Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az országgyűlés képviselőházának 10 kiáltozott nekik, hogy lőjjének. Lehetséges, hogy ő részeg- volt, amint az vele gyakran meg­történik«. A tragédia színihelyén. A »Hangya« helyisége tényleg a harcról tanúskodik. A he­lyiség ablakai szét vannak törve, a padlón szét vannak dobálva a poharak és a széttört szé­kek, falak golyókkal vannak szétlyukasztva, az ajtó csak egy sarokvason függ és a padlón véres foltok vannak ... Tényleg szomorú lát­vány. Mi elutazunk. A hegyek szépségét el­veszítjük a szemünkben lévő könnyek imiatt. A harang, valahol messze, szomorúan hangzik, híván a hívőket az esti imádsághoz. A mi gondolataink messze a falusi temetőhöz száll­nak, ahol a friss sírban várja a Feltámadást a szerencsétlen Annácska, aki nem érte el a 18-ik évét. Tatinec V.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben a 10.800/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző és az 1939 : II. te. 198. §-a sze­rint minősülő vétség tényálladéki elemei lát­szanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Spák Iván ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben nefügessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi Bizottság javasla­tát magáévá teszi, vagyis Spák Iván ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát nem füg­geszti fel. Következik a mentelmi bizottság 250. számiul jelentésének tárg-yalása ugyancsak Spák István országgyűlési képviselő mentelmi ügyére vonatkozólag. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András-, T. Képviselőház! A kassai kir. főügyészség 923/1940. f. ü. szám alatt Spák Iván országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert az ungvári kir. törvényszék B. I. 5704/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Euszkaja Pravda« című időszaki lap 1940. évi január hó 31. napján kiadott 21. számában »dr. Marina Gyula, a Ruszj sport­klub volt elnöke az Uac.-ba lépett be« című, a közrendet és a köznyugalmat érinteni látszó, a kir. ügyészség előzetes engedélye nélkül megjelent cikk tartalma, de "különösen annal? következő kitételei miatt, -melyeknek a kir. törvényszéki tolmács fordítása szerint a hite­les magyar szövege a következő: »Éppen most, közvetlenül a mi nemzeti büszkeségünknek — az ungvári Ruszj sport­klubnak közgyűlése előtt terjedt el az a hír, hbgy a Euszj sportklub volt elnöke, dr. Ma­rina Gyula, az Ûac. magyar klubba lépett be. Eleinte senki sem akart hinni ezen hírnek, azonban később ezt az Uac. ügyvezető elnöke, Megay maga megerősítette a Ruszj sportklub vezetőinek, mint szenzációt. Az orosz társa­dalom mély meglepetéssel — felfoghatatlan­íiággal fogadta volt elnökének az orosz klub­ból való demonstratív távozását, aki nyilván ily módon akarta demonstrálni azokkal való szakítását, akik nem kevéssé járultak hozzá KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. 7. ülése 1940 május 7-én, kedden. 553 miniszteri tanácsos úr mai pozíciójának eléré­séhez. Amint nekünk megbízható forrásokból közlik, dr. Marina azért lépett be az Uac.-ba, mert tudja, hogy a Ruszj sportklub alapsza­bályai szerint ő annak többé tagja nem lehet.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben a 10.800/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző és az 1939:11. te. 198. §-a sze­rint minősülő vétség tényálladéki elemei lát­szanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vé­lelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Spák Iván ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát hezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma­gáévá teszi, vagyis Spák Iván országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 251. számú jelentése szintén Spák Iván ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyére vonatko­zólag. Vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselő­ház! A kassai kir. főügyészség 1020/1940. f. ü. szám alatt Spák Iván országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert az ungvári kir. törvényszék B. I. 5785/2—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellem büntető eljárást indított a »Euszkaja Pravda« című időszaki la|p 1940. évi fehruár hó 9. napján kiadott 28. számában »Színházunk működésének felújí­tása érdekében folytatott harc irattára nő« főcímű és »Mi van a Nemzeti Színházunkkal« alcímű, a közrendet és köznyugalmat érinteni látszó, a kir. ügyészség előzetes engedélye nélkül megjelent cikk tartalma miatt, mely­nek a kir. törvényszéki tolmács fordítása sze­rint a hiteles magyar szövege a következő: »Már sok szó folyt Nemzeti Színházunkról, sokat írtak róla, de mint látszik, kevés az értelme. A mi színészeink kifogynak az erő­ből, elköltik szegényes pénzeiket memorandu­mokra és türelmesen várnak. A memorandu­mok nyugodtan hevernek valahol a hivatalok feneketlen fiókjaiban és félnek még gondolni is arra, hogy valaha valaki előveszi azokat és erős kézzel ír rájuk két szót, melyek eldön­tik sorsát 30 éhező és kifáradt színésznek. Közben azonban az ügy a következőkép áll: az iskolaügyi hatóságok Szülőföldünknek Magyarországhoz való átcsatolása után nem tartották szükségesnek felújítani az ungvári »Országos Kárpátorosz Színház« működését. Attól az időtől kezdődik a mai színházi művé­szetünk harcosainak nagy Golgotája. Memo­randumok iratnak, sürgönyök küldetnek, köz­benjárnak és mindig egy és ugyanazon vá­laszt kapják: Várjatok! És az idő megteszi a magáét: ő megosztja a színházi ügy szerve­zetét és hozza a csapást csapás után. Dudás Ernő, a Magyarorosz Színházi Szövetkezetnek ügyvezetője, aki a színház lelke volt, Szol­nokra lett áthelyezve: Sása Dimitrij plénztár­84

Next

/
Oldalképek
Tartalom