Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ülése 19W május 6-án, hétfőn. 509 hetik adóelengedés alapjául. Én ajánlanám, hogy a szelet is vegyük fel az elemi csapások közé, mert hiszen a 3. § (9) bekezdésében benne van az a kitétel, hogy ezeknek az elemi csapásoknak körét az ott fel nem sorolt egyéb elemi csapásokra is kiterjesztheti a pénzügyminiszter úr a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértőleg, ha azoknak az elemi csapásoknak károsító hatása megállapítható. Ha arra bízzuk a dolgot, hogy majd az illető károsult felfolyamodik és a pénzügy igazgatóság majd felterjesztéssel él, sok idő telik el. Nagyon természetes, hogy sokkal nagyobb hatása volna ennek az intézkedésnek, ha már magában a törvényjavaslatban benne lenne, hogy szél elemi csapás, vagy szél elemi károsodás esetén is helye van az adóelengedésnek. De, lehet még egyéb károsodás is. A törvényjavaslatban az a kitétel van, hogy »a kellő gondosság elmulasztásával«. Nagyon természetes, hogy gondatlanság is előfordulhat, de leginkább csak tűzvész esetén. Talán beállítható a dolog úgy is, hogy a jégverés is elhárítható kellő gondossággal, ha az illető jégverés ellen biztosít. Vannak azonban olyan helyzetben levő emberek is, akik nem tudják megkötni a jégbiztosítást, mert talán nincsen miből kifizetniök a jégbiztosítási díjakat. Nem mondhatjuk azonban, hogy éhben az esetben az elemi kár gondatlanságból ered, mert a jégbiztosítás általánosságban nincsen kötelezőleg elrendelve, így tehát még mindig az a helyzet, hogy aki akar, az biztosít, aki nem akar, az nem biztosít. Ha egy nem biztosított területet ver el a jég, ha egy nem biztosított területen éri jégverés folytán a termelőt jégkárosodás, akkor könnyen bele lehet magyarázni a dologba azt, hogy azért érte kár, mert nem gondoskodott előre a biztosításról, nem kellő gondossággal járt el és a biztosítás hiánya idézte elő a károsodását. (Szász Lajos államtitkár: Dehogy!) A javaslat 3. §-a nagyon nagyot könnyít a termelőkön károsodás esetében, mert eddig egyharmad, kétharmad és háromharmad káror sodási arányt kellett kimutatni ahhoz, hogy adóelengedésnek legyen^ helye, most pedig ez a szakasz egynegyed, kétnegyed, háromnegyed és négynegyed károsodási arányban állapítja meg ezeket a határokat. En azonban szeretném ezt az intézkedést még a következőkkel megtoldani. Szeretném, ha továbbmennénk ezen a téren, úgy hogy például 38%-nál kezdődnék az 50% -os kategória. Ha 38%-ot ér el a károsodás, akkor már 50% lenne figyelembe veendő, 38%-on alul pedig 25%. Es így lenne ez feljebb is. Például 63%-on felül már a 75%-os kategóriát vennénk. Nem érné így károsodás a kincstárt sem, mert akinek a kára 38%-on alul lenne, az természetesen csak 25%-ot kapna. . Akinek a kára 38%-on felül lenne, annál ráfizetne ugyan a kincstár, de ez nem lenne nagyon nagy károsodás. Most az a helyzet, hogy 49%-os károsodás esetén csak 25%-os kárt lehet megállapítani, mert a károsodás nem érte el az 50%-ot. Ebben a tekintetben megnyilvánulhat talán a rosszakarat is, előfordulhat, hogy a becslő bizottságok azért szállítják le a károsodás mértékét 1—2%-kai, bogy az alacsonyabb kategóriába essék. Mondom, előfordulhatnak ilyen esetek is, amikor csak azért állapítják meg valamivel alacsonyabban a kárt, hogy az az 50%-ot, vagy a 75%-ot, vagy a 100%-ot el ne érje. Szeretném tehát, ha a törvényjavaslatba helevennők, hogy minden 13%-os többlet esetén már a magasabb kategória veendő figyelembe. Ha a KEPVISELÖHAZ( NAPLÓ V, 25%-on felül legalább 13% a kár, akkor az már az 50%-os kategóriába lenne sorozandó, ha az 50%-on felül lenne még' legalább 13% kár, akkor már a 75%-os kategóriát kellene figyelembe venni, 13%-os káron alul pedig a 25%-os kategória volna alkalmazandó. Ha így lehetne megállapítani, nagyon természetesen ez is kedvezmény volna. Eddig 33%-ot kellett elérnie a károsodásnak, most pedig csak 25%-ot kell elérnie, hogy adóelengedés járjon utána. A 8. § azt tartalmazza, hogy milyen épületek nem esnek házadó alá. Felsorolja az orvosi, a mérnöki kamarákat, újságírói kamarát, színművészeti és filmművészeti kamarát, stb. En szeretnék ide még valamit bevétetni, ami teljesen kimaradt ebből a 8. §-ból, azt, hogy a hadirokkantak háza, csoportok és fiókok székházai és a hadirokkantaknak a Horánszky-utca 24. szám alatt most épülő háza is adómentes legyen. (Helyeslés és tarn a jobboldalon.) Hála Istennek, a »hadirokkant« név ma már fogalom Magyarországon, a hadirokkantaknak mindannyian tisztelettel adózunk. Kérem a pénzügyi kormányzatot. hogy semmi körülmények között se hagyjuk ki ezekből az itt felsorolt kategóriákból a hadirokkantak házait, amelyek most nem szerepelnek a felsorolásban. De tovább megyek. Kérnem kell^ a pénzügyi kormányzatot, hogy a tanyavilágban a tanyai lakások is m ente süli ének a házadó alól. Ezek most házadó alá esnek, pedig tndíuk azt, hogy a nagyobb gazdaságokban a cselédlakások adómentesek, mert azok a gazdaság tartozékai, éppúgy, mint az istálló vagy bármely gazdasági épület. Kisexisztenciákról van itt szó, akik a tanyai életet élik. Az előttem szólott t. képviselőtársam aikáról is elhangzott itt, hogy segítsünk a vályogból és földből összevert kunyhók lakóin. A tanyavilágban, ahol 15—20— 30 hold földön gazdálkodik valaki, nélkülözhetetlen a tanyai lakás, anélkül gazdálkodást folytatni nem lehet, a tanyaépület kelléke annak a gazdaságnak. A kultúrától el vannak ott zárva, mert a községtől vagy a várostól távol, 8—10—15 kilométerre vannak kint. ÍCn ezeket a tanyai házakat is mentesíteném a házadó alól és kérem a nénzügyi kormányzatot, hogy minden olyan kisbirtokon, amely a 10 vagy 15 kat. holdat meghaladja, egy kétszobás

t gazdasági lakást mentesítsünk a házadó alól. Hiszen ezek egyáltalában semmi egyéb, hasznot nem hajtanak, mint a föld munkálójának, a gazdának egy kis hajlékot adnak, hogy legyen hova lehajtsa a fejét, amikor elfárad a munkájában. ' De vannak egyéb épületek is, amelyek kivételt érdemelnek. Vannak kultúrházak, vannak falusi körök, amelyek közül nagyon sokat igenis, a kormány jóvoltából húztak fel, de semmi néven nevezendő külön hevételük uincs, mert hiszen nem is hasznothajtó épületnek csinálták, hanem a kultúra fejlesztésére. Igen sokhoz a kormány adott segélyt, hogy fel lehessen építeni. Kérem, hogy ezeket is mentesítsük valahogyan az adó alól, hiszen ezek is kultúrcélt szolgálnak és arra szolgálnak, hogy az adófizető polgárok ott összejöveteleket tartsanak és legalább meg tudják tárgyalni a dolgokat, a falu sorsát ott tudják intézni, mert ezenkívül semmi néven nevezendő egyéb hasznot nem hajtanak ezek az épületek. A 11. § a bérbeadott lakások haszonbére után állapítja meg az adót. Ezt sem tartom azonban helyesnek, nem pedig azért, mert a falusi kisemberek, akiknek van egy házikójuk, 78