Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

162 Az. országgyűlés képviselőházának 118. ülése 19 AO június 6-án, csütörtökön. több képviselőtársam sürgetett, hogy tudniillik lehetőleg minden járásban legyen egy önálló mezőgazdasági népiskola, s ugyanott legyen egy-egy felnőtteket oktató téli gazdasági iskola is. 2060 tanítói állást szerveztem a legutóbbi 3T—4 esztendőben, nem szólva a felvidéki és kárpátaljai tanítókról. Rendeztem a helyettes, segéd- és kisegítő tanítók státusát, mert az 1930. évi krízis óta rendes tanítói állások helyett többnyire csak ilyen kisegítő állásokkal tudtunk segíteni a tanerőhiányon. A pénzügyminiszter úr segítségével a felekezeti tanítók készpénzilletményének állami kifizetése is rendszerré tétetett és ma a legtöbb felekezeti . tanító közvetlenül az államkincstártól kapja a javadalmát. Ott nincs ez meg, ahol az egyházközségek nem kívánták, mert vagyonosok lévén, rendesen tudják fizetni tanítóikat és ott, ahol a terményilletmények rendszere áll fenn. Jövőben is folytatni kívánom azokat a szociális intézkedéseket, amelyeket a tanítóság irányában tettem. A mindenkori állampénzügyi helyzettől függ természetesen, hogy mennyire mehetünk el. A legsürgősebb feladatnak tartanám a kántori illetmények megoldását, a kántori és tanítói illetményeknek szétválasztását, (Éljenzés.) azután a tanyai pótlék bevezetését. (Élénk helyeslés.) Osztozom abban a nézetben ma felszólalt képviselőtársaimmal, — azt hiszem, Maróthy és Közi Horváth képviselőtársaim említették — hogy a jó tanyai tanítót, akinek sok gyermeke van, jutalmazni kell, jobb helyre kell helyezni, ahol a ^gyermekeit neveltetheti. Viszont nagyon félek is éttől az intézkedéstől. A tanyai tanítókból, akik jó tanyai tanítók, ritkán lesznek jó városi tanítók. Sokkal helyesebbnek tartom, ha az a tanyai tanító bizonyos fizetéspótlékkal magasabb életszintre emelkedhet és ha gyermekeit neveltetjük. Ezért építtettem fel a tanítói internátust Szegeden az állami tanítók gyermekei számára, ezért építjük most Pécsett a katolikus tanítók gyermekei számára és Méí év múlva Debrecenben a protestáns tanítói gyermekek számára. Ezért vezette be Klebelsberg a beiratási díjat ,az elemi iskolában, melynek egypengos összegéből fele összeg megy ezekre a tanítói internátusi alapokra, fele összeg pedig a szegény gyermekek tankönyvellátására. Alig tíz esztendő alatt már három ilyen 120—140 gyermeket befogadó internátust tudunk felépíteni s ezeket természetesen a jövőben fokozott arányban fogjuk kiegészíteni új internátusokkal. Azokon a helyeken, ahol a beiskoláztatást nem tudtuk végrehajtani a tanulók elszórt lakóhelyzete miatt, ott életbeléptettem a yándortanítói intézményt, amely az északi államokban kitűnően bevált. Ma már nyolcvan ilyen . vándortanítói körzet működik, ahol 4000 iskolázásban nem részesíthető gyermeket tanítanak a tanyavilágon. Ezenkívül felállítottuk — a t. Ház tudja — a kornádi tanyai elemi iskolai internátust, amely kitűnően bevált, jól működik, 360 gyermek van ottan in ternátusi elhelyezésben. Ezt az internátusépítést szintén folytatni fogjuk. T. Ház! Amint méltóztatik látni, én ugyanazon az úton kívánok továbbhaladni az iskola materiális alapjainak biztosításában,mint boldogult elődöm, Klebelsberg Kunó. Emellett azonban igen nagy gondot fordítok az iskolai szellem korszerűsítésére, a nevelés előtérbe helyezésére, a nemzetismeréti okta- • tásnak a tanítás központjába való helyezésére ' és a gyakorlati élet szempontjainak érvényesítésére. Az eszközök ehhez elsősorban is az iskolafelügyelet korszerűsítése, ami az 1935. évi VI. te. alapján megtörtént: a törvényes felhatalmazás alapján t az iskolafelügyeletet ma már ahhoz értő néptanítók végzik, nem csupán a tanfelügyelői személyzet, hanem a körzeti iskolafelügyelők, akik a legkiválóbb tanítók közül választatván, kitűnően értenek a neveléshez és az oktatáshoz és igen nagy. mértékben vitték máris előre a népiskolai oktatást. A második eszköz a tanítóképzés tökéletesítése, amit az 1938. évi XIII. és XIV. törvénycikkek keretében a népiskolai tanító-, képzésnek akadémiai színvonalra helyezésével és az akadémia készülő tantervének erős módosításával kívánok elérni. E tantervben természetesen helyet fog kapui igen nagy mértékben a gazdasági irányú oktatás is, amit több képviselőtársam a gazdasági oktatással kapcsolatban sürgetett. A harmadik eszköz a tanterv. A tanterv, amelyet az előttem szólott Eajniss t. képviselőtársam hiányol a törvényben, nem törvénytárgy. A tantervet valóban az összes szakemberek, a legkiválóbb pedagógusok és nem pedagógusok, szülők és érdekeltségek meghallgatásával kell kialakítani. Ez a tanterv miniszteri rendeletek alapján jön létre és új szempontokat igyekszem belevinni a nevelés gondolatának előtérbe helyezésével, a nemzetismereti oktatásnak megerősítésével, továbbá a gyakorlati élet szempontjából a gazdasági anyagnak szaporításával. Ha méltóztatnak érdeklődni utána, a minisztériumban rendelkezésre állanak ezek az új tantervek, amelyek közül itt különösen a mezőgazdasági népiskoláik és a gazdasági ismétlőiskolák számára készült új tantervre hivatkozom, amely mintegy előhangja a hetedik és nyolcadik osztályos népiskolai oktatásnak, amelyre nézve szintén kidolgoztattam az új tantervet. . T. Ház! Az új fejlődést jelzi a népoktatasügy terén az állam terheinek fokozott emelkedése. Az építésnél, a létszámszaporításnál és ugyanígy a nyolcosztály bevezetésénél is — teljes arányossággal járunk el az állam és a többi iskolafenntartó javára. Méltóztattak itt néihányan a felekezeti iskolák sérelmeiről beszélni. Egy táblázatból csak néhány számot foarok felolvasni a most bevezetendő VII. és VITI. osztályos oktatásról. Az evangélikus iskoláknak 50.8%-ában fog megnyílni ez a két osztály a jövő szeptemberheín, az állami iskolák 47.2%-ában, a református iskolák 39.1%-ában, a római katolikus iskolák 36.2%-áfoan s a községi iskolák 34%-áhan, az izraelita iskolák 33%-ában. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Azok már nem számítanak!) Vannak zsidó iskolák! àz arányszámok körülbelül megfelelnek annak a helyzetnek, amelyben az iskolák ma vannak. A számok azonban azt mutatják, hogy egyes iskolafajták — például az evangélikus iskolák — ma kedvezőbb helyzetben vannak a zsúfoltság és a tanerők tekintetében, mint az állami iskolák, mások pedig rosszabb helyzetben. Közbevetőleg megjegyzem, hogy Paczolay t. kénviselőtársam, aki ezekről a kérdésekről beszélt, a népoktatási kérdésiekről szólva egészen helytelen számadatokat hozott a t. Há^ elé a népoktatási költségekről. Igen örülök, hogv a naplóban ezeket a téves számokat — úgyláts'zik elszólás volt — kijavította, de még az Úi számok sem felelnek meg a valóságnak, mert a mai egész költségvetés összeget nem .