Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

Az országgyűlés képviselőházának méltányos s ággal és jóindulattal kivánom ke­zeim ezeket a kérdéseket. (Kapcsányi László: Nagyon köszönjük !) Hat internálttal szemben nem szüntettem meg az internálást azért, mert az illetők ellen bűnvádi eljárás; van folyamat­ban, hanem megkerestem az igazságügyminisz­ter urat aziránt, legyen szíves odahatni, hogy ezek a bűnvádi eljárások minél előbb lefoly­tattassanak és az illetők bíróság elé kerülje­nek. ^ (Budinszky László: De ne internáló tá­borból ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezeket kí­vántam előadni. (Budinszky László-: Tessék őket vád lailá helyezni !) Vád alá ív annak he­lyezve. (Kapcsányi László: Internálótáborban vannak!) Odavalók. (Budinszky László: Ez új jogrend!) Elnök : Kérdem a t. Házat, miután a mi­niszter úr ezzel a most tett bejelentésével vá­laszt adott Kovách képviselő úrnak e tárgy­ban előadott interpellációjára, méltóztatnak-e ezt a miniszteri választ tudomásul venni ? (igen! Nemi) (Budinszky László: Nem vesz­szük tudomásul, mert törvényellenes !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tu­domásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tu­domásul veszi. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Következnék Prőhle Sándor képviselő úr interpellációja, azonban a képviselő úr inter­pellációját maga törölte, a következő interpel­lációt bejegyző P&czolay György képviselő úr pedig interpellációjának elmondásálra hiailasz­tást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzá­járulni ? (Igen !) A Ház a kért halasztást meg­adta, ezek után tehát áttérünk Jandl Lajos kép­viselő úrnak a miniszterelnök úrhoz bejegy­zett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa) : »Interpel­láció a m kir. miniszterelnök úrhoz egy len­gyel politikai napilap engedélye és budapesti megjelenésié tárgyában, valamint egyéb politi­kai tárgyú nyomdatermék ügyében. Van-e tudomása a miniszter elnök úrnak arról, hogy. Budapesten lengyel nyelvű, főként külpolitikával foglalkozó napilap megjelené­sére adatott ki engedély és hogy ez a lap eddig 50 szám megjelenését érhette' el? Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy szabálytalanul terjesztett röpira­tokban politikai tartalmú közleményeket ter­jesztenek?' Hajlandó-e a miniszterelnök úr intéz­kedni?« Elnök: A képviselő úr nincs itt, interpel­lációja töröltetik. A következő két interpellációt Maróthy Károly, illetőleg Kovách Gyula képviselő űr jegyezte be. A képviselő urak halasztást kér­tek. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadta. Következik az utolsó interpelláció és pedig Szöllősi Jenő képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a m. kir. miniszterelnök úrhoz. Tudatában van-e annak, miniszterelnök úr, hogy az úgy­nevezett 3400-as M. E. rendelet rendkívül meg­aláizó helyzetet teremtett az egész magyar tisztviselői társadalomban? Elérkezettnek látja-e a miniszterelnök ur annak idejét, hogy a 3400-as rendeletet vissza­vonja?« KJÍPVISELöftAZI NAPLÓ VT. 112. ülése 19W június 5-én, szerdán. 143 Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kerék, képviselő urak! Szöllősi Jenő: T. Ház! Amikor a hírhedt 3400-as miniszterelnöki rendelet ügyét most ide a Ház színe elé hozom (Egy hang a szélsöbal­oldalon: Hóhérszakasz!), megállapítom, hogy ez a rendelet mintája annak a jogalkotásnak, amely szövegében teljesen elfogadható, ellen­ben végrehajtása során arra ad alkalmat, hogy egy egész nemzet közéletét megmérgezhesse. Pénteken napirendi felszólalásomban rá­mutattam arra a mérhetetlen szakadékra, amely a miniszterelnök úr megnyilatkozása és a gyakorlat között igen sok irányiban fennfo­rog. Most a 3400-as rendelettel kapcsolatban arra akarok rámutatni, hogy mit monid ki oz a rendelet. Eszerint köztisztviselők és közalkal­mazottak oly egyesülésbe vagy . bármi máö megjelölésű szervezetbe, amelyben való részvé­telük vagy tagságuk ellentétbe állíthatja őket az állam törvényes rendjének követelményei­vel, vagy annak látszatát keltheti, tagként be nem léphetnek. Aláhúzom ezt a kitételt: »vagy annak látszatát keltheti.« Megállapítom, hogy soha hivatalosan nem történt intézkedés aü'ra­vonatkozólag, vagy nem történt annak megál­lapítása, hoary mely partok, vagy mely egye­sületek merítik ki a kritériumát annak, ami ebben a felolvasott pontban benne foglaltatik. Soha senki nem figyelmeztette a köztisztviselő vagy egyéb tisztviselő társadalmat arra, hogy mely pártoktól vagy egyesületektől kell véde­keznie és éppen itt van a hiba, mert ebből csak az következhetett, hogy az a tisztviselőtáisiadla­iom, amelyet itt igen sok vonatkozásban na­gyon szem előtt tartanak, arra a megállapí­tásira kellett, hogy jusson, hogy talán egyedül a kormánypárt az, amelyben neki működni szabad, amelynek tagjává lehet. (Kapcsányi László: Be a MÉP-bie!) Az ilyen fontos ügyek­nek nem hivatalból való megállapítása, ad azonban alkalmat arra a kétértelműségre, amelyet bevezető szavaimban megállapítottam, ez alkalmas arra, hogy megmérgezzék az or­szág közvéleményét. (Kapcsányi László: Ez a misztikus kormánypolitika!) A köztisztviselőknek ilyen értelemben való kezelése, amely szinte megakadályozza a köz­tisztviselőknek a politikában való részvételét, nagyon aggályos általános nemzeti szempont­ból. Elvégre szabad-e, lehet-e olyan rendeletet fenntartani, amely a köztisztviselő társadalom­nak, tehát a legmagyarabb, a legtanultabb tár­sadalmi osztálynak szinte megakadályozza bármely politikai pártba való belépését. (Prőhle Sándor: Mondják ki, hogy bűn a nem­zeti szocializmus és vonják Le 1 ennek a kon­zekvenciáit.) Elnök: Csendet kéirek, Prőhle képviselő úri Szőllősi Jenő : Meg akarják tiltani a tiszt­viselőtársadalomnak azt, hogy lelkiismerete sze­rint foglalkozzék saját hazája sorsával:. Mert mi ennek az intézkedésnek a folyománya ? A köztisztviselő-társadalom egyrésze, amely ta­lán közömbös, tehát annak a gyengébb része azt fogja mondani, hogy »nem foglakozom politikával, ha úgy kívánják felülről«, tehát kikapcsolódik, értékesebb része viszont vagy arra nevelődik rá, hogy ne legyen őszinte a feletteseivel .szemben és titkolja el a politikai pártokhoz való tartozandó ságát, vagy pedig arra kényszerül, hogy fojtsa magába a meg­győződését és ne érvényesíthesse jó meggyőző­dését nemzete javára. (Kapcsányi László : Tit­kos tag lesz a mozgalomban.) Elhangzottak olyan kormányzati megálla­21

Next

/
Oldalképek
Tartalom