Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

Az országgyűlés képviselőházának 1QJ+. ülése 19UO május 1-én, szerdán. 465 kesztett röpiratnak a kinyomtatására talán okot adtak az illetőnek. A magyarországi németség minidienkíor meg­értette azt, hogy itt a magyar nyelv bírása szükséges a számára. Nemcsak szükségszerűen, hanem nagyon szívesen is beszélteik magyar nyelven, különösen cikkor, amikor a saját nyel­vük használatában nem igyekezték és nem is kívánták őket akadályozni. Annál elítélend'őbb az, Ibogy íiz értelmiségi réteg részéről is terjesz­tik ezt a röpiratot ós hogy ez ellen a magyar közigazgatási hatóság vagy a magyar sajtó­ellenőrző hatóság eddig egy árva lépést sem tett. Éppen az értelmiségi réteg körében igen széles körben terjesztették ezt a röpiratot és ed­dig nem akadt senki sem, aki ezt kifogásolta vagy az illetékes hatóság elé terjesztette volna. Leteszem a Ház asztalára ezt a röpiratot. Annyira triviális, Ibogy nem lehet ifelolvasni. Akit érdekel, méltóztassék elolvasni. Ezzel befejezem interpellációmat és kérem a belügyminiszter urat, hogy annyi eréllyel fel­lépő sajtórendészeti hatóságát és a rendészeti közegeket utasítsa arra, hogy legalább olyan eréllyel lépi ének fel ezeknek a röpiratoknak a terjesztői ellen, mint amilyen eréllyel a nyilas­keresztes röpiratok ellen fel szoktak lépni. Ké­rem a belügyminiszter urat, Mogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék ebben a tárgyban intéz­kedéseket tenni. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Csoór Lajos képviselő úr inter­pellációja a földmívelésiügyi és pénzügymi­niszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjélk az. inter­pellációt felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a m. kir. földmívelésügyi és pénzügy­miniszterekhez az árvízkárokkal kapcsolatban szükséges különleges intézkedésekről. Tekintettel arra, hogy az árvízokozta károik általános helyreállításán kívül vannak olyan és széles néprétegeket érintő körülmények, ame­lyek különleges intézkedéseket igényelnek, kérdezem a felihívott miniszter urakat, hajlan­dók-e intézkedni: 1. hogy az árvízkárosult védett gazdák és egyéb gazdiaadósok fizetési kötelezettségeik te­kintetében olyan könnyítéseket kapjanak, me­lyek mellett az eddig elért gazdavédelmi intéz­kedések nem vesznek kárba, 2. hoigy a földreform útján földhöz jutott árvízkárosultak a részükre biztosított fizetési mérséklésfez feltétlenül és akadályok nélkül hozzájuthassanak, sőt szükség esetén ezen mér­séklésen felül további enyhítést is kapjanak. 3. hogy azok az^ árvízkárosultak, akiknek Faksz.-kölcsönből épített háza szenvedett kárt, a Faksz.-köles ön tőkeösszegéből a kárral ará­nyos törlést kapjanak és azonfelül az újjáépí­téshez is megfelelő támogatásiban részesül­jenek, 4. hogy a kishaszonbérlők az adó- és bér­fizetés tekintetében könnyítéseiket kapjanak. 5. hogy a községi kül- és belterületi utak és utcák helyreállításához a községek,^közbir­tokosságok stb. támogatást kapjanak és azon­túl pedig a jelenlegi tapasztalatok alapján a községi költségvetésekben az utak, utcák ál­landó karbantartására megfelelő fedezet állít­tassék be?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Tudom azt, hogy a kormányzat a lehetőséghez képest igyek­szik az árvízkárosultakon, segíteni. Bár az ed­dig rendelkezésre bocsátott összegek ; nincsenek arányban a szükséglettel, a kormánynak a 'múltkori interpellációimra adott válaszából mégis azt merem remélni, hogy á szükséges fedezetet előteremti és a károk helyreállíttat­nak. Ezzel kapcsolatban a kérésem csak az, hogy nagyon sürgősen .méltóztassék ezekben a dolgokban intézkedni, mert vannak olyan helyi körülmények, amelyek miatt a gazdák a földet megművelni nem tudják, földjeikhez hozzáférni nem tudnak és a közigazgatási hatóságok az intézkedés során nagyon huzavonás magatar­tást tanúsítanak. Ezzel kapcsolatban azonban merülnek fel olyan dolgok és olyan kérések, amelyek tekin­tetében az általános árvízsegélyezésen kívül is segíteni kell. Ilyen elsősorban az árvízkáro­sult védett gazdák ügye. Tudjuk, hogy a gazda­adósok a védettség fenntartása végett bizonyos szolgáltatásokra vannak kötelezve. Ha ezeket a tőketörlesztéseket és kamatszolgáltatásokat elmulasztják, elveszítik a védettségüket és a védettség elvesztése folytán rájuk nehezedik mindaz a teher, amelyet a gazdaadósságok ren­dezésével kapcsolatban az elmúlt tíz év során igyekeztünk a vállukról levenni. Az állam több mint százmillió pengős hi­telt vett fel, hogy megments© ezekét a gazda­adósokat. Tíz év óta mérhetetlen mennyiségű munkát fordítottak erre, rendeletek tömegei jelentek meg, közigazgatási és bírósági eljárá­sok mérhetetlen mennyisége folyt le, csakhogy valahogy életben tudjuk tartani ezeket az ön­hibájukon kívül eladósodott gazdákat. Meg akartuk őket menteni az adósságok árvizétől és most ezek a szegény emlberek belekerültek a tényleges árvízbe és nem tudnak fizetni, nem tudják teljesíteni a védettséggel járó szolgál­tatásokat. Magától értetődő dolog, hogy egy árvízkárosult gazda nem hogy fizetni volna képes, hanemi ő szorul az állam támogatására. Ennek folytán feltétlenül szükséges az a pénz­ügyminiszter úr részéről, hogy intézkedjék, hogy a védett gazdák a védettségi szolgáltatá­suk elmulasztása miatt ne essenek el a védett­ségtől, ha árvízkárosultak, ök most segélyre szorulnák, azt remélhetőleg meg is kapják, de ha az állam és a társadalomi segélyezi őket, akkor a bankok és a többi hitelező ne tegve őket tönkre azzal, hogy a védettségi szolgál­tatásoknak, a kamatoknak a nemfizetése miatt a védettségüket töröljék és a vízár után nya­kukba eresszék az adósságok árvizét is. Első kérésem tehát a kormányhoz és a pénz­ügyminiszter úrihoz az, hogy a védett gazda­adósok érdekében, amennyiben azok árvíz­károsultak, szíveskedjék olyan különleges intézkedést tenni, hogv bizonyos átmeneti időre a védett gazdák kamatfizetési és tőketörlesztési szolgáltatásai ^ fel legyenek függesztve és ne kényszerítsék őket arra, hogy a mai nehéz helyzetben ÍR kénytele­nek legyenek eleget tenni a megállapított kö­telezettségüknek. A másik dolog, amelyben feltétlenül külön­leges intézkedésre van szükség, és amely szin­tén a belügyminiszter úrhoz tartozik, a föld­reform során kiosztott földek dolga, amennyi­ben azok szintén árvízsujtottak. Mindnyájan nagyon jól tudjuk azt, t. Képviselőház, hogy az 1920-as földreform során azokat a földeket adták ki a szegény embereknek, amelyek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom