Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

508 Az országgyűlés képviselőházának 1 azt mutatja a példa, hogy ehhez az 5%-os kereseti adóhoz betegápolási pótadó fejében 16%-ot, inségadó fejében 40%-ot, rokkantadó fejében 10%-ot, kereskedelmi és iparkamarai illeték fejében 4%-ot, útadó fejében 1'5%-ot kell fizetni, vagyis összesen 71'5%-ot. Ha most ehhez hozzávesszük az 1%-nak az 5%-hoz viszonyított százalékarányát, ami 20%-nak felel meg, kiderül, hogy a pótlékok összege 91 '5% nak felel meg. Míg ha a 10%-os adókulcsot vezetjük be, még 8'5% többlete marad a kincstárnak, tehát a kezelést valóban egyszerűsítenők a nélkül, hogy ez hátrányos volna a kincstárra. Ilyen egyszerű elgondolásokat sem tudok azonban a javaslatban fölfedezni. A legnagyobb mértékben elítélendőnek tartom a kormánypárt második vezérszónokának, Eonkay Ferencnek a kötelező könyvvezetésnek az összes szabadfoglalkozású pályákon való bevezetését kívánó megjegyzését. (Szöllősi Jenő: Nagyon helyes!) Ez ellenkezik azzal a tendenciával, hogy igyekezzünk az állami és közigazgatási pályákról, a fixfizetésű pályák felől a (szabadfoglalkozású pályák felé irányítani az egyszerűbb embereket is. Ha mi a könyvvezetést ekként általánosan kötelezővé tennők és a könyvek meghamisítását mint adócsalást büntetnők, az még inkább elriasztaná a kisebb exisztenciakat, akiknek nincs pénzük és nines adminisztrációjuk egy ilyen könyvvezetésre. A kötelező könyvvezetés bevezetése által tehát r még inkább elriasztanék őket a szabadpályákra menéstől. Szót kell emelnem, — mert erről semmiéle intézkedést nem látunk ebben a törvényjavaslatban, — az eddig tapasztalt sokszor céltalan és drasztikus adóbehajtási mód ellen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kétségtelen, hogy a legkisebb exisztenciák és rendszerint a többgyermekes családok szenvednek legtöbbet a drasztikus adóbehajtási cselekedetek miatt. Az 1881. évi LX. te. és az 1908. évi XII. te. intézkedik afelől, hogy melyek azok az ingóságok, amelyeket a végrehajtási foglalás alól mentesen kell hagyni. T. Ház! Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Igen!— Nem!) Kéreimt azokat a képviselő urakat, akik megadják a meghosszabbítást, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A kisebbség adja meg. Ennélfogva kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megszoktuk adni mindig!) Ne méltóztassék ezt az elhatározást vita tárgyává tenni. A vita már nagyon előrehaladott stádiumban van és a Ház bölcsesége nem azért határozta el a félórás beszédidőt, hogy mindenegyes beszéd meghoszszabbíttassék. Szögi Géza: Befejezem egy mondattal, t. Ház. Mivel látjuk, hogy ennek a javaslatnak a rendelkezései között sokkal több az elavult, hétköznapi és az ellaposodott intézkedés, mint a kor szellemének megfelelő emelkedett intézkedés, ennek következtében a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra [következik? Megay Károly jegyző: Csizmadia András. Csizmadia András: T. Ház! Én a szokástól eltérőleg nem óhajtok foglalkozni előttem szólott t. képviselőtársaim beszédével. Minthogy látom, hogy meghosszabbításra nincsen lehető3. ülése 194,0 május 6-án, hétfőn. ség, időmet teljes egészében saját mondanivalóimra akarom felhasználni. Mi itt egy fontos törvényjavaslatot tárgyalunk, amely tulajdonképpen egyes embereknek vagyoni exisztenciáját is érintheti. Nagyon természetes, — és ezt előrebocsátom — hogy a javaslatban találok olyan kitételeket, amelyek a múlthoz képest a jövőre nézve könnyítést jelentenek az adófizető polgárok számára. De azért még sem hallgathatom el észrevételeimet. Szükségesnek tartom, hogy én is rámutassak mindazokra, amik talán az adó javaslatból kimaradtak. Én elismerem a kormányzat nehéz helyzetét, tudom, hogy különösen rendkívüli időkben nagyon fontos az, hogy tudja az államháztartás költségeit fedezni, tudom, hogy ma mindent méginlkább fontolóra kell venni, ebbe külön beleszólás aligha lehetséges, mert hiszen ha deficitre dolgozik az államháztartás, ez nagyon hibás politika volna. Nagyon természetes, hogy a mai kormány, nem pályázik arra, hogy az adófizető polgárok filléreiből tőkéket gyűjtsön. Én rátérek mindjárt a törvényjavaslatra és beszédem során azzal fogok foglalkozni. A 2. § tulajdonképpen a kataszteri tiszta jövedelemről szól. Már több képviselőtársam is szóvátette itt a parlamentben, hogy a kataszteri tiszta jövedelmek nem arányosan és nem egyformán oszlanak meg az országban. Ezt én bizonyíthatom a legjobban, mert míg a kataszteri tiszta jövedelem országos átlagban 10 ko rónát tesz ki, addig Békés vármegyében —ilyet máshol is lehet találni — 19 koronánál kezdődik és egyes eseteikben az adózók 27—28 korona kataszteri tiszta jövedelemmel vannak sújtva. Nagyon jól tudom, hogy ott, ahol a kataszteri tiszta jövedelem kiigazítását kérik, rendesen nem a magas kataszteri tiszta jövedelem enyhítése szokott bekövetkezni, hanem igenis, a kevésbbé terhes kataszteri tiszta jövedelmet fizető adózók kataszteri tiszta jövedelmét emelik fel. De mindegy, az igazságot egyformán adjuk meg mindenkinek. A kataszteri tiszta jövedelem kiigazítása végeredményben bizonyára azt jelentené, hogy ez az adóterhek csökkentését vonná maga után. T. Ház! A 2. § az elemi csapásokról szól. Az elemi csapásokkal kapcsolatban ez igen nagy könnyítés, azonban még mindig nem elég. Én ennél tovább szeretnék menni. Ami az elemi csapások eddigi elbírálását illeti, ha valamelyik termelő, mondjuk földbirtokos, elemi csapást jelentett be, akkor a pénzügyigazgatóság leginkább összefüggő területről, ezer holdakról beszélt, pedig mi egyszerű emberek nagyon jól tudjuk, hogy az elemi csapás sokszor végigmegy egy vonalon és nem érint nagyobb öszsze-függő területet. Ilyen esetekben pedig a pénzügyigazgatóságnak az volt a kifogása, hogy mivel nem nagyobb összefüggő területről van szó, a károsultakat nem részesíti adóelengedésben. Felsorolja a törvényjavaslat a károsodás nemeit is, azonban valamit kihagy, nevezetesen a szélkárokat. Kerületemben, az én vidékemen nyáron, amikor már különösen a tengeri a csövezés előtt áll, egy vonalon végigszáguldott egy szélvihar, teljesen r letarolta a tengerit, úgyhogy a teng'eritermés a szélvihar miatt körülbelül mintegy harmadára szállott le, vagy talán az alá is. Az illetők bejelentették a károsodásukat, a pénzügy igazgatóság azonban elővette a vonatkozó intézkedést, elővette a törvényt és azt mondotta, hogy »szél elemi csapás« nincsen felvéve a törvénybe, így tehát az ennek következtében előállott károsodást nem ve-