Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

Az országgyűlés képviselőházának 113. ülése 1940 június 6-án, csütörtökön. 157 valláserkölesös, állampolgári, nemzeti és gyakorlati oktatásáról és neveléséről. Ez a kilencéves nyolcosztályú népiskola két tagozatra oszlik, alsó és felső tagozatra, kétszer négy osztályban. Az alsó négy osztály marad az, amit közismerten négy eleminek nevezünk, a felső négy osztály megoszlik városi és falusi iskolákra, külön-külön tantervvel. Azt hiszem, ez volna az elgondolt normális mindennapi népiskolai oktatás és nevelés, ez volna talán a végcél, ilyen egyszerűen és világosan és valóban mindennapi módon. Most következik azonban egy további bonyodalom. A felső négy osztály ugyanis újra két részre szakad: van egy alsó-felső hat tanéves és egy hét tanéves mindennapi mezőgazdasági iskola. Az olyan községekben azonban, ahol nincs alkalmas iskola, meghatározhatatlan ideig megmarad a hat elemi és a régi továbbképző ismétlő oktatás heti egy-két órával 3 esztendős kötelezettséggel. Arról nincs szó a törvényjavaslatban, hogy azok, akik továbbképző ismétlő népiskolai oktatásban részesülnek, milyen feltételek mellett tanulhatnak tovább, ha akarnak egyáltalán. IJiabb megoszlások következnek a szorgalmi időben. A népiskolai alsó tagozat a rendes, normális módon szeptember 1-étől június végéig tanul, a népiskolai felső tagozat és a mezőgazdasági népiskola legalább hat hónapot, s ez legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, a kilencedik évi gyakorlati gazdasági oktatás szorgalmi ideje pedig legfeljebb 40 tanítási nap. Itt már a napszámkérdés szempontja is meglehetősen erősen érvényesül. A szorgalmi idő szempontjából csak az lett volna általános haladás, ha legalább az első hat évben kivétel nélkül minden népiskolában behoztuk vona a tízhónapos tanítási időt. Ez komoly, erős és nagy haladás lett volna az általános népoktatásban. Ez lenne az elemi követelmény a jobb és rendszeresebb iskoláztatáshoz, mert a 12. életév előtt munkára felhasznált gyermekek megrontják ennek a nemzetnek biológiai értékeit. Ezt semmiféle formában jóváhagyni, menteni, törvényjavaslatba vagy törvénybe foglalni szerény véleményem szerint nem lehet. Az indokolás szerint a kisembereknek szükségük van a tíz éven felüli gyermekek munkájára. Nem a szükségről van szó, mert hiszen, ha megengedjük, akkor akár az egész elemi népiskolai oktatás is megszűnik a miatt, mert a hatesztendős gyermekre is szüksége van otthon a szegény családnak. Eddig a tízhónapi szorgalmi időt csak nyolc hónapra lehetett csökkenteni a régi törvény alapján a földmíves gyermekeknél. Most ezt hat hónapra lecsökkentettük, tehát haladunk egy kicsit visszafelé. Az indokolás azt mondja, hogy az élet erősebbnek bizonyult a törvény betűinél sa tíz évnél idősebb tanulók elmaradoztak az iskolából és felborították a munkatervet. Hát igen t. Ház és igen t. miniszter úr, ez végtelenül szomorú megállapítás, mert én egy olyan rendszernél és kormányzatnál, amely mérhetetlenül kemény kezet tud nagyon sok irányban mutatni, egyenesen érthetetlennek tartom r azt, hogy éppen e pontnál engedheti meg a tételes törvénynek ebben a súlyos formában való állandó és következetes megsértését, hiszen tételes törvény intézkedik arról, hogy ezeknek a gyermekeknek iskolába kell járniok. Kiderül az, amit tudtunk, de kiderül magából az indokolásiból is, hogy nem tíz éven felüli, hanem tíz éven aluli gyermekek elmaradtak az iskolából és felborítják a tanrendet, mert munkára viszik őket. (Reibel Mihály: Olcsó munkaerők!) A törvényes rendelkezés csődjét védi meg az indokolás, amikor megállapítja, hogy nemcsak az V. és VI. elemiben, de az alsó fokozatban sem lehetett a szorgalmi időt megtartani. Hát én szeretném, ha ennek arányában például az adózás terén lehetne hanyagságot megállapítani. Azon a területen ez tiszta lehetetlenség. A kultúrpolitika terén ennek lehetősége fennáll. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyon szegények ott a szülőik!) Ismerem ezeket a végtelenül szegény szülőket és hajlandó vagyok azt állítani, hogy ha ugyanilyen szigorúan végrehajtották volna a törvényt, akkor már hozzászoktak volna, de mert esztendőről-esztendőre elhagyták, e miatt hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy a törvényt nem kell komolyan venni. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Állandóan büntetjük őket!) Azonkívül nagyon szeretném látni annak tisztázását, hogy a súlyosabb számú elmaradás az iskolából vájjon az egészségesebb birtokmegoszlású kisgazdavidékeken van-e vagy pedig a nagyobb és hatalmas nagybirtokoknak az árnyékában, mert csak ennek a kérdésnek megoldása esetében tudnánk komolyan megítélni, hogy a szociális kérdés és az embereknek, a szülőknek a nyomorúsága, szegénysége és hanyagsága egymáshoz viszonyítva milyen szerepet játszik abban, hogy a magyar fiatalságnak egy nagy része, tekintélyes százaléka ezt az elemi minimális iskolázást sem csinálja végig. És azt kérdezem, micsoda biztosíték van arra, hogy ezt az új törvényt betartjuk, ha a régi törvényt se tartották be? Miért tartsák be a nyolcosztályos elemi iskolára vonatkozó törvényt, ha a hat, sőt a négy elemi iskola látogatásáról szóló tételes törvényünket sem tudtuk az országban különböző — egyelőre megvitathatatlan — szempontok miatt betartani. A javaslat 6, %% szerint a nyolcosztályos népiskola növendékei 9 .éven át állandóan az iskola fegyelmi hatósága alá tartoznak. Még az indokolás sem mondja meg azonban, hogy miben, hogyan és milyen szankciókkal óhajtja biztosítani a kultuszminisztérium ennek a szakasznak gyakorlati alkalmazását, amely végeredményben igen fontos volna éppen ennek az iskolalátogatási fegyelemnek kÜentc esztendőn keresztül való megtartása érdekében. A törvényjavaslat 12. §-a rendelkezik arról, hogy az iskolafenntartók a mai népiskolák átszervezésére a miniszter úr által megállapított sorrendben és időben köteleztetnek. Az a legfontosabb kérdés, hogy mikor történhetik meg az egész átszervezés. Nagyon érdekesek az indokolásban az eddig felállított hetedik és nyolcadik népiskolai osztályokról közölt adatok, amelyek azt mutatják, hogy évi 17 000 tanuló önkéntesen is látogatja már ezt a VII. és VIII. osztályt, tehát vidéken a növendékek 1-6%-a, Budapesten 5'2%-ia. Önkéntes jelentkezésnél vit kétségtelenül kedvező tünetnek lehet elkönyvelni. A miniszter úr indokolásában öt esztendő .alatt igéri megvalósítani az egész tervet és igéri, hogy 3970 iskolában, tehát 524.000 tanulóra már most szeptemberben felállítja a nyolcosztályú iskolát, ami azt jelenti, hogy hetedik osztályt nyitnak meg szeptemberben és nyolcadikat a Következő évben. ÍHóman Bálint \alias- és közoktatásügyi miniszter: Mind a kettőt!) Tehát mind a kettőt együtt megnyitják. Ha ez így történik, akkor kétségtelenül hatalmas haladás lesz és nem áilja meg helyét az a •'— mondjuk: parlamenti — vádunk sem, hogy csak