Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-113

146 Az országgyűlés képviselőházának 113. ülése 19 UO június 6-án, csütörtökön. vonalra a magyar nép, mivel pedig a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat (komoly, intézményes lépést jelent abban a tekintetben, hogy a magyar nép kulturális színvonalát magasabbra emeljük,_ ezért előre bejelentem, hogy ezt a törvényjavaslatot az ország érdekében jónak, helyesnek és üdvösnek tartom. Azt is nagyon jól tudom, hogy a mai idők nem alkalmasak hosszú beszédre, éppen ezért röviden, kizárólag elvi szempontból fogok az egyes szakaszokhoz hozzászólni. T. Ház! A 2. § úgy intézkedik,. (hogy a nyolcosztályos elemi iskola két tagozatra oszlik, alsó és felső tagozatra, a felső tagozat viszont kétirányú, tfalusi és városi, amiként azt a körülmények megkövetelik. Akadtak többen olyanok, akik' kifogásolták ezt a tagozódást. De akik az életet ismerik, akik azon a nézeten vannak, hogy nem a jogi formulák után kell alakítani.az életet, — mert. hiszen .nem is lehet az üres jogi formulák után ; alakítani, hanem az élet után kell a jogi formulákat alakítani — akik azon a nézeten vannak, hogy az életnek kell valóban a törvényeket hozni, azok feltétlenül egyetértenek ezzel az intézkedéssel. Azt is kifogásolták sokan, hogy a felső tagozatban kevés a szorgalmi idő. Tapasztalatból ajánlom ezeknek ait képviselőtársaimnak, kérdezzék^ meg választópolgáraikat — mint ahogyan én megkérdeztem — és majd meglátják, hogy ebben a tekintetben nincs véleménykülönbség közöltükj valamennyien a miniszter úr elgondolásának adnak igazat. T. Ház! Szerintem a nyolcosztályos elemi iskola nem a hatosztályos elemi iskola tantervének felhígítását jelenti, mint ahogyan azt az egyik igen t. ellenzéki képviselőtársam mondotta, hanem a nyolcosztályos elemi iskola a hatosztályos elemi iskola tantervének céltudatos kibővítése. Azt is tudjuk, hogy a nyolcosztályos elemi iskola nem szakiskola, de az is kétségtelen, hogy a nyolcosztályos elemi iskolának a

( felsőbb tagozatban komoly szakismereteket is kell adnia^ a tanulóknak. Éppen ezért a magam^ részéről szükségesnek tartom a tanítóképzés bizonyosfokú reformját ebben a vonatkozásban. A mai tanítók általános gazdasági ismeretei nem elegendők ahhoz, hogy eredményesen taníthassanak

1 a nyolcosztályos elemi iskola felső tagozataiban. Ezeknek a tanítóknak kétségtelenül komoly mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari szakismeretekre is szükségük van. Feltétlenül szükségesnek, tartom legalábbis gazdasági átképző tanfolyamok rendezését a tanítóság részére a nyári hónapokban. Tudomásom szerint a háború előtt volt Komáromban egy mezőgazdasági tanítóképző intézet. Nagyon szükségesnek tartanám, ha ezt a mezőgazdasági tanítóképző intézetet most újból felállítanák, , ..*•': A nyolcosztályos elemi oktatással kapcsolatban fokozottabb mértékben felmerül egy rendkívül fontos pedagógiai kérdés: a koedukáció kérdése. Serdültebb korban fiúkat és leányokat nem lehet együttesen tanítani. Ezért a kultuszkormányzatnak jóelőre meg kell tennie a szükséges intézkedéseket abban a .tekintetben, hogy a bajokat ezen a téren elkerüljük. Elvi szempontból megjegyzést szeretnék fűzni a 8. § egyik részéhez, amelyen a törvényjavaslat alapelvét helyesen értelmezve, szerintem feltétlenül változtatni kellene. (Olvassa): »A királyi tanfelügyelő«, — így szól a 8. § — »a gondviselő kérelmére,'-, a tanítótestületnek (tanítónak) előterjesztése ea az iskola.fielyi hatóságának javaslata alapián felmentheti a gyermeket a nyilvános népiskolába járás alól, ha ... otthon vagy magánintézetben megfelelő oktatásban és nevelésben részesül.« T. Ház! A törvényjavaslat célja az, hogy a gyermekeknek ne csak az alapműveltségnez szükséges elemi ismeretek elsajátítását biztosítsa, hanem hogy az elemi iskola ne csak oktasson, mint a régi értelemben vett népiskola, hanem elsősorban neveljen a szociális érzés, a közösségi érzés kifejlesztésével, egyszóval — nagyon helyesen — megadja a gyermeknek a keresztény magyar világnézetet. Kötelességemnek tartom hangsúlyozni, mint tényt, mivel eddig nem hallottam ezt megemlíteni, hogy a magyar iskolapolitikába kultúrpolitikusaink közül legelsőnek s legerőteljesebben és legeéltudatosabban éppen Homan miniszter úr vitte be a nevelés gondolatát. Ha valaki őt figyeli hét esztendő óta, láthatja, írásaiban és szóban állandóan azt hangoztatja, hogy az iskolának nemcsak az a feladata, hogy oktasson, hanem elsősorban az, hogy neveljen. Aki tárgyilagosan figyeli az ő gyakorlati iskolapolitikáját, azt látja, hogy valamennyi iskolareformja, kezdve a legalsói okú iskolák reformjától a legfelső iskolák reformjáig, mind a nevelés gondolatának jegyében készült. Nem nehéz erre magyarázatot találnia annak, aki a miniszter úrnak nemcsak gyakorlati kultúrpolitikáját ismeri, hanem ismeri az ő tudományos munkásságát is. Röviden csak annyit említek meg, hogy mint történelemtudós, a miniszter úr sohasem, volt híve a hideg racionalizmusnak, hanem mint őszinte hívő keresztény magyar lélek, a racionalizmussal ^merő ellentétben tudományos munkáiban mindig igyekezett rámutatni a történelmi eseményeknek nagy és fontos lelki rugóira is, T. Ház! Nagyon helyesen ez á nyolcosztályos elemi oktatásról szóló törvényjavaslat is a nevelés gondolatának jegyében készült. Ezt a célt azonban csak úgy érhetjük el, ha a gyermekeket társadalmi különbség nélkül együttesen neveljük a nyilvános elemi iskolákban. Ha a közösségi érzést ki akarjuk fejleszteni a jövendő nemzedékben, akkor szükséges az, hogy már az elemi iskolával megkezdjük a munkát és odahassunk, hogy például az úttalan, szegényes tanyai iskolába ne csak a kisgazdák, a béresek, a napszámosok járassák a gyermeküket, hanem járassák oda és adják abba a tanyai iskolába gyermekeiket a földbirtokosok is. Éppen ezért a jelenlegi rendelkezéssel ellen- ' tétben^ én szigorúan megtiltanám, hogy az egészséges és jómódú gyermekeket otthon vagy magánintézetben neveljék. A törvény a szociális érzést akarja kifejleszteni a gyermekekben. Nyilvánvaló, hogy a szociális érzést nem a szegény, hanem éppen a gazdag gyermekekben kell kifejleszteni, ezt a célt pedig csak akkor tudjuk elérni, ha nem különítjük el már mindjárt az elemi iskolában a gazdag gyerme

: keket a szegény gyermekektől. Az egyik szomszédállamban, ahol modern értelemben nincs is diktatúrás rendszer, ha valaki vidékről városba viszi gyermekét elemi iskolába, vagy gimnáziumba, a gyermeket magánházban sem helyezheti el, hanem köteles az erre. a célra kijelölt nevelőintézetben, nevelőotthonban elhelyezni. Mélyen t. Ház ! A közösségi szellem, a közösségi érzés kifejlesztése szempontjából én ezt a rendszert nagyon helyesnek és követendőnek tartom. Egészen újszerű, rendkívüli helyes intézkedését látjuk a törvényjavaslatnak a 11. §-ban (olvassa): »Az a tanuló,« — így szól a 11. § *-f »aki a népiskola felső tagozatának