Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

548 Az országgyűlés képviselőházának realizálódtak papírszámlává, nyomdaköltséggé és postai szállítási díjjá?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te, 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Lajos Iván tanügyi fogalmazó sérelmére sajtó útján elkö­vetett rágalmazás vétségének tényálladéki ele­meit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Hubay Kálmán« szerzői névmegjelöléssel jelent meg. ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közle­ményért Hubay Kálmán országgyűlési képvi­selőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelős­ség a St 33. $-a értelmében A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett képviselő személye és a vélelmezett bűn­cselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem (forog fenn, javasolja a t. Képviselőház­nak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 241. számú jelentésié Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapi­tánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 3/1940. szám alatt Hubay Kálmán or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a m. kir. államrend­őrség csepeli kerületi kapitánysága 1398/1939. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárást indított, mivel Csepelen 1939. évi április; hó 22. napján a Rákóczi Ferenc­út és a Gyár-utca sarkán lévő Korn-féle ven­déglőben virslis vacsorával egybekötött enge­délynélküli gyűlést tartott, ahol politikai szó­noklatot mondott. A feljelentés tárgyát képező ezen cselek­ményben a 6000/1922. B. M. számú rendeletbe ütköző kihágás tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett,^ az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem látszik ugyan kétségesnek, de zaklatás esete forog fenn, java­solja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kál­mán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kíván, a vi­tát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma; gáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. Következik a mentelmi bizottság 242. számú jelentésének tárgyalása, Rapcsányi László, Hu­bay Kálmán, ifj. Tatár Imre, Krancz Raj­mund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi, Ferenc képviselő urak mentelmi ügyében. Kérem az 107. ülése 19UO május 7-én, kedden. előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 3383/1940. f. ü. szám alatt Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Szé­chényi Lajos és Abonyi Ferenc országgyűlési képviselőik mentelmi jogának felfügesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék B. II. 1564/3—1940. számú megkeresése szerint em­lített képviselők ellen a bíróság büntető eljá­rást indított, mivel nevezettek 1939. évi októ­ber hó 28. napján Soroksáron, a Nyilaskeresz­tes Pártnak Rédlinger János vendéglőjében tartott társas vacsoráján résztvettek, azonkí­vül Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Ta­tár Imre és Krancz Rajmund országgyűlési képviselők politikai tárgyú felszólalást is tar­tottak. A feljelentés tárgyát képező, Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imrö és Krancz Rajmund országgyűlési képviselők ál­tal elkövetett bűncselekményben az 1939. évi II. te. 197. §-ába ütköző vétségnek, gróf Szé­chényi Lajos és Abonyi Ferenc országgyűlési képviselők által elkövetett bűncselekményben a 8120/1939. M. E. számú rendelet 4. $-ának 1. bekezdésébe* ütköző kihágásnak tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkersés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselők személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem látszik kétsé­gesnek ugyan, de mivel a nyomozati iratok adatai szerint a vacsoraösszejövetel összehí­vása, a vacsora politikai jellege és a gyűlésen való felszólalás tekintetében a tényállás hiá­nyos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rapcsányi László, Hu­bay Kálmán ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi Ferenc or­szággyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem (kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma­gáévá teszi, vagyis Rapcsányi László, Hubay Kálmán, ifj. Tatár Imre, Krancz Rajmund, gróf Széchényi Lajos és Abonyi Ferenc ország­gyűlési képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 243. számú jelentésének tárgyalása Grub er Lajos képvi­selő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi meg­bízottak vezetője 17. és 18/1940. számok alatt Gruber Lajos országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert ne­vezett képviselő 1939. évi december hó 8. nap­ján a kispesti református kultúrteremben tar­tott teaesten, valamint december hó 21. napján a Nyilaskeresztes Pár kispesti szervezetének Horthy Miklós-út 20. szám alatti helyiségben tiltott formaruhában jelent meg. A feljelentés tárgyát képező bűncselek­ményben a 115.000/1932. B. M. számú rendeletbe ütköző kétrendbeli kihágás tényálladéki ele­mei látszanak fennforogni a megkeresés szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom