Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-106
522 Az országgyűlés képviselőházának pengőn felül imár nem számít, hogy 10 pengővel több vagy kevesebb adót fizet-e valaki, ott tehát ezt nyugodtan el lehetett hanyagolni. Szerintem ez rendkívül igazságos. Ne méltóztassék ezt lebecsülni, inert ez hozzávetőleges számítások szerint 3—4 millió pengő bevételkiesést jelent, úgyhogy ez a legnagyobb engedmény a kisemberek részére, amely a törvényjavaslatban található. Méltóztassanak ugyanis tudni, hogy egy másik engedmény 800.000 pengőt ; a harmadik pedig 1,200.000 pengőt tesz ki, tehát a kisemberek számára 5—6 millió pengős adóengedmlény van ebben a javaslatban, ami azt hiszem, a mai viszonyok közt egészen nagy adóengedmény. En a létminimumnak ilymódon való meghatározását nagyon jónak tartom és nagyon örülök, hogy erre rájutottunk, mert ez abszolút igazságos, a teherviselőképess éggel arányos és a legkisebb rétegnél rendkívül nagy engedményt, rendkívül nagy könnyítést jelent. (Ügy van!) Méltóztattak még megemlíteni a beruházási pótlékot is. Felmerült egy gondolat, amely szerint a beruházási pótléknak ez a rendszere bizonyos kategóriáknál talán igazságtalan. Ezt részletkérdésnek tekintem és a legjobbnak találnám, ha ezt a kérdést is majd a bizottságban tárgyalnók meg. Mindenesetre örömmel állapítom meg. hogy a beruházási potlek bevezetését mindenki helyesnek és igazságosnak tartotta. Áttérnék most még a felfedező eskü kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Ebben a tekintetben xigyszólván csak egyetlenegy kifogás hangzott el,^ mégpedig az, hogy vájjon mire fog az illető megesküdni; olyanra esketjük-e meg, amire jó szívvel meg lehet esküdni? (Horváth Géza: A bíróság esketi!) Ügy van, — hogy a közbeszólásra válaszoljak — a bíróság esketi, de az eskü szövegét a pénzügyigazgató állapítja meg, hiszen az egész eljárás az adóhatóság előtt folyik le, így tehát csak ő tudja feltenni a kérdést, más nem. Amint azonban méltóztatnak tudni, a törvényjavaslatban van egy megkötés arra vonatkozólag, hfegy ez az eskü mire von atkozhatik: a törvényjavaslat szerint az eskü szövegét úgy kell megállapítani, hogy abban az adózó valóságos jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok megerősítése foglaltassák. Itt semmi különösre nem fogjuk megesketni, hanem majd feltesszük a kérdést: mondja az úr. nincs önnek semmi betétje? Ha azt mondja, hogy nincs^, felszólítjuk: esküdjék meg rá. Vagy megkérdezzük: nincs önnek értékpapírja ezeken kívül, amelyeket itt felsorolt? Ha azt mondja, hogy nincs, felszólítjuk: esküdjék meg. Ebben a tekintetben tehát semmi veszély nem lesz. Nekem az a meggyőződésem, hogy az eskü alkalmazására csak ritkán fog sor kerülni. Bródy képviselőtársam hozta fel, hogy erre az esküre a régi időben sohasem került sor. Ez is azt bizonyítja, hogy az intézmény jó. Ne is kerüljön rá sor ezután sem. Az adózó annyira megijed tőle és annyira megrémíti a hamis esküvel járó szigorú büntetés, hogy inkább megmondja az igazat. Mi semmi mást ezzel az intézkedéssel nem is célzunk, csak azt, hogy tessék bevallani a valódi jövedelmet s hogy végre állítsuk helyre az adómorált. (Helyeslés.) Most legyen szabad még rátérnem a gyermekkedvezményekkel foglalkozó 42. $-ra. Néhány képviselőtársunk figyelmét elkerülte az, hogy- ha ez nem érvényesül a jövedelem adó106. ülése 1940 május 6-án, hétfőn. nál, mert az illető sokgyermekes családapa a jövedelemadónak nem alanya, akkor érvényesül a földadónál, a házadónál, a kereseti adónál, tehát az összes adónemeknél, egészen addig, amíg az a családapa gyermekeit eltartja. Itt csak az az egy kérdés merül fel, hogy vájjon a gyermekkedvezmény megadását kössük-e a 10.000 pengős határhoz? Ezt hajlandó leszek majd a bizottságban, valamivel felemelni. Ott a kérdést majd letárgyaljuk és igyekszünk méltányos megoldást találni. (Helyeslés a középen.) Mélyen t. Ház! Körülbelül végére értem annak, amit lehetőleg rövidre összefoglalva el akartam mondani. (Horváth Géza: Nagyon érdekes volt!) Méltóztatnak tudni, hogy az egész világon emelték az adókat. Ezt nem lehet letagadni (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) s én sem tagadom le, hogy amikor ez a törvényjavaslat figyelembe veszi a szociálpolitikai szempontokat, egyúttal az adóbevételeket is óhajtom emelni, mégpedig igen jelentősen. (Egy hang jobb felől: Ez természetes!) Nem tudom, melyik képviselőtársam mondta, hogy ezt én szerényen elhallgattam. Nem így van; én egészen őszintén bevallom, hogy nekem több bevételre van szükségem. Méltóztatnak talán emlékezni az expoizémra; már ott bejelentettem a társulati adóra, az egyenesadóra vonatkozó új rendelkezéseket és minden egyéb intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy a deficit krónikussá ne váljék. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Felkiáltások a jobboldalon: Ez természetes!) Ezeket már akkor bejelentettem) és most résziben be is váltom. Tudom, hogy súlyos terhek vállalását kértük az országtól. Ha visszatekinteik; kétéves pénzügyminiszterségemre, feltsorolhatom a beruházási hozzájárulást, amely súlyos terhet hárít az 50.000 pengőn felüli vagyonra, felsorolhatom a társulati adót, amely szintén súlyos terhet ró a társulatokra, és felemlíthetem az egyenes adókra vonatkozó javaslatot, amely ismét súlyosan megterheli a tehetősebb ré' Mélyen t. Ház! Nagyon jól tudom, hogy nem népszerű dolog adóemelésekkel jönni v de viszont meggyőződésem az is, hogy ha a pénzügyminiszter a népszerűséget keresi, akkor jó pénzügyminiszter többé már nem lehet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Derültség.) Én vállalóim ezt a nagyon kellemetlen, kínos hivatást; vállalom azért, mert csak egyre vagyok hajlandó: legjobb meggyőződésem szerint minden melléktekintet nélkül azt tenni, ami az ország érdekében áll. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Az adóemelés nem tartozik az élvezetek közé, mégis volt ennek a törvényjavaslatnak egy napfényes oldala (Halljuk! Halljuk!) és ez az volt, hogy a mai viszonyok ellenére talán Európában egyedül csak mi tudtunk olyan adókedvezményeket és könnyítéseket hozni a kisembereknek, mint amilyeneket ez a törvényjavaslat tartalmaz, olyan időkben, araikor az adók emelésén kell a fejünket törnünk, amikor töbíb bevételre van szükség az ország és a haza érdekében- (Ügy van! Ügy van!) Megvallom őszintén, ez volt a napfényes oldal ennek a törvényjavaslatnak a szerkesztésénél és tisztelettel kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék a Ihatájrozati javaslatokat elutasítani és a törvényjaivaslatot, amely ennyi kedvezményt és könnyítést tartalmaz, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon