Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

104 Az országgyűlés képviselőházának ugyanezt a világnézetet hirdető nyilaskeresztes pártnak. Ismétlem, mindezekre nem tudok más magyarázatot találni, imint azt, bogy a miniszterelnök úr a célkitűzéseinket nem ismeri. Mint tényre hivatkozóim a miniszterelnök úrnak a múlt év augusztusában a Gellért-szállóban rendezett pártvacsora alkalmával tett és később megismételt arra a nyilatkozatára, hogy a nyilas sajtó hangja azért olyan, .amilyen, mert nines mondanivalója. E miniszterelnöki nyilatkozat elhangzása után, amelyet a velünk szembenálló sajtó és suttogó propaganda százszoros visszhangban ismételt meg, a nyilaskeresztes párt egy egész világnézetet átfogó mondanivalójának egy töredékét a Ház október 20-i'ki ülésén indítványozott két törvényjavaslatában foglalta össze. Bár ez^ a két törvényjavaslat mondanivalónknak csupán egy gazdaságpolitikai töredéke volt, e javaslatok mégis magukban foglalják a magyar törvényhozás: házában sokat hangoztatott és évek óta keresett azokat az alapvető gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek nélkül a magyar közéletet esztendők óta nyugtalanító egyetlen mér ciális és gazdasági kérdési sem oldható meg átfogóan, és közmegnyugvásra. E két törvényjavaslatban foglalt intézkedések nélkül a liberális gazdasági ' rend átöröklött két szociális nyavalyája, az agrárproletariátus és a munkanélküliség kérdése intézményesen meg nem oldható, ezek nélkül az; intézkedések nélkül a nemzet nem érheti el a XX. századnak azt az életformáját, amely a nemzetet a legnagyobb gazdasági, vérségi és ezen nyugvó katonai erőkifejtésekre képesíti, ezek nélkül az intézkedések nélkül a múlt bűnéből elintézetlenül maradt milliárdos közmunkák hitelezése meg nem oldható, ezek nélkül az intézkedések nélkül és e szempontok figyelembevétele nélkül a jelen magyar nemzedék nem felelhet meg az ezeréves örökség tekintetében reá váró feladatának sem. (Rapcsányi László: Ezt kellene idehozni, nem szünetre menni!) Ami a nyilaskeresztes párt e két törvenyiavaslatában az ország munkaerőinek és termelő berendezéseinek teljes értékű hasznosításáról foglaltatik, az nem nártok, «hanem a nemzet egyetemének kérdése, (Úgy van! a szélsőbaloldalon), nem idegen eszmék silány másolata, hanem országhatároktól független és a magyar gazdasági életben is benne gyökerező igazságok alkalmazása a magyar élet kérdéseire. (Ügy vdn! a szélsőbaloldalon.) Ezért e kérdéseket nem lehet akár az indulat, akár a kicsinyes becsvágy szemszögéből, hanem egyedül a tiszta észnek ama parancsoló normája szemszögéből nézni és kezelni, amely minden közéleti jelenséget egyetlen nagy oél. a legnagyobb nemzeti erőkifejtés szemszögéből értékel. A legnagyobb nemzeti erőkifejtés feltetele pedig a nemzeti öncélúség és a szociális igazságösszhangja. (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) A pártfeletti nemzeti szolgálat parancsa vezetett akkor, amikor jászapáti jelöltségem vállalása előtt igen t. ellenjelöltem útján azt az indítványt tettem a kormánynak, hogy hajlandó vagyok jeöltségemtől visszalépni, hajlandó vagyok egy választási küzdelemadta minden propagandalehetőségről lemondani, ha biztosítékot kapok a túloldaltól, hogy a kormány a törvényjavaslataimat napirendre tűzeti. Az volt a felfogásom, hogy a nyilaskeresztes párt történelmi feladata nem abból áll. hogy időközi választásokon modern istenítéletet provokáljon a puszta igazság piedesztáljáról hirde112. ülése 19W június 5-én, szerdán. tett idealizmus és a közigazgatási hatalom által alátámogatott pénzhatalom közötti párbajban, hanem hogy a nyilaskeresztes párt világnézetének megfelelő törvényjavaslatokat kezdeményezzen és azok megalkotását kérje a maga részéről. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon,) — vitéz Várady László: Titkos volt a szavazás Jászapátiban! — Wirth Károly: Az a titkos szavazás, ami ott volt.,. !) Boldog büszkeséggel tölt el, hogy ez az én felfogásom az én jász testvéreim széles rétegéiben megértésre talált, akik készen voltak engem a párt pillanatnyi esélyeinek feláldozásával a nemzet egyetemes érdekének szolgálatában követni és ezzel is tanújelét adták, hogy a szabad jásznép széles rétegében ma is töretlenül él az idealizmusnak éppen a jelen időkben oly ritka kincse, mint amilyen páratlan volt a múltban is a magyarság e nemes törzsének a ragyogó állampolitikai és katonai erénye. (Úgy van! a szélsőbaloldalon. ) Ajánlatomat a túloldal elutasította. A kormány^ ezzel kifejezést adott annak, hogy nincs szüksége az ellenzék mondanivalójára és egyedül vállalja a felelősséget az ország jövőjéért Európa újjárendezésének küszöbén. A kormány kétségkívül bizonyos abban, hogy ő mindent megtett Magyarország történeti igényeinek biztosítására és a most kifejeződő európai dráma utolsó felvonásában az erdélyi kérdés megoldásával a félárbocra eresztett országzászló ismét magasan fog lengeni és a húsz óv óta ismételt Nem! Nem! Soha! a Magyar Hiszekegyben fog kiteljesedni. A kormány kétségkívül mindezt vállalja nélkülünk, sőt ellenünkre is, de ezzel egyedül vállalja a felelősséget az ország jövőjéért Figyelmeztetjük a kormányt, hogy ez a felelősség ezúttal nem papíron lévő miniszzteriális felelősség, hanem történelmi felelősség lesz. (ügy van! a szésőbaloldalon.) Mi a kormánynak ezt az optimizmusát nem osztjuk. Az ellenzék joga és kötelessége a bírálat és mi ezt a kötelességünket minden fenyegetés és gáncs ellenére is teljesítjük azzal a súlyos megállapítással, hogy a kormányzat belpolitikája a hivatalosan hangoztatott külpolitikával feloldhatatlan ellentétben áll, (Ügy van! a szésőbaoldalon.) mert maga is hatékonyan közreműködik ugyanannak a világnézeti mozgalomnak az ország határain belül való elnyomásában, amelynek barátságát az ország határain kívül hirdeti (Egy hang a szélsőbatoldalon: És tapsolják a tengelyt!) és a visszacsatolt területek birtoklásával élvezi. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Átfogó gazdaságpolitikai elképzelések hiányában pedig képtelen a kormány biztosítani a fejlődésnek azt a tempóját amely egy nemzeti szocialista Európában létünk vagy nemlétünk kérdése lesz. (Rajniss Ferenc közbeszól) Nem kell a napkeleti bölcs prófétai ihletettsége annak az egyszerű igazságnak a felismeréséhez hogy Magyarország helyzetét az előttünk folyó európai leszámolás után az új győzők részéről élvezett bizalom fogja eldönteni, mint ahogyan az utódállamokat rovásunkra az a bizalom növelte meg, amelyet az akkori, párizskörnyéki diktátorok részéről ma húsz esztendeje élveztek. Ez a bizalom a nemzeti szocialista német hatalom részéről velünk szemben két követelményt állít: a bajtársias hűség és a hasznos munkatárs követelményét. Ebben a háborúban pedig, amely nem egyszerű fegyveres csoportok összeütközése, hanem két világnézet, pénz őfelsége világnézetének és a pénz egyeduralmát megdöntő nemzeti szocializmusnak küzdelme, ebben a világnézeti harcban sem gazdaságpolitikai, sem külpolitikai tekintetben nem