Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

Az országgyűlés képviselőházának 1 nyugati országiokhan és Magyarországon! — f/irth Károly közbeszól. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Wirth Károly képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Maróthy Károly: Nálunk a létminimumból fizetik az adót, ott pedig a nagyobb jövedelemből fizetik. Igen nagy különbség! Ez az igazság! — Halljuk! Halljuk! jobb felől és középen.) Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Megvárom, míg vége lesz a közbeszólásnak, különben személyeskedem, ha^ kontrarliktórius tárgyalást folytatok. (Maróthy Károly: Ez nem személyeskedés! Ez tárgyi megjegyzés!) Elnök: Csendet kérek! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Általános jellegű megjegyzés bangzott még el, úgy nevezhetném, a. technikai adóreformokkal és az adóadminisztrációval kapcsolatban. Ezek közé a kérdések közé elsősorban a pótlékok kérdése tartozik. Felmerült az a gondolat, — logikus és természetes, hogy felmerült — htogy a pótlékokat egyesítsük az alapadókkal. Ez így első pillanatra nagyon tetszetős, mert miért mondjuk azt, bogy kivetek száz pengő adót és 60%-os pótlékot, miért ne vethetnénk ki 160 pengő adót? Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a pótlékok után nincsenek járulékos adók. az alapadók után azonban van községi pótadó és niás hasonló járulékos adók is vannak, ez a kérdés tehát megint átnyúlik az autonóm adóztatás kérdésébe. Azonkívül pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy vannak olyan mentességek, amelyek csak ezek alól a pótlékok alól adatnak meg bizonyos kategóriáknak, tehát még jobban komplikáltuk volna az adórendszert, ha már most tértünk volna át a pótlékoknak az alapadókkál összevonására. Itt különben is. nagyon kell vigyáznunk. A felszólalások során képviselőtársaim igen nagy része a részletekig menően kereste az igazságot és olyan (gondolatokat r vetett fel, hogy az általános szabály alól még ki kellene vennünk ezt, ki kellene vennünk azt, ki kellene vennünk amazt. Megállapítottam, hogy ha ezeket mind honorálnánk és mindre azt mondanánk, hogy vegyük M a törvényjavaslatba, akkor a tételes adóztatást sikerülne olyan komplikálttá tennünk, hogy azután abban sem ismerné ki magát senki. (Derülts'éa a jobboldalon.) Erre tehát vigyáznunk kell. Az egyszerű adóztatás okoz talán egyes igazságtalan eseteket, viszont egészben olyan nagy egyszerűsítést jelent, hogy ezt talán megéri az is. \ Az adminisztráció egyszerűsítéséről is méltóztattak beszélni. Áttételes adóztatás maga lényeges nagy egyszerűsítés az adóadminisztrációban, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) hiszen 600.000 házat érint csak maga a tételes 1 lázadó és egyébiránt is a javaslat tartalmaz egyszerűsítéseket az adminisztrációiban annyiban, amennyiben az anyagi pénzügyi joggal összefügg. Az eljárás kérdése természetesen nem tartozik ennek a törvényjavaslatnak a . körébe, legnagyobb részben a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik és bejelenthetem a t. Háznak, hogy lényeges egyszerűsítésén dolgozunk az adóadminisztrációnak. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Itt még egy kérdéssel kell foglalkoznom: a bevallási ív komplikált voltával. (Halljuk! Halljuk!) Készséggel elismerem, hogy a beval)6. ülése Î940 május 6-án, hétfőn. 519 lási ív nagyon komplikált és bejelentem a t. Háznak, hogy a jövő évtől kezdve más bevallási ívet fogunk bevezetni. (Helyeslés.) őszintén bevallom, én sohasem láttam, csak akkor, amikor magamnak kellett kitöltenem és akkor ijedtem meg egy kicsikét. (Derültség a jobboldalon.) Egészen őszinte vagyok, mélyen t. Ház. örülök, ha a hibákra fel méltóztatnak hívni a figyelmemet és mindenkor hajlandó vagyok a hibákat korrigálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mélyen t. Ház! Legyen szabad az általános jellegű kérdések során még egy megjegyzést tennem. Itt a vita során 'kialakult egy gondolat, és pedig az, amely körülbelül oda tendált, hogy minden kérdést adózási intézkedésekkel el lehet intézni. Minden kérdést. mert véletlenül adózási javaslat fekszik előttünk, adózási intézkedéssel kívánunk megoldani. Szociális szempontokat lehet és kell figyelembe vennünk egy adójavaslatnál, de a szociálpolitikát adójavaslattal nem lőhet megoldani. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Nagy László: Világos!) Ez teljesen lehetetlen, mert a szociálpolitikának a maximuma, amit az adójavaslat nyújthat, az, hogy valakinek az egész ad óját elengedi. Ennél többet nem hozhat egy adójavaslat. Már most, Iha valaki nagyon kevés adót fizet, akkor legfeljebb azt a nagyon kevés adót tudjuk elengedni, tovább nem tudunk menni, ez már nem tartozik az adótörvény javaslat körébe, ez — hogy úgy mondjam —• a szociálpolitikai aktív törvényjavaslatok körébe tartozik. Ez a javaslat csak negatívum. (Közi Horváth József: Most már csak jöjjenek az aktív törvényjavaslatok! — Egy hang a középen: Jön az is!) Jön kérem az is. (Maróthy Károly: Csak az időt kell kivárni! 50—60 év!) Elnök: Csendet kérek! Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Szociálpolitikát csak egy módon lehet csinálni adó javaslattal: úgy, hogy az adó javaslat előteremtse azokat az összegeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy aktív szociálpolitikát lehessen megteremteni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Egy hang jobbfelől: Ez a szociálpolitika!) és akkor természetesen az adókat emelni kell, mert semmiből szociálpolitikát csinálni nem lehet. De mégis megállapítom, mélyen t. Ház, — és ezzel le is zárom általános fejtegetéseimet — hogy ez a javaslat igen jelentős lépéseket tesz családvédelmi és szociálpolitikai szempontból. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ezt nem hagyom letagadni. Lehet többet kívánni; az természetes, én magam is el tudnám képzelni, hogy az ember még többet nyújtson, de méltóztassék csak kissé körülnézni Európában. Olyan viszonyok vannak, amikor ezek a jónéhány milliós engedmények is igen jelentős engedmények az állam részéről, mert ma, igazán mondhatom, mélyen t. Ház, az utolsó fillérre is szükség van. (Wirth Károly: Sajnos, ez így van!) De merem állítani, t. Ház, hogy azok a szociálpolitikai rendelkezések és szempontok, amelyek ebben az adójavaslatban találhatók, felveszik a versenyt a külföldi adótörvényekben található szociálpolitikai szempontokkal. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Wirth Károly: Vigasznak gyenge, de így van!) Mélyen t. Ház! Ezek után méltóztassék megengedni, hogy áttérjek a részletkérdésekre. A földadót illetőleg már az indokolásban is megírtam, de itt meg szeretném ismé79*'