihal: az orvosi egyetemekre évrőlévre kevesebben és kevesebben iratkoznak be, mert ma már minden fiatalember tudja, hogy erre a pályára menni nem szabad, mivel ilyen mostoha elbánásában nems részesülnek a fiatalemberek egy pályán sem, mint az orvosi pályán. A budapesti orvosi kamarán keresztül tiltakozik ez ellen a működési szabályzat ellen az egész magyar orvosi rend. mert ez nemcsak 2400 pénztári orvos önérzetét, exisztenciáját fojtogatja, haneimi az egész orvosi rend pillérét támadja meg. Ennen ezért azzal a konkrét kéréssel fordulok a belügyminiszter úrhoz, aki nincs itt, hogy először a 300/1940. számú rendeletének ezt a sérelmes pontjíát módosítsa és helyezze hatályon kívül, másodszor utasítsa az Oti.-t a kollektív szerződések megkötésére, amit az 1927 : XXI, te. 6. pontja imperative előír, harmadszor kérjük az Orvosi Kamara törvényes jogainak olyan módosítását, hogy a kamara át vélhesse az intézeti orvosok fegyelmi ügyének irányítását. (Palló Imre: Negyedszer: mondjon le! — Tam a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Kabók Lajos képviselő úr interpellációja a kereskedelemi- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének fűszerszakosztálya^ az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartását és a munkabérek rendezését feliratban kérte. Hajlandó-e a miniszter úr az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartására vonatkozólag rendeletet kibocsátani és a munkabérek rendelésében segítséget t nyújtani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének fűszerszakosztálya a közelmúltban nyilvános gyűlésen tárgyalta a fűszeres alkalmazottak sérelmeit és kívánságait. A megállapított sérelmeket és kívánságokat emlékiratba foglalták és küldöttség útján juttatták el a kereskedelemés közlekedésügyi miniszter úrhoz. A küldöttséget annakidején személyesen vezettem, ezért tudom, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter űr igen megnyugtató választ adott a küldöttség tagjainak, akik megelégedetten és ügyük elintézésének reményében távoztak. Miután a megnyugtató válasz dacára sem történt a mai napig semmiféle intézkedés a fűszeres alkalmazottak sérelmei és kívánságai ügyében, ezért szükségesnek tartom a Ház színe elé tárni ezeket a sérelmeket és kívánságokat, és a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urat felkérni a szükséges intézkedések megtételére. Régi sérelme az élelmiszerkereskedőknek a Vasárnapi munkaszünet hiánya. A munkáltatók és munkavállalók egyaránt évek hosszú sora óta sürgetik ennek a kérdésnek elintézését, vagyis a vasárnapi munkaszünet megvalósítását. Az 1936. évben 45.268. számmal kereskedelemügyi miniszteri rendelet jelent meg, amely meglehetősen szűk keretek közé, szorította a vasárnapi árusítás idejét és mértékét. Ez a rendelet, csak átmeneti jellegű volt a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetéséhez. A kereskedőtársadalom ezek után joggal Várta a teLies vasárnapi munkaszünet bevezetését. E helyett az 1938. évben megjelent egy újabb kereskedelemügyi miniszteri rendelet, az 57.000. számú, amely a vasárnapi árusítás lehetőségeit kibővítette és annak idejét meghosszabbította. A jelenlegi helyzet a vasárnapi árusítás tekintetében tarthatatlan, igazságtalan és a visszaélések bő forrásait foglalja magában. Ez a rendelet más mértékkel mér a fűszerkereskedőknek és mással a tejvállalatoknak és a pékeknek. Nálunk, a fővárosban nincsen úgy, mint a külföldön, mert itt nincsen kizárólagosan péksüteményeket vagy tejtermékeket árusító üzlet, hanem az ilyen elnevezés alatti üzletek más árucikkek árusítására is be vannak rendezkedve. A teljes vasárnapi munkaszünet bevezetésének nincs^ semmi gyakorlati akadálya. Számos vidéki városban hosszú évek óta be van veztve és nincs ellene semmi kifogás.