Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

Az országgyűlés képviselőházának IIB. lehet arányba hozni a kulturális költségekkel. Hiszen tudjuk, hogy a mai költségvetésnek igen hatalmas része Ihadügyi kiadásokra fordíttatik, ,ami természetesen lenyomja a kulturális, a földmívelésügyi, az iparügyi és más költségek arányszámát. Ami pedig a kultusztárca költségvetését illteti, itt a táblázat, amely kimutatja 1912-től máig az arányszámokat. Eb bői megállapítható', hogy az utolsó 'békeköltségvetésben 37.7% volt, előbb pedig 35, sőt 33% volt a kultusztárca költségvetéséből a népoktatási célra rendelt összeg, Klebelsberg alatt 35.3 és 32% között ingadozott; egy évben felszökött 39.9 %-ra. 1933 óta az én költségvetéseimben 37.8 és 38.5% közt mozog a népoktatási költségek arányszáma, az idén a Felvidék nélkül 38.3%, a felvidéki és kárpátaljai részekkel együtt pedig 40%. Ha hozzászámítom a beruházási és más alapszerű összegeket, ahogyan azt annakidején a költségvetéssel kapcsolatban kifejtettem.. és a kiadásoknál már nemcsak magára a népiskolára, hanem a mezőgazdasági népiskolára, valamint a polgári iskolára és népműveilésrte fordított összegéket is figyelembe veszem, amelyek mind a nagy népnevelési egységbe tartoznak, akkor az egész költségvetésnek — beruházásokkal együtt — 50%-a megy népoktatási és népnevelési célokra, szemben a középiskolákra és felső iskolákra egyenlő^ arányban fordított körülbelül 15—16%-kal, míg magas művelődési és vallási célokra 8—8% esik. A fennmaradó 3%-ot a közoktatásig igazgatás emészti fel. Szeretném, t. Ház, ha az

1 »eltolódás«, amelyről itt Paczolay képviselőtársam kárhoztatólag szólott, már megtörténnék a felsőbb művelődési ágazatok javára, mert ez azt jelentené, hogy a népiskolai költségek kérdése, a népoktatás már olyan kiváló helyzetben van, hogy emelhetjük a töibbi ágazat költségvetését is, hogy rátérhetünk újra a középoktatás és felsőoktatás sokkal gyorsabb és alaposabb fejlesztésére. Egészségesebb állapot lesz, ha ez az arányszám el fog tolódni, természetesen nem a népoktatás rovására, hanem olyanképpen, hogy a népoktatási költségek is emelkednek, de a többiek, a dolog természetéből kifolyólag, még jobban. Maróthy t. képvislőtársam is hozott ide statisztikát. Csak arra kérem, vigyázzon a számokra, mert volt a 'budapesti egyetemnek egy kiváló statisztika-proifesszora, Láng Lajos, akitől egyszer megkérdeztük, hogy mi a statisztika feladata. A válasza ez volt: »Az. hogy ezt és az ellenkezőjét bebizonyítsa. (Derültség.) A statisztikával tehát nagyon óvatosan kell bánni. (Maróthy Károly: Várom az ellenkezőjét!) Az ellenkezőjét most voltam bátor felolvasni. (Palló Imre: Ez vonatkozik a miniszter úrra is. — Derültség.) Ezek jó számok. Helytelen az, amit itt a felekezeti iskolák elhanyagolásáról mondottak. A törvényes helyzet ma is az, amit az 1868:XXXVIIL te. megállapít: a főiskolafenntartók a felekezetek, azután a községek és mint kisegítő iskolafenntartó szerepel az állam, amely azonban 1921 óta szukcesszíve átvette a főiskolafemitartó szerepét, azt be kívánja tölteni és szerepel mint az egyházak és községek támogatója is. A helyzet jellemzésére ebben az irányban most néhány számot vagyok bátor felhozni. A személyi terhekből, amelyeknek összege kerek számiban 61 millió pengő, az állam visel 45,803.000 pengőt, Budapest székesfőváros 6,978.000 pengőt, a többi iskolafenntartó együttvéve 9,078.000 ülése 19 W június 6-án, csütörtökön. 163. pengőt. A dologi terhek a törvény értelmében természetesen a fenntartó községeket és egyházközségeket terhelik. Ez kitesz 8,184.000 pengőt. A helyzet tehát az, hogy a személyi terheknél a létszám egyharmada, a terheknek pedig háromnegyed része az államé. Az összes terhek, a dologi terheket is beleértve, 70'5 milliót tesznek ki és ebből az állam fedez 46'25 millió pengőt, vagyis itt 66 százalékot fizet, annak ellenére, hogy az iskoláknak csak 33 százaléka állami. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy teljesen fordított arányiban történik a fejlődés, az állam mind több terhet vállal, a többi iskolafenntartó pedig élvezi ezt az áldozatot. Azokról a számokról, amelyekről nyilatkoztam, szívesen adunk a minisztériumiban bármely képviselő úrnak részletesebb felvilágosítást . és bizonyítékokat. (SzöUősi Jenő: A községek mégis roskadoznak!) Mind az új iskolák szervezésénél, mind az iskolák fenntartásánál és személyi kiadásaik fedezésénél az állam teljesen^ egyenlő elbánásban részesíti az állami iskolákat és az állami tanítókat a felekezeti és községi iskolákkal és tanítókkal. T. Ház! Rajniss Ferenc előttem szólott t. képviselőtársam egy nagyarányú kodifikáció megvalósítását várta tőlem. < (Egy hang a szélsőbáloldalon: Mi is várjuk!) Azt mondotta, hogy négy nagy törvényben foglalta volna össze az egész r művelődés körét: egy nagy népnevelési törvényben, beleértve^ a leventekiképzést, a népművelést és a népiskolai kérdést, azután egy középiskolai törvényben, egy felsőoktatási törvényben és egy, a kultúra egyéb kérdéseit felölelő, mondjuk, művelődési törvényben. Ez a célkitűzés lebegett előttem is, t. Képviselőház, amikor, a kultuszminiszteri széket elfoglaltam. Itt vannak a tanúim rá, — elsősorban Kosa Kálmán barátom — hogy ez volt a tervem. Ki is dolgoztam az egységes iskolatörvény vázlatát, amelyben a népiskolától kezdve a legmagasabbfokú középiskoláig, a gimnáziumig minden benne volt Kiderült azonban, hogy le kell mondanom az együttes megvalósításról, mert akkor évekre kellene halasztanom a Programm megvalósítását, így pedig, ha egyenkint valósítom meg a nagyobb iskolatípusok reformját, előbbre tudok jutni. Ezért külön vettem elő az egyes kérdéseket. Külön vettem . elő az 1935:

VI. törvénycikkely az iskolafelüsryelet és a közoktatási igazgatás kérdését. (Moznás a baloldalon.) külön vettem elő már 1934-ben a gimnáziumot. 1938-ban pedig a többi középiskolát, a líceumokat, a gazdasági iskolákat és a tanítókénzés kérdését. Külön vettük elő most a Jeventeképzés átszervezését, amely az 1939:11. törvénycikkel téliesen átkerült a honvédelmi minisztérium hatáskörébe, de a honvédelmi miniszter úr a kultuszminiszterrel egyetértésben adia ki a rendéleteket és n ne- velési rész a kultuszminiszter feladata. Ez a rendelet a közeljövőben meg fog jelenni. Hasonlóképpen előkészítettük ezt a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot és a népművelési törvényiavaslatot, amely a közeli jövőben szintén ide foe* kerülni. Ezek a törvények mint láncszemek egészítik ki ep-ymást. Mindezek a törvények, illetőleg törvényjavaslatok, amelyekről szóltam és ez a mostani törvényjavaslat is. valamint azok a tantervek, amelyek alapján az egyes iskola típusokban folyó munkát egységes szellemben, de természetesen a külön rendeltetésnek mesrfelelő módon eltérően állapítjuk meg, szerves 2i*