Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az országgyűlés képviselőházának 1 A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de mivel a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben a két ügyben ne függessze fel: Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Gruber Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 244. számú jelentésének tárgyalása Gruber Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! \ m. kir. államrendőrség budapesti ' főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi meghízottak vezetője 37/1940. szám alatt a 115.000/1932. B. M. számú rendeletbp ütköző kihágás miatt Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő BndaDesten, 1940. évi január hó 22. napján aII.,Pálffy-téren lévő Kakas-kapu vendéglőben tiltott formaruhában jelent meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés nevezett képviselő személye és a vé lclmezett bűncselekmény között nem kétséges Ugyan, de mivel a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Gmber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 245. számú jelentésének tárgyalása Kovarcz Emil képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó, vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 388/1940. f. ü. szám alatt Kovarcz Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséi kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék Bgy. VI. 9056/21—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel Kovarcz Emil, mint a Nyilaskeresztes Párt szervezési osztályának vezetője 1939. évi július hó közepétől augusztus hó közepéig terjedő idő alatt Szentes József nyomdásznál öt különböző tartalmú röpiratot rendelt meg, röpiratonként 100.000 példányban. Ezek a röpiratok a következők: 1. »Hungarista államot akarunk!« 2. »Szálasi nélkül nincs Erdély«, 3. »Megyünk a nemzettel, a nemzetért és Szálasiért minden és mindenki ellen«, 4. A kormány hatalma csak az árulás és csak 7. ülése 19 UO május 7-én, kedden. 549 a eseka, Szálasié a nemzet bizalma és az igazság«, 5. »Miért dobták ki Csákyt Berlinből, Rómából? Miért nem lesz most sem Szálasi igazsága? A zsidókért!« A budapesti büntető törvényszék Bgy. VI. 9056/20-^-1939. számú ítéletével a bűncselekményből kifolyólag többek között Szentes József vádlottat 7 hónapi fogházra, mint főbüntetésre ítélte. A bűnper bizonyítékai alapján a bíróság megállapíthatónak találta, hogy Kovarcz Emil a röpiratokat Szentes Józsefnél valóban megrendelte, az előállítás után azokat átvette, s az 1939. évi augusztus hó 27-i utcai tüntetés megrendezésében tevékenyen közreműködve odahatott, hogy e röpcédulák a tüntetésen szétosztassanak. A szóbanlevő röpcédulákból a Szálasipropagandának az 1939. évi augusztus hó 27-i utcai nagy tömegmegmozdulásba való bekapcsolásból kivehetőleg az látszik megállapíthatónak, hogy Kovarcz Emil a Szálasi Ferenc által kezdeményezett, az ő letartóztatása után mások által továbbfolytatott, majd a Hungarista Párt feloszlatása után megszervezettségében megszüntetett, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos úton való megváltoztatására irányuló mozgalmat újólag elindította, vagyis ismételten kezdeményezte. A feljelentés tárgyát képező cselekményben az 1921:111. te. 1. $ 1. bekezdésébe ütköző, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, \ zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kovarecz Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök; Budinszky László képviselő úr, % mint a kisebbségi vélemény előadója kíván szólani. Budinszky László: T. Ház! A törvényhozásnak, a törvényhozóknak egy külön jog adatott meg a magyar alkotmányban, tételes törvényeink szerint az a jog adatott meg, amely egyedül a magyar királyi közigazgatási bíróságot illeti meg: a bíráskodás joga. Igaz, hogy vitatkoznak sokan azon, hogy ez a mentelmi bizottság és a Ház plénuma bírói funkciót gyakorol-e, vagy pedig csak egy zsűri, amely bizonyos kérdésekben határoz,. Az irodalom vitázhat e felett, a való élet azonban azt bizonyítja, hogy a magyar törvényhozás mindkét házának a legmagasabb bírói funkció, a legmagasabb bírói jog adatott meg, a saját tagjai feletti bíráskodás joga. Amikor tehát a magyar tételes törvények ezt a jogot megadták a törvényhozás mindkét házának, akkor az egész jogtörténeti fejlődés folyamán azt látjuk,^ hogy ezzel a joggal mindig nagyon csínján bánt a törvényhozásnak mindkét háza, mert ez a bírói jog egyik legfontosabb, tételes törvényeinkben is leszögezett elvnek: a politikai szabadságnak és különösképpen a törvényhozói szólásszabadságnak, cselekvési szabadságnak adott bizonyos tágabb kört a többi állampolgárral szemben. -T. Ház! Első pillanatra úgy tetszik, hogy ez helytelen, hiszen állampolgári jogegyenlőség van Magyarországon, politikai szabadság van, tehát ugyanaza a jog épúgy megilleti az