Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az országgyűlés képviselőházának 10 kiáltozott nekik, hogy lőjjének. Lehetséges, hogy ő részeg- volt, amint az vele gyakran megtörténik«. A tragédia színihelyén. A »Hangya« helyisége tényleg a harcról tanúskodik. A helyiség ablakai szét vannak törve, a padlón szét vannak dobálva a poharak és a széttört székek, falak golyókkal vannak szétlyukasztva, az ajtó csak egy sarokvason függ és a padlón véres foltok vannak ... Tényleg szomorú látvány. Mi elutazunk. A hegyek szépségét elveszítjük a szemünkben lévő könnyek imiatt. A harang, valahol messze, szomorúan hangzik, híván a hívőket az esti imádsághoz. A mi gondolataink messze a falusi temetőhöz szállnak, ahol a friss sírban várja a Feltámadást a szerencsétlen Annácska, aki nem érte el a 18-ik évét. Tatinec V.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben a 10.800/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző és az 1939 : II. te. 198. §-a szerint minősülő vétség tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nefügessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi Bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 250. számiul jelentésének tárg-yalása ugyancsak Spák István országgyűlési képviselő mentelmi ügyére vonatkozólag. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András-, T. Képviselőház! A kassai kir. főügyészség 923/1940. f. ü. szám alatt Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert az ungvári kir. törvényszék B. I. 5704/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Euszkaja Pravda« című időszaki lap 1940. évi január hó 31. napján kiadott 21. számában »dr. Marina Gyula, a Ruszj sportklub volt elnöke az Uac.-ba lépett be« című, a közrendet és a köznyugalmat érinteni látszó, a kir. ügyészség előzetes engedélye nélkül megjelent cikk tartalma, de "különösen annal? következő kitételei miatt, -melyeknek a kir. törvényszéki tolmács fordítása szerint a hiteles magyar szövege a következő: »Éppen most, közvetlenül a mi nemzeti büszkeségünknek — az ungvári Ruszj sportklubnak közgyűlése előtt terjedt el az a hír, hbgy a Euszj sportklub volt elnöke, dr. Marina Gyula, az Ûac. magyar klubba lépett be. Eleinte senki sem akart hinni ezen hírnek, azonban később ezt az Uac. ügyvezető elnöke, Megay maga megerősítette a Ruszj sportklub vezetőinek, mint szenzációt. Az orosz társadalom mély meglepetéssel — felfoghatatlaníiággal fogadta volt elnökének az orosz klubból való demonstratív távozását, aki nyilván ily módon akarta demonstrálni azokkal való szakítását, akik nem kevéssé járultak hozzá KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. 7. ülése 1940 május 7-én, kedden. 553 miniszteri tanácsos úr mai pozíciójának eléréséhez. Amint nekünk megbízható forrásokból közlik, dr. Marina azért lépett be az Uac.-ba, mert tudja, hogy a Ruszj sportklub alapszabályai szerint ő annak többé tagja nem lehet.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben a 10.800/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző és az 1939:11. te. 198. §-a szerint minősülő vétség tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát hezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Spák Iván országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 251. számú jelentése szintén Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi ügyére vonatkozólag. Vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A kassai kir. főügyészség 1020/1940. f. ü. szám alatt Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert az ungvári kir. törvényszék B. I. 5785/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellem büntető eljárást indított a »Euszkaja Pravda« című időszaki la|p 1940. évi fehruár hó 9. napján kiadott 28. számában »Színházunk működésének felújítása érdekében folytatott harc irattára nő« főcímű és »Mi van a Nemzeti Színházunkkal« alcímű, a közrendet és köznyugalmat érinteni látszó, a kir. ügyészség előzetes engedélye nélkül megjelent cikk tartalma miatt, melynek a kir. törvényszéki tolmács fordítása szerint a hiteles magyar szövege a következő: »Már sok szó folyt Nemzeti Színházunkról, sokat írtak róla, de mint látszik, kevés az értelme. A mi színészeink kifogynak az erőből, elköltik szegényes pénzeiket memorandumokra és türelmesen várnak. A memorandumok nyugodtan hevernek valahol a hivatalok feneketlen fiókjaiban és félnek még gondolni is arra, hogy valaha valaki előveszi azokat és erős kézzel ír rájuk két szót, melyek eldöntik sorsát 30 éhező és kifáradt színésznek. Közben azonban az ügy a következőkép áll: az iskolaügyi hatóságok Szülőföldünknek Magyarországhoz való átcsatolása után nem tartották szükségesnek felújítani az ungvári »Országos Kárpátorosz Színház« működését. Attól az időtől kezdődik a mai színházi művészetünk harcosainak nagy Golgotája. Memorandumok iratnak, sürgönyök küldetnek, közbenjárnak és mindig egy és ugyanazon választ kapják: Várjatok! És az idő megteszi a magáét: ő megosztja a színházi ügy szervezetét és hozza a csapást csapás után. Dudás Ernő, a Magyarorosz Színházi Szövetkezetnek ügyvezetője, aki a színház lelke volt, Szolnokra lett áthelyezve: Sása Dimitrij plénztár84