Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

Az országgyűlés képviselőházának 113. kolatípusnak megteremtésével, az utóbbi a népiskolai oktatás teljesen ingyenessé tételével és a tanítói illetmények, nevezetesen a nem állami tanítók illetményeinek rendezésével tette tökéletesebbé a rendszert. Vass József miniszter javaslatára fogadta el az országgyűlés az 1929:XXXII. tc.-t, amely törvénycikk alapja ennek a törvényjavaslatnak. Ahogyan Rajniss t. képviselőtársam éppen most kifejtette, egyes szakaszai természetszerűleg abból vétettek át az idők folyamán szükségessé vált kisebb módosításokkal. Eötvös törvénye volt az alap, ezen épült fel a népoktatás, de az idő meghaladta azt, Hibák, hiányok mutatkoztak fŐletg azért, mert a törvény az államnak csak jogot adott, de nem kötelezte az államot iskolafenntartásira, a felekezetök és a községek viszont anyagi erővel nem bírták az iskoláikat felállítani, igen sok község iskola nélkül maradt. Iskola nélkül maradt elsősorban a magyar tanyavidék, amely mint tudjuk, éppen ebben az időszakban 1868 és 1918 közt lényegesen megváltozott, benépesült és sokkal sűrűbben lakott területté vált, mint korábban volt. A magyar kormányok nemzetiségi politikája a háború előtt kívánatossá tette, hogy a perifériákon nagyszámban szaporítsák az iskolákat, ezenkívül talán bizonyos pártpolitikai szempontok, a szabadelvűpárt elgondolásai is közre játszottak abban, hogy a színmagyar vidékeknek igen nagy területei és különösen a tanyavilág iskola nélkül maradtak. (Mozgás.) Ennek következménye volt, hogy az analfabetizmus igen szomorú arányszámot mutatott. Ahogy itt Kétlhly Anna képviselőtársam említette, 10% volt az analfabéta az országban még ezelőtt tíz esztendővel is. T. képviselőtársam hozzáfűzte, hogy ez az arányszám ma sem igen változott meg. Ez tévedés, mert a korosztályok szerinti statisztikából megállapíthatjuk, hogy ez a nagy százalék csak az idősebb generációra vonatkozik és amint azt itt a Házban egyszer már részletesebben is kifejtettem, az 1921 : XXX. te. óta igen nagy fejlődés van, lígyhogy a mai 20—25 éveseik közt már 1.5—2% közt ingadozik a számuk. Termesz etesien az 50 éven felüli emberek már nem fognak megtanulni írni és olvasni és ez a szám kihalás révén fogyatkozik csak meg. Természetes, hogy ezeknek a hiányoknak pótlására szükség volt. Mint itt egyik képviselőtársam kifejtette, ha jól emlékszem Paczolay képviselő úr, a világháború idején vált nyilvánvalóvá ennek a népünk széles rétegeiben tapasztalható műveltségi hiánynak a hátránya és ezeket a hiányokat pótlandó lépett boldogult elődöm, gróf Klebelsberg Kuno új útra a népoktatás terén. Következeteslen végrehajtotta a beiskolázást, aminek eredményekép —• ellentétben az itt történt néhány megjegyzéssel, meiff kell állapítanom — megvalósult a VI. osztályig az elemi népiskolás tanulók beiskolázása; e tekintetben csak igen kevés helyen, igen kevés tanyai területen vannak hiányok, amelyeknek pótlása éppen most van folyamatban. Épület és tanító kellett azonban ahhoz, hogy a beiskolázást végrehajthassa és a magyar vidékeket tényleg részesíthesse a népoktatás áldásaiban. Ezért az 1926 : VII. tcben az Országos Népiskolai Építési Alap létesítésével megindított egy nagyarányú iskolaépítési akciót, amelynek során 5200 népiskolai épületegység, tanterem és tanítói lakás épült az Alföldön, a Dunántúlon és a tanyavilág; ban. Az építéssel párhuzamosan megfelelő s,zámú tanítói állást szervezett. Mindez olyKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ VI. ülése 19W június 6-án, csütörtökön. 161 kén történt, hogy a felek.eze.tek és a községek részére is az állam épített iskolát vagy olyan mértékben segélyezte őket, hogy fel tudták építeni iskoláikat, a tanítókat pedig szintén államsegélyben részesítették, fizetésüket államsegéllyel egészítették ki. Ezáltal vált a magyar állam a főnépiskolafenntartóvá Magyarországon. J 930-ban szabályozta Klebelsberg a törpenepiskolákat és a megszűnt, illetve életre sem kelt felső népiskolát most már teljesen félreteve, gondoskodott az önálló mezőgazdasági népiskolák és a polgári iskolák hálózatának kiépítéséről is. Külön törvény, az 1927:XIÍ. te. szabályozta a polgári iskolák eletét, rendelet a polgári iskolai tanárképzést. Ezenfelül tanterveket készíttetett a különböző népiskolai típusokra.. Ma is szeretem még a polgári iskolát népiskolának nevezni (Helyeslés:) és úgy érzem, a polgári iskolai tanárok érzékenységét nem sérthetem ezzel, mert meggyőződésem, hogy a néptanító egyenrangú a nevelés munkájában a polgári iskolai, középiskolai és egyetemi tanárral. (Ügy van! Ügy van!) Éppen ezért ma is népiskolát látok a polgári iskolában, ha középfokú iskolának nevezik is, mert az a feladata, hogy a nép gyermekeinek igen nagy rétegét juttassa bizonyos fokú általános műveltséghez. Klebelsberg munkásságának eredménye volt az analfabétizmus arányszámának az a csökkenése, amelyről az előibb szóltam. Amikor itt megemlékeztem elődeimről, Eötvös Józsefről és Klebelsberg Kunóról, akkor meg kell emlékeznem az ő munkájuk támogatóiról, az elért eredmények tulajdonképpeni kivivőiről, a magyar néptanítókról is. (Éljenzés és taps.) El kell ismernem a tanítói munka nagyságát, kiválóságát és eredményességét. Éppen ezért méltóztassék megengedni, hogy a leghatározottabban visszautasítsam azt a disszonáns hangot, amellyel Kéthly t. képviselőtársam velem szemben óhajtotta a magyar tanítókat megvédelmezni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Erre t. képviselőtársaim nem kompetens; erre egyedül a magyar tanítóság illetékes,, amely munkámmal kapcsolatban saját yé^ményének többször kifejezést adott, mégpedig akkor is, — s ez, ahogy Szegeden a minap elmondottam, életem egyik legszebb emléke — amikor már nem voltam miniszter. (Éljenzés' és taps a jobboldalon és a középen.) En magam Eötvös, Wlassics, Apponyi és Klebelsberg munkáját kívánom folytatni. Célom a népművelés elmélyítése az oktatás és nevelés tökéletesítésével, a tananyag gyarapításával, az ismereti és erkölcsi elemek, vagyis az oktatási és nevelési szempontok egyensúlyozásával, a keresztény magyar szellem és életszemlélet kifejlesztésével, a népi művelődési elemeknek az iskolába való bevitelével és fejlesztésével

% s a gyakorlati élet szempontjainak érvényesítésével. Beruházási programmomban 3000 népiskolai épületegységééi egészítem ki Klebelsberg iskolaépítési akcióját. (Helyeslés és taps.) Ebből a 3000 épületből a jövő iskolaév kezdetére már 2200 felépül, a többi pedig a következő két évben fel fog épülni. Ezenfelül 50 mezőgazdasági önálló népiskola építését ^ vettem tervbe (Éljenzés.) usrvancsak a beruházási járuléknak 'terhére. Ez az 50 mezőgazdasági népiskola a meglévő ötvennel az alapja lesz ama gondolat megvalósításának, amelyet ifi 21