Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-107
548 Az országgyűlés képviselőházának realizálódtak papírszámlává, nyomdaköltséggé és postai szállítási díjjá?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te, 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Lajos Iván tanügyi fogalmazó sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki elemeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Hubay Kálmán« szerzői névmegjelöléssel jelent meg. ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Hubay Kálmán országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St 33. $-a értelmében A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem (forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 241. számú jelentésié Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 3/1940. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a m. kir. államrendőrség csepeli kerületi kapitánysága 1398/1939. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárást indított, mivel Csepelen 1939. évi április; hó 22. napján a Rákóczi Ferencút és a Gyár-utca sarkán lévő Korn-féle vendéglőben virslis vacsorával egybekötött engedélynélküli gyűlést tartott, ahol politikai szónoklatot mondott. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben a 6000/1922. B. M. számú rendeletbe ütköző kihágás tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett,^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem látszik ugyan kétségesnek, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma; gáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 242. számú jelentésének tárgyalása, Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi, Ferenc képviselő urak mentelmi ügyében. Kérem az 107. ülése 19UO május 7-én, kedden. előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 3383/1940. f. ü. szám alatt Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi Ferenc országgyűlési képviselőik mentelmi jogának felfügesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék B. II. 1564/3—1940. számú megkeresése szerint említett képviselők ellen a bíróság büntető eljárást indított, mivel nevezettek 1939. évi október hó 28. napján Soroksáron, a Nyilaskeresztes Pártnak Rédlinger János vendéglőjében tartott társas vacsoráján résztvettek, azonkívül Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imre és Krancz Rajmund országgyűlési képviselők politikai tárgyú felszólalást is tartottak. A feljelentés tárgyát képező, Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imrö és Krancz Rajmund országgyűlési képviselők által elkövetett bűncselekményben az 1939. évi II. te. 197. §-ába ütköző vétségnek, gróf Széchényi Lajos és Abonyi Ferenc országgyűlési képviselők által elkövetett bűncselekményben a 8120/1939. M. E. számú rendelet 4. $-ának 1. bekezdésébe* ütköző kihágásnak tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkersés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem látszik kétségesnek ugyan, de mivel a nyomozati iratok adatai szerint a vacsoraösszejövetel összehívása, a vacsora politikai jellege és a gyűlésen való felszólalás tekintetében a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rapcsányi László, Hubay Kálmán ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi Ferenc országgyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem (kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi Ferenc országgyűlési képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 243. számú jelentésének tárgyalása Grub er Lajos képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 17. és 18/1940. számok alatt Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő 1939. évi december hó 8. napján a kispesti református kultúrteremben tartott teaesten, valamint december hó 21. napján a Nyilaskeresztes Pár kispesti szervezetének Horthy Miklós-út 20. szám alatti helyiségben tiltott formaruhában jelent meg. A feljelentés tárgyát képező bűncselekményben a 115.000/1932. B. M. számú rendeletbe ütköző kétrendbeli kihágás tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint.