Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-115

208 Az országgyűlés képviselőházának 115. ülése 19 h0 június 11-én, kedden. üzemmel. Tessék egyszer megnézni, hogy egy elektromos távbeszélő készülékeket gyártó nagy üzemnek kicsoda az elnöke. Egy nyugal­mazott tábornok. Most tessék nekem megmon­dani, foglalkozott Ő valaha ezekkel a kérdé­sekkel? Az illető azt mondja, igen, egy sze­rény tiszteletdíjat kapok ezért az állásért. Engem mégis érdekelt, hogy mi az a szerény tiszteletdíj, hát évi 20.000 pengő. De ezt ' vala­kinek meg kell keresnie, annak a haszonban mutatkoznia kell., mert lia nincs, aki azt meg­keresi, akkor azt nem lehet kifizetni, oda nem úgy hordják be a pénzt, hanem azt áruval, termeléssel kell előteremteni. Ezek a jelenségek munkásszempontból is kifogásolhatók. Nagyon sok üzemben vannak olyan emberek, akiknek ott semmi keresni­valójuk sincs, lehet, hogy politikai szempont­ból, vagy azért tartják ott őket, hogy a ki­rakatban legyenek, vagy felhasználják őket arra, hogy megfelelő összeköttetéseik felhasz­nálásával védőpajzsul szolgáljanak másokkal szemben, de bármilyen szempontból vannak is jelen, én mindenkor kifogásolni fogom ezt és azt mondom, hogy ha az üzem vezetésében változást kívánnak, akkor tessék egyenértékű szakembereket odatenni. Mindig azt mondot­ták, hogy a tehetséges keresztények nem tud­nak érvényesülni, a tehetséges keresztények nem tudnak megfelelő pozíciókat elfoglalni, mert a zsidók foglalják el ezeket a pozíció­kat. Méltóztassék ezeket a tehetséges keresz­tényeket összegyűjteni és odatenni ezekre a megfelelő helyekre. Ma már ugyanis ott tar­tunk, hogy a tehetséges keresztények panasz­kodnak azok miatt az elnyomatások miatt, amelyekben részük van azok részéről, akiknek megfelelő összeköttetéseik, protekcióik, meg egyéb nexusaik vannak arra, hogy olyan po­zíciókat foglaljanak el, amelyeknél tulajdon­képpen semmi keresni valójuk sincsen. Az összeférhetetlenségi törvény ikérdése is egy olyan kérdés, amellyel a Háznak már ré­gen foglalkoznia kellett volna. Miért nem méltóztatik idehozni az összeférhetetlenségi törvény javaslatát? Nagy purifikálás i düh fogta el itt némelykor az embereket és ezt a törvényjavaslatot, amely tulajdonképpen a közéleti tisztaság alapja, felhasználva a felső­házban kapott tengely törést, neun hozzák oda, hanem egyszerűen a (képviselőház irattárálban hagyják pihenni, abban bízva, hosry ezt senki sem fogja reklamálni. Tessék csak egészen nyugodtan idehozni ezt a törvényjavaslatot és tessék ezt a mai kornak és azoknak az új erkölcsöknek megfelelően, amely új erkölcsö­ket kint a közéletben hirdetnek, a gyakorlat­ban is megvalósítani. Méltóztassék ezeknek az erkölcs-hirdetéseknek a konzekvenciáit le­vonni, nemcsak hirdetni az elveket és a gya­korlatban egészen mást csinálni. Azok az új adók, amelyeiket a képviselőház megszavazott, a fogyasztás egyoldalú megter­helését jelentik. Ezeknek az adóknak szüksé­gességét bizonyára azok a rendkívüli viszo­nyok teremtették meg, amelyeik ma fennálla­nak. Nem akarok ennek a (kérdésnek a részle­tezésébe belemenni, de rámutatok ezeknek az intézkedéseknek arra a következményére, hogy az élet megdrágult, már pedig, ha az élet meg­drágul, alkkor miért nem lehet és miért nem kell az élet más területén élő emberek jövedel­mét valamelyes összhangba hozni azokkal a költségekkel, amelyek újabban reájuk hárul­nak? Ha a benzin drágul, az árkormánybitos­ság nyomban lehetővé teszi, hogy a főváros autóbuszvállalatai, amelyeknek megvoltak a bőséges tartalékaik, meg rezsicsökkentési lehe­tőségeik, nyomban felemeljék az árakat. Ma 58 fillért kell fizetnie valakinek, aki Csepelre jár ki dolgozni, tehát 1.16 pengő az utazás ide-oda. Jó szakmunkás legyen az, aki egy órára 1.16 pengőt kap, tehát egy órát kell dolgoznia a munkásnak azért, hogy a munkahelyére el tud­jon jutni és onnan este a lakásához vissza tud­jon térni. Ez is egy olyan kérdés, amely sem­miképpen sem egyeztethető össze a sokat han­goztatott szociális gondoslkodással, mint aho­gyan nehezen egyeztethető össze ezzel az is, hogy például, amíg az üdülési szabadsággal kapcsolatosan életbeléptetett utazási kedvez­ményt tavaly 6000 pengős keresetig engedélyez­ték, az idén ezt a kereseti határt 30ŰÖ pengőre szállították le. Nem vették figyelembe, hogy a drágaság következtében a bérekben valame­lyes emelkedés beállott ugyan, a legtöbb üzem­ben ugyanis ma nem 48 órát, hanem 60 órát dolgoznak és ennek következtében az évi kere­set valóban valamivel emelkedett, de ezzel egyidejűleg emelkedtek a kiadások is, mert hiszen hosszabb munkaidő alatt a munkásnak testi állapota, egészsége ápolására sokkal többre van szüksége, mint amennyire normális munjkaidő mellett. Az utazási kedvezményt ennek ellenére mégis 3000 pengős jövedelemha­tárhoz kötötték, azoknak az ^ apró kreizler­szempontoknak figyelembevételével, mint­hogyha ez nem tudom milyen nagy, világren­gető vívmány volna. Bocsánatot kérek, miért kell egyáltalán korlátozás? Aki igazolja, hogy munkás, aki igazolja, hogy dolgozik, azt bün­tetik, mert akinek több keresete van, az jobb munkás, többet dolgozik. Ezzel szemben külön jutalmat adnak annak, aki talán kevesebbet dolgozik, aki gyengébb munkás, mert az meg­kapja ezt a kedvezményt. Azt büntetik, aki nemzetgazdasági szempontból értékesebb, hasz­nosabb munkát végez, aki többet dolgozik, aki szorgalmasabb, mert neki nem szabad igénybe­vennie ezt a kedvezményt. Ezek a szociális el­gondolások sehogy sem egyeztethetők össze az­zal a sokat hirdetett szociáiis gondoskodással« amelyről pohárköszöntőkben szoktunk hallani. T. Ház! A bérkérdés rendezése elől nem lehet elzárkózni. Az árkormánybiztosságnak ebben a kérdésben úgyszólván döntő szava van, éppen azért nem is annyira az illető szak­minisztériumok azok, amelyek ezekbe a kérdé­sekbe döntően avatkoznak bele, hanem az ar­kormánybiztosság határozza meg, hogy mely szakmákban lehet béremelést engedélyezni es melyekben nem. Megtörtént legutóbb, hogy a szabómunkások megállapodtak' a munkálta­tókkal egy 8%-os béremelésben es ez a bér­emelés a megállapodás értelmében az első he­ten kifizetésre is került. Aznap éjjel surgo­iiyileg tiltották le, hogy ezt a bért kiíizessek, aminek gyakorlatilag az lett volna a követ­kezménye, hogy hétfőn reggel minden mun­kás hozza vissza a már kifizetett es talán el­költött munkabérből azt a bizonyos összeget a munkaadójának, mintha tévedésből tizette volna ki. ...••.,» , i u' Felállítják azt a fikciót, hogy a munkabér­emelés inflációra vezet. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Ezt a tételt állítják fel és ebből kiindulva zárkóznak el a legmerevebben a munkabér

Next

/
Oldalképek
Tartalom