Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 1940 június 5-én, szerdán. 105 teljesíthetjük e két követelményt, a bizalom feltételeit a régi sablonokra húzott, az őszinteséget nélkülöző szövetségi rendszerekkel, a világnézeti azonosság nélkül. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Ha a mai kormányzati rendszer a szó klasszikus értelmében vett parlamentáris kormányzat lenne, akkor egy bölcs és a nemzet egyetemes érdekeit mérlegelő kormányzatnak a többpártú parlament egyetlen előnyéről, a parlamentáris váltógazdaság elvéről nem volna szabad lemondania. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A parlamentáris váltógazdaság elve pedig &

r jelenlegi európai helyzetben parancsolóan írja elő, hogy ha a nemzetiszocializmust a magyar nép életakarata 'ki nem termelte volna magából, akkor a nemzetiszocializmust ebben az országban nem irtani, hanem Gömbös Gyula szellemi hagyatékának megfelelően egyenesen kezdeményezni kellett volna. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Egy percig sem állítom, hogy az őszinte németbarát politikát a nyilaskeresztes párt monopóliumának tekintem, őszinte örömömre szolgál annak megállapítása, hogy a túloldalon is vannak kiemelkedő, különösen az Új Magyarság lelkes írógárdája köré csoportosuló egyének, akikhez, az őszinte bajtársiasság érzése fűz ós akikben a német-magyar sors közösségének tudata éppen olyan világosan él, mint bennünk. Azonban minid a külpolitikában, mind a 'belpolitikában a meghozott áldozatok mértéke az, amely gyakran azonos szólamok ellenére is közöttünk a történelmi határvonalat megvonja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A mi külpolitikai magatartásunkat az őszinteség és megbízhatóság fémjelzésével éppen azok a túloldal részéről meg nem akadályozott, sőt ink'áhh kezdeményezett támadások látták el, amelyek a mi magatartásunkra hazaárulás vádját sütötték rá. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szíveskedjék beszédét befejezni. Vágó Pál: Befejezem. A magyar sorsforduló tizenkettedik órájában felvetem a

: miniszterelnök úrral szemben a történelmi felelősség kérdését. A történelmi felelősség — elismerem — az ellenzéket éppen úgy terheli, mint a kormányzatot. Éppen ezért kérdem: hajlandó-e a kormány Magyarország jövendő érdekeinek szolgálatában éppenúgy lelkiismeretvizsgálatot tartani velünk szemben alkalmazott politikájának jogossága és erkölcsisége tekintetében, mint ahogyan mi a saját viselkedésünk felett a lelkiismeretvizsgálatot megtartottuk? Amennyiben a kormány; erre a becsületes és kétoldalú helyzetvizsa'álatra hajlandó, kérdem:... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nem lehet új mondatokat 'kezdeni. Azért van a zöld lámpa, hogy amikor az kigyúl, méltóztassék a befejező mondatot megkonstruálni. Vágó Pál: Egy mondattal befejezem... hajlandó-e a nemzeti erők egybefogása, az ország belső megnyugvása érdekében a velünk «w.emben alkalmazott megtorló intézkedéseit általános politikai amnesztia formájában megszüntetni .... Elnök; Képviselő úr. szíveskedjék beszédét befelezni. Vágó Pál:... és a nyilaskeresztes pártot az egyenlő elbánás elvében részesíteni s javaslataink alkotmányos megvalósítását lehetővé tenni? (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalonr-— Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem kérted a lemondást sem! — Keek Antal: Megmondta, hogy nem mond le!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a minisztereklök úrnak. Következik Vágó Pál képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrihoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék) az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a nyilaskeresztes párt elleni tiltott propaganda ügyében. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról a nagy anyagi eszközökkel folytatott rágalomhadjáratról, amely sajtó útján sokszorosított iratokban a nyilaskeresztes pártot a hazaárulás és a kommunizmus vádjaival illeti? 2. Ismeri-e a belügyminiszter úr az állítólagos magyar nyomdában sokszorosított »Nyilas áfium« című röpiratot, valamint a »Nemzetiszocialista Nyilaskeresztes Párt« aláírással terjesztett kommunista iratot? 3. Tudja-e a belügyminiszter úr, hogy az utóbbi iratot a kormányhoz közelálló tényezők is terjesztették a legutóbbi választások alkalmával? 4. Hajlandó-e a belügyminiszter úr ezen iratok szerzőit kinyomoztatni és a nyilaskeresztes párt célkitűzéseinek meghamisítására irányuló, külpolitikailag is veszélyes hadjáratnak véget vetni és ezáltal az eszmék tisztázására alkalmas alkotmányos küzdelem lehetőségét biztosítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vágó Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! Taps a szélsőbaloldalon.) Közéletünk legszomorúbb tünete a gondolatközlés szabadságának politikai okokból történt nagyarányú korlátozását felhasználó szellemi bolsevizmus, amely a pártgyűlölet elvakult légkörében iparszerüen űzi erkölcsi értékeink lerombolását. Ugyanazon titkos propaganda láthatatlan vezérkara, amely tudni vélte egy évvel ezelőtt, hogy legsürgősebb teendőnk eladni az országot a németeknek, abban a pillanatban, amikor az ország az Orosz birodalommal került szomszédságba, a logika örök törvényei szerint megállapította, hogy Marx paradicsomát készítjük elő Magyarországon. Az ellenünk táplált infernális gyűlölet számára semmi eszköz sem szent, ha megrontásunkra jónak látszik: ha kell, az ország felbecsülhetetlen kárára és veszélyére szervezett propagandát indít a németellenes ösztönök élesztésére csak azért, hogy ezen ellenszenvet a párgermanizmus vádjával illetett nyilaskeresztes párt elleni hadjáratba állíthassa. De ha kell, tud •lágyban játszani a kommunista tűzvésszel is -es »Nemzetiszocialista Nyilaskeresztes Part« aláírassál bolseviki röpiratot ad ki, csak azért, hogy a nyilaskeresztes pártot gyujtogatással vádolhassa. Egyik kiemelkedő dokumentuma ennek a hadjáratnak a természetesen névtelenül, de egy állítólagos magyar nyomdában megjelent »Nyilas Arfium« című röpirat, amely,a londoni és a párizsi rádió németellenes vádjait összej sűrítve a Nyilaskeresztes Pártot teszi felelőssé a magyar szuverenitást a német oldalról fenyegető állítólagos veszélyért és mi sem természetesebb, azt a roppant böilcs tanácsot adja, hogy a magyar nép forduljon szembe természetes szövetségesével, Németországgal és kövesse a történelem nyomdokain felejthetetlen jóakarónk, Benes Eduard, azután Beek, Nygaardsvold