Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-115

208 Az országgyűlés képviselőházának 115. ülése 19 h0 június 11-én, kedden. üzemmel. Tessék egyszer megnézni, hogy egy elektromos távbeszélő készülékeket gyártó nagy üzemnek kicsoda az elnöke. Egy nyugalmazott tábornok. Most tessék nekem megmondani, foglalkozott Ő valaha ezekkel a kérdésekkel? Az illető azt mondja, igen, egy szerény tiszteletdíjat kapok ezért az állásért. Engem mégis érdekelt, hogy mi az a szerény tiszteletdíj, hát évi 20.000 pengő. De ezt ' valakinek meg kell keresnie, annak a haszonban mutatkoznia kell., mert lia nincs, aki azt megkeresi, akkor azt nem lehet kifizetni, oda nem úgy hordják be a pénzt, hanem azt áruval, termeléssel kell előteremteni. Ezek a jelenségek munkásszempontból is kifogásolhatók. Nagyon sok üzemben vannak olyan emberek, akiknek ott semmi keresnivalójuk sincs, lehet, hogy politikai szempontból, vagy azért tartják ott őket, hogy a kirakatban legyenek, vagy felhasználják őket arra, hogy megfelelő összeköttetéseik felhasználásával védőpajzsul szolgáljanak másokkal szemben, de bármilyen szempontból vannak is jelen, én mindenkor kifogásolni fogom ezt és azt mondom, hogy ha az üzem vezetésében változást kívánnak, akkor tessék egyenértékű szakembereket odatenni. Mindig azt mondották, hogy a tehetséges keresztények nem tudnak érvényesülni, a tehetséges keresztények nem tudnak megfelelő pozíciókat elfoglalni, mert a zsidók foglalják el ezeket a pozíciókat. Méltóztassék ezeket a tehetséges keresztényeket összegyűjteni és odatenni ezekre a megfelelő helyekre. Ma már ugyanis ott tartunk, hogy a tehetséges keresztények panaszkodnak azok miatt az elnyomatások miatt, amelyekben részük van azok részéről, akiknek megfelelő összeköttetéseik, protekcióik, meg egyéb nexusaik vannak arra, hogy olyan pozíciókat foglaljanak el, amelyeknél tulajdonképpen semmi keresni valójuk sincsen. Az összeférhetetlenségi törvény ikérdése is egy olyan kérdés, amellyel a Háznak már régen foglalkoznia kellett volna. Miért nem méltóztatik idehozni az összeférhetetlenségi törvény javaslatát? Nagy purifikálás i düh fogta el itt némelykor az embereket és ezt a törvényjavaslatot, amely tulajdonképpen a közéleti tisztaság alapja, felhasználva a felsőházban kapott tengely törést, neun hozzák oda, hanem egyszerűen a (képviselőház irattárálban hagyják pihenni, abban bízva, hosry ezt senki sem fogja reklamálni. Tessék csak egészen nyugodtan idehozni ezt a törvényjavaslatot és tessék ezt a mai kornak és azoknak az új erkölcsöknek megfelelően, amely új erkölcsöket kint a közéletben hirdetnek, a gyakorlatban is megvalósítani. Méltóztassék ezeknek az erkölcs-hirdetéseknek a konzekvenciáit levonni, nemcsak hirdetni az elveket és a gyakorlatban egészen mást csinálni. Azok az új adók, amelyeiket a képviselőház megszavazott, a fogyasztás egyoldalú megterhelését jelentik. Ezeknek az adóknak szükségességét bizonyára azok a rendkívüli viszonyok teremtették meg, amelyeik ma fennállanak. Nem akarok ennek a (kérdésnek a részletezésébe belemenni, de rámutatok ezeknek az intézkedéseknek arra a következményére, hogy az élet megdrágult, már pedig, ha az élet megdrágul, alkkor miért nem lehet és miért nem kell az élet más területén élő emberek jövedelmét valamelyes összhangba hozni azokkal a költségekkel, amelyek újabban reájuk hárulnak? Ha a benzin drágul, az árkormánybitosság nyomban lehetővé teszi, hogy a főváros autóbuszvállalatai, amelyeknek megvoltak a bőséges tartalékaik, meg rezsicsökkentési lehetőségeik, nyomban felemeljék az árakat. Ma 58 fillért kell fizetnie valakinek, aki Csepelre jár ki dolgozni, tehát 1.16 pengő az utazás ide-oda. Jó szakmunkás legyen az, aki egy órára 1.16 pengőt kap, tehát egy órát kell dolgoznia a munkásnak azért, hogy a munkahelyére el tudjon jutni és onnan este a lakásához vissza tudjon térni. Ez is egy olyan kérdés, amely semmiképpen sem egyeztethető össze a sokat hangoztatott szociális gondoslkodással, mint ahogyan nehezen egyeztethető össze ezzel az is, hogy például, amíg az üdülési szabadsággal kapcsolatosan életbeléptetett utazási kedvezményt tavaly 6000 pengős keresetig engedélyezték, az idén ezt a kereseti határt 30ŰÖ pengőre szállították le. Nem vették figyelembe, hogy a drágaság következtében a bérekben valamelyes emelkedés beállott ugyan, a legtöbb üzemben ugyanis ma nem 48 órát, hanem 60 órát dolgoznak és ennek következtében az évi kereset valóban valamivel emelkedett, de ezzel egyidejűleg emelkedtek a kiadások is, mert hiszen hosszabb munkaidő alatt a munkásnak testi állapota, egészsége ápolására sokkal többre van szüksége, mint amennyire normális munjkaidő mellett. Az utazási kedvezményt ennek ellenére mégis 3000 pengős jövedelemhatárhoz kötötték, azoknak az ^ apró kreizlerszempontoknak figyelembevételével, minthogyha ez nem tudom milyen nagy, világrengető vívmány volna. Bocsánatot kérek, miért kell egyáltalán korlátozás? Aki igazolja, hogy munkás, aki igazolja, hogy dolgozik, azt büntetik, mert akinek több keresete van, az jobb munkás, többet dolgozik. Ezzel szemben külön jutalmat adnak annak, aki talán kevesebbet dolgozik, aki gyengébb munkás, mert az megkapja ezt a kedvezményt. Azt büntetik, aki nemzetgazdasági szempontból értékesebb, hasznosabb munkát végez, aki többet dolgozik, aki szorgalmasabb, mert neki nem szabad igénybevennie ezt a kedvezményt. Ezek a szociális elgondolások sehogy sem egyeztethetők össze azzal a sokat hirdetett szociáiis gondoskodással« amelyről pohárköszöntőkben szoktunk hallani. T. Ház! A bérkérdés rendezése elől nem lehet elzárkózni. Az árkormánybiztosságnak ebben a kérdésben úgyszólván döntő szava van, éppen azért nem is annyira az illető szakminisztériumok azok, amelyek ezekbe a kérdésekbe döntően avatkoznak bele, hanem az arkormánybiztosság határozza meg, hogy mely szakmákban lehet béremelést engedélyezni es melyekben nem. Megtörtént legutóbb, hogy a szabómunkások megállapodtak' a munkáltatókkal egy 8%-os béremelésben es ez a béremelés a megállapodás értelmében az első heten kifizetésre is került. Aznap éjjel surgoiiyileg tiltották le, hogy ezt a bért kiíizessek, aminek gyakorlatilag az lett volna a következménye, hogy hétfőn reggel minden munkás hozza vissza a már kifizetett es talán elköltött munkabérből azt a bizonyos összeget a munkaadójának, mintha tévedésből tizette volna ki. ...••.,» , i u' Felállítják azt a fikciót, hogy a munkabéremelés inflációra vezet. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Ezt a tételt állítják fel és ebből kiindulva zárkóznak el a legmerevebben a munkabér