Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

462 Áz országgyűlés Joépvlselőházának nem szoktam, valótlant állítani, éppen azért tartottam szükségesnek, hogy korrigáljam múltkori szavaimat, nehogy azoknak valósagában bárki kételkedhessek. Én mindig állom azt, amit mondok és soha életemben nem ju tott eszembe, hogy a legcsekélyebb valótlanságot mondjam. (Elénk helyeslés és taps a joöboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Pröhle Sándor: Mi van a felelősséggel? — Keek Antal közbeszól.) Elnök: Keelk képviselő urat kérem maradjon csendben. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter úr: A képviselő úrnak az a tempója, hogy, mindenből pártpolitikai tőkét akar kovácsolni. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Önök nem pártpolitikát csináltak a Grub er-ügy bői? — Folytonos zaj. — Hubay Kálmán: Pártpolitikát csináltak a Gruberügyből!) , , Emok: Hubay képviselő urat kérem, mérsékelje magát. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — randi Antal: Mi nem tartottunk rendőrspiclit!) Pándi képviselő urat kérem, ne szóljon közbe! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A képviselő úr itt nagy hangon Mohácsot emlegetett. (Hubay Kálmán: Igen!) Én nem féltem ezt a nemzetet Mohácstól, (Hubay Kálmán: Én féltem! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobb felől.) de ha valakitől féltem, akkor öntől féltem. (Hosszantartó élénk helyeslés, taps és éljenzés a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Ezt megtapsolhatják! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mondjon le! — Pröhle Sándor: Valaki felelős! — Hubay Kálmán: A végén majd minden kiderül!) Elnök: Pröhle képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni, hogy a kérdést feltehessem. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak a miniszterelnök úr helyett Hiibay képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem! — Folytonos zaj. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Pfuj! — Zaj a jobboldalon. — Gergely ff y András közbeszól.) Csendet kérek! (Felkiáltások a joboldalon: Rendre! Rendre! A mentelmi elé! Ezekben az időkben ilyet csinálni!) Gergelyffy képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Keek Antal közbeszól.) Keek Antal képviselő urat kérem maradjon csendben. .-.:•; _ „ , T. Ház! Valaki az imént a baloldalon közbekiáltott, hogy: pfuj! Nem állapíthattam meg a nagy zajban, hogy ki volt,( Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen: Ki volt azf Álljon fel! — A viharcsengő megszólal.) ezért a képviselő úr (becsületére hízom, hogy jelentkezzék. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen: Álljon fel! Bátorság! — Abonyi Ferenc és Gruber Lajos felállattak-^ — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Igaza van neki!) Csendet kérek. (Hubay Kaimán: Ötven napot ült!) Hubay képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ötven napot ült!) Gruher képviselő urat és Abonyi képviselő urat sértő közbekiáltásaikért rendreutasítom. Kérem azokat, akik a belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Zaj -a szélsőbaloldalon. — Égy hang ugyanott: Bólintani! — Pröhle Sándor: Valaki felelős!) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. WA. ülése 10 W május 1-en, szerdán. Következik Kovách Gyula képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa); »Interpelláció gróf Teleki Pál m. kir. miniszterelnök úrihoz a politikai lelki ibékeésa nemzeti öszszefogás niegteremtése tárgyában. 1. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a politikai lelki béke megteremtése érdekében a szükséges lépéseket 'megtenni? 2. Nem érzi-e a miniszterelnök úr, hogy ezt a lelki hékét és összefogást a mai nehéz időkben megfelelő lépésekkel kell megteremteni? 3. Erez-e magában a miniszterelnök úr elegendő erőt ahhoz* hogy ezt a politikai lelki békét létre tudja hozni? (A jobboldalon és a középen ülő képviselők kifelé indulnak. — Hubay Kálmán: Fáj az igazság!) Elnök: Csendet kérek! Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kovách Gyula: T. Ház! (Folytonos zaj és mozgás a jobbaldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Leülni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Maradjanak csendben. Kovách Gyula: Minidig elítéltem és elítélem azokat, akik, különösen a politika terén, nem tudnak megmaradni egy elvi síkon és a személyeskedés eléggé el nem ítélhető posványába süllyednék. Szükségesnek tartom ezt leszögezni, mielőtt interpellációm érdemi részének elmondásáhoiz hozzákezdenék és kijelenteni azt, hogy interpellációm tárgya nem irányul a miniszterelnök úr személye, ihanem elvi síkon kifogásolt tettei ellen. Vallom és állítom azt, hogy a mai nehéz időkben a nemzet )csak akkor tud eleget tenni feladatának, csak akkor tudja a benne rejlő erők maximumát kifejteni, ha az általános megbocsátásban egy szent nagy nemzeti akarással forr össze magyar a magyarral. (Bodor Márton: Helyes!) Ennek az elgondolásnak a jegyében hozom interpellációmat a Ház elé és kérem a miniszterelnök urat, adjon választ arra vonatkozólag, hogy elérkezettnek látja-e az időt a lelkek békéjének megteremtésére, (Hubay Kálmán: Hogyne! Kiment a többség! — Zaj.) és milyen lépéseket kíván tenni ezen a téren, (Keek Antal: Megbukott a kormány!) mert éppen a mai nehéz időkben nem lehet az ország sorsát úgy intézni, Ihogy figyelmen kívül hagyja többmillió ibecsületes magyar nemzeti szocialista kívánságait. T. Ház! Amikor Magyarországon az 1920-as évek elején az összes európai államokat megelőzőleg, a világháború vérzivatara után aléltan fetrengő Európában a fajvédő gondolat elsőnek emelte^ fel itt a szavát a nemzeti újjászületés érdekében, akkor az akkori hatalmasok összefogva a fajvédő gondolat ellen, féltve tőle sajátmagukat és sápjukat, ezt a nagyra hivatott mozgalmat elnyomták. Sikerült is ideig-óráig a gondolat továbbfejlődését megakadályozni, de a benne lévő parázs tovább szította az erőket és mind többen és többen kezdték követelni a^ szélsőjobboldali Magyarország megvalósítását. Igen sokan állottak abban az időben vádlottként a bíróság előtt, és ma, amikor a harmadik zsidótörvény küszöbén állunk, még a vallás és felekezet elleni izgatás vétsége miatt elitéltek priuszos bűnözőkként szerepelnek a