Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-116
Az országgyűlés képviselőházának 116. ülése 19 W június 12-én, szerdán. 257 A. vasárnapi munkaszünet megvalósításának legfőbb akadályaként a tejkérdést szokták odaállítani, amely miatt állítólae: a teljes vasárnapi munkaszünetet nem lehet bevezetni. Ezt a kérdést is meg; lehet oldani Pestkörnyék imintájára, ahol az összes élelmiszerüzletek vasárnap zárva vannak és csak egyes tej üzleteket tartanak nyitva ügyeletes rendszer alapján egy órán keresztül. Ennek az évtizedek óta vajúdó kérdésnek nyugvópontra kell Jutnia, Ezért kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, rendelje el az 3gész kereskedelem számára a teljes vasáranapi munkaszünetet, mert ilyen módon a szociális és valláserkölcsi szempontoknak is eleijét lehet tenni. Ezzel egyidejűleg a pirosbetűs agyházi és nemzeti ünnepek záróráját is rendezni kell^ olyképpen, hogy a fűszerüzletek délelőtt 10 óráig legyenek nyitvatartihatók. Súlyos sérelme a fűszeresalkalmazottaknak, hogy a munkaidejüket szabályozó 34.000/1938. K. M. rendelet hosszabb munkaidőt állapít meg a fűszeresalkalmazottak számára, mint a többi kereskedelmi alkalmazottak számára. Ezért van szükség olyan rendelet kiadására, amely minden kereskedelmi alkalmazott számára egységesen heti 48 órában állapítja meg a munkaidőt. Helytelen a munkaidőrendeletnek az elimaüt éy őszén történt felfüggesztése is, mert a világháború hatásaként az üzletek forgalma csökkent és a felnövekedett munkaidő következtében a munkanélküliség fokozódott. Egyébként is a rendeletet sok helyen nem tartják be, mert az könnyen kijátszható az ellenőrzés hiánya miatt. A munkaidő leghatékonyabb ellenőrzését csak úgy lehet biztosítani, ha az üzletek nyitvatartási ideje egybeesik az alkalmazottak munkaidejével. Ha azonlban a kereskedelemügyi miniszter úr ezt a megoldást bármely okból nem fogadhatja el. akkor kérnem kell hogy az 1937 : XXI. te. 18. w S-ában foglalt rendelkezés alapján adjon lehetőséget az alkalmazotti _ érdekképviseletnek az ellenőrzés v égreha jtására. Súlyos sérelme a kereskedelmi alkalmazó tatáknak a fizetett szabadságidőre vonatkozó rendeletnek az a rendelkezése, hogy ez csak a két alkalmazottnál többet foglalkoztató üzlet alkalmazottaira terjed ki. Az élelmiszerszakmában túlnyomóan egy-két alkalmazottat foglalkoztató üzletek vannak, ezért az alkalmazottak jelentékeny része nem 1 jut szabadsághoz. Elérkezett az ideje a rendelet módosításának olymódon, hogy az ilyen üzletekben alkalmazottaik is szabadságidőhöz jussanak. A rendeletben biztosított hatnaoi kezdő szabadságidő nem felel meg ártörvény célkitűzéseinek sem, mert egyévi nehéz, fárasztó munka után hatnar>i, sok esetben megszakított pihenő idő. neun elégséges az alkalmazottak munkaerejének megóvására. Az ezt a rendeletet megelőző rendelettervezet is 12 napi szabadságidőt állapított meg. Ezért kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a kereskedelmi alkalmazottak szabadságidejét rendezni szíveskedjék olyan módon, hogv egyévi eltöltött alkalmaztatás után legalább 14 napi fizetett szabadságidő birtokába jussanak. A fizetések újabb megállapítása is elkerülhetetlenül szükséges. A jelenlegi legkisehb munkabérek 1939 április 30-a óta vannak érvényben. Ezek a jóváhagyott minimális munkabérek az első évben havi 80. a második és harmadik évben havi 100 és a harmadik év után havi 130 pengő fizetést jelentenek a kereskedősegédeknek. A minimális munkabérek életbelépése óta több mint egy esztendő telt el és ez alatt az idő alatt a megélhetés terén súlyos eltolódások történtek, úgyhogy a minimális munkabérek újabb rendezése elkerülhetetlenül szükséges. A mai ülés keretében Malasits Gréza képviselőtársam megdönthetetlen érvekkel bizonyította, hogy a fizetések nincsenek arányiban az elsőrendű közszükségleti cikkek árával, hasonlóképpen megdönthetetlen bizonyítékokkal szolgált a tekintetben, hogy a közszükségleti eikkek ára olymértékben emelkedett, hogy azok elviselhetetlen terheket jelentenek a bérért, fizetésért dolgozók számára. Mindezekre való tekintettel teljesen tarthatatlan a kormánynak az az álláspontja, hogy sem a minimális munkabérek felemelését nem engedélyezi, sem pedig^ nem engedélyez bérkiegyenlítést, ami" lehetővé tenné az árak és a bérek közötti elviselhetetlen különbségek kiegyenlítését. A kereskedelmi alkalmazottak havi 80—130 pengős leigkiseblb bérei oly alacsonyak, hogy a legimiinimálisabh /emberi megélhetés feltételeit sem biztosítják. Ezért feltétlenül szükség van arra, hogy a súlyos helyzetben lévő, kötelességüket kifogástalanul teljesítő alkalmazottak hozzájussanak a teljesen jogos munkabérrendezéshez. Felkérem a kereskedelmi miniszter urat, sziveskedjék sürgősen intézkedni, hogy a minimális munkabénmegál lapító bizottságok a kereskedelmi alkalmazottak jelenlegi munkabéreit tegvék megfontolás tárgyává és azokat emeljék olyan színvonalra, amely "megfelel a mai életszínvonalnak. Megemlítem még. hoffv az élelmiszerkere«kedelemben a kerpskedősegédeket áruszállításra is felhasználják Ez a kereskedelem színvonalának "im'pikedését akadályozza, mert : & fiatal ke^eskedőalkalmazottakat elvonja attól, hogy szakmájukban minél nagyobb pvakorlat-^a tegyenek szert, E^ért ennek az állapotnak megszüntetése cél iából olvan rendelet MIbo^sá+ására WÄB J szükség- -amely mflptiltaq^ hogy keresikpdőalkalmazottakat kihordási munkám használhassanak fel. Sérelmük a kereskedelmi alkalmazottaknak az is, hogy a munkábahelyezkedés csak az értelmiségi kormánybiztosság útján történhetik meg. Az értelmiségi kormánybiztosság az igényléseket nem tudja gyorsan és a kívánalmaknak megfelelően, szakszerűen elintézni, A munkáltatók ezirányban megkötött helyzete akadályozza az alkalmazottakat az elhelyezkedésben. (Elnök csönaet.) Azonnal befejezem! Éppen ezért szükséges egy olyan rendelet kibocsátása, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy az értelmiségi kormánybiztosság mellőzésével is felvehessenek alkalmazottakat az 1939. évi IV. te. kívánalmainak megfelelően. Miután beszédidom lejárt, csak annyit Jelentek még ki. hogv ezekben voltam bátor összefoglalni a kereskedelmi alkalmazottak sérelmeit és kéorelmeit. Ismételten kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, Jiogy a kért ós szükséges^ intézkedéseket sürgősen megtenni szíveskedjék. Elnök: Az intern el láció kiadatik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter tirnak. Következik Palló Tmre képviselő xír interpellációja a kormányhoz. Kérem az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a maíTvar királyi kormányhoz a borsodmegvei zsidók^ gazdasági túlhatalma ellen. Saiöszentnétereu miniszteri hozzájárulással zsidók bérelnek olyan birtokokat, amelye ket törpe- és kisbirtokos magyarok akartak megszerezni. 37*
