Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

518 Az országgyűlés képviselőházánál gyónt, hiszen az ingatlant nehéz eltagadni. Tehát az út, amelyre léptünk, a szigorú szankciók bevezetésének útja, helyes. En nem azért javasolok szigorú szankciókat, hogy ezeket alkalmazzam is, én leszek a legboldogabb, ha azokat nem kell alkalmazni, mert < mindenki úgy megijed tőlük, hogy megmondja az igazat és őszintén lerója adóját. f Ha nem ezt teszik, ott van a szankció és én a szankciói érvényesíteni fogom, bárkiről legyen is szó ebiben az országban. (Elénk helyeslés és tups a jobboldalon és a középen. — Rapcsányi László: Mindenkivel szemben!) T. Ház! Folytattam ezt a politikát a társulati adóról szóló törvényjavaslatban, ahol még a bizottságban is további súlyos szankciókhoz és a felelősség tekintetében további súlyosbításhoz járultam hozzá. Ugyancsak ezt csinálom ebben a törvényjavaslatban is. Ebben is van egy csomó szigorítás az adócsalás esetére. Ezt a politikát kívánom azonban folytatni nemcsak a törvényekben, hanem a gyakorlatban is. Sajnos, ma már nagyon rossz neveket kezdenek nekem adni, hogy milyen ember vagyok. (Derültség. — Meskó Zoltán: Ne törődjék vele. Amit a zsidók mondanak, nem számít! — Derültség.) En ezzel nem törődöm. De kénytelen vagyok, mindenkivel szemben egyformán eljárni és bármennyire nehéz is — mosolyognak talán rajta —, de ha a kisembereket végrehajtják, akkor egyáltalában nem nyugodhatom bele, hogy nagyemlberek ne fizessenek megfelelő adót vagy ne vallják be megfelelően a jövedelmüket. (Maróthy Károly: Tudják ezt vidéken is?) Igen, ezt tudják vidéken is. (Maróthy Károly: Majd hozunk eseteket!) Méltóztassanak az eseteiket hozni és ne általánosítani. De előre is megmondom a képviselő úrnak, hogy olyan esetekkel ne méltóztassanak jönni, hogy valamely nagybirtokosnak májusban augusztusra halasztást adok, mert ezt általában meg szoktam adni. (Zaj a szélsőbaloldalonj Most áttérek — az idő nagyon halad — az adóik másik csoportjára. Ezek a fogyasztási és forgalmi adók. A fogyasztási és forgalmi adókról azt szokták mondani, hogy antiszociális adók. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Joggal:) A kérdésnek jobban a mélyére nézve, csak egyre szeretném a t. Ház figyelmét felhívni. Van egy körülmény, amelyet tekintetbe keli venni és ez a következő: minthogy minden kiadás, amelyet valaki eszközöl, valamilyen formában meg van terhelve forgalmi vagy fogyasztási adóval, az a nagyjövedelmű ember, aki többet ad ki, kétségtelenül több fogyasztási és forgalmi adót fizet, mint a kisember. (Egy hang a ssélsőbaloldalon: Akinek tíz gyermeke van, az többet fizet! — Maróthy Károly: Tiszta liberális felfogás, kapitalista! — Zaj.) Én Maróthy képviselő úrtól nem fogok tanulni sem jobboldaliságot, sem baloldaliságot, mert mindig a jobboldalon voltam, nem tegnap fedeztem fel pártállásomat. (Maróthy Károly közbeszól és a padot veri. — Zaj.) Elnök: Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csendben. Ne méltóztassék a padot verni. (Maróthy Károly közbeszól.) Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ha a képviselő úr abbahagyja a személyeskedést, én sem fogok személyeskedni. (Maróthy Károly ismét közbeszól.) Elnök: Maróthy képviselő urat rendreutasítom. (Zaj. — Maróthy Károly: Személyes megtámadtatás címén felszólalok!) Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz106. ülése 194-0 májtbs 6-án, íiétfón. ter: Öt éve ülök itt a t. Ház tagjaként, sohasem személyeskedtem, (Maróthy Károly: Csak most!) de amikor velem szemben személyeskednek, kénytelen vagyok erre az útra áttérni. Tessék ezt tudomásul venni. (Maróthy Károly: Tudomásul veszem!) Különben a képviselő úr kezdte a személyeskedést, amikor azt mondta, hogy a zsidók érdekében jöttem a javaslattal. (Maróthy Károly: Ezt nem mondottam!) A napló szerint így áll. (Maróthy Károly: Visszautasítom, tessék elolvasni!) Itt hallottam saját fülemmel. (Maróthy Károly: Rosszul hallotta ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! A fogyasztási és forgalmi adókat — mint mondottam — antiszociálisnak szokták minősíteni és az ember nagyon kíváncsi, vájjon hogy van ez a külföldi országokban, amelyekről mindig azt halljuk, hogy ott sokkal szociálisabb a törvényhozás, mint a mi törvényhozásunk és hogy ott nincsenek ilyen antiszociális jellegű adók. Először megmondom talán azt, hogy Magyarországon mi a helyzet. Magyarországon az egyenesadókból befolyik 261%, a közvetett adókból 64% és egyéb bevételekből 9%, a törteket elhagyom. Tehát egyenesadókból befolyik 26%. Most vegyük például Franciaországot. Ott az egyenesadókból befolyik 25*9%. Angliában már egészen más a helyzet, ott 51*6% folyik be az egyenesadókból, ebben azonban benne van az ottani jelenlegi honvédelmi pótlék is, amelyet külön nem mutatnak ki, tehát nem tudjuk megítélni azt, hoigy pontosan hogyan áll a helyzet. Vagy vegyük például Svájcot, ahol befolyik az egyenesadókból 7'2%, (Mozgás.) 72% folyik be a közvetett adókból és a többi százalék más formában* (Wirth Károly: Jobban szituált emberek vannak ott!) Vagy vegyük például Belgiumot, (Maróthy Károly: Angliát lássuk!) amely kis ország, gazdag ország. (Zaj a szélsőbajoldalon. — Elnök csenget) Ott az egyenesadókból 281% folyik be (Rapcsányi László: Vegyük az igazságot!> Elnök: Rapcsányi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Vagy vegyük Olaszországot. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ott az egyeniesadókból 10'4% folyik be. (Felkiáltások jobbfelől a szélsőbaloldal felé: Na!) pedig nem lelhet mondani, hogy Olaszország antiszociális ország volna. (Egy hang a szélsőbaloldalon: De mégis jobban élnek ott az emberek! — Ellenmondás ok jobbfelől. — Zaj. — Csorba Sándor közbeszól.) Elnök: Csorba Sándor képviselő urat kérem, maradjon csendben! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Vagy vegyük Hollandiát. Hollandiában ez az arány 18%. (Rapcsányi László: Vegyük az igazságot!) Elnök: Rapcsányi László képviselő urat rendreutasítom. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Romániában az arány 19'5%. Igen t. Ház! Méltóztatnak látni, hogy külföldön is mindenütt megvannak a közvetett adók, sőt az utóbbi időben mindenütt emelték ezeket az adókat és az arány tekintetében Magyarországnál? nincsen oka szégyenkezni, inert a példák közül az egyetlen Anglia az, amely nálunk jobb arányt tud felmutatni,^ de, azt hiszem, ennek speciális oka van. (Maróthy Károly: Az életszínvonalat tessék nézni a