Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-104
Az országgyűlés képviselőházának 1 bilitáeiós törvényt!) Azóta az illető már çsa- [ ládot alapított, négy-öt gyermeke van, azt i mondja rá a gyárigazgató, az üzemvezető: ké- | rem ez becsületes ember, ez derék ember, ne tessék bántani; mégis az illetékesek túlbuzgóságból addig bántalmazzák, addig durcáskodnak vele, addig szekálják, — hogy a kifejezésükkel éljek — amíg kénytelenek otthagyni az üzemet. Több helyen megtörténik az, hogy nagyon derék munkásokat, akik résztvettek ellenforradalmi ténykedésekben, akik megálltak helyüket a bolsevikiekkel szemben, ma bántalmaznak, ma hátrányuk van azért, mert valamelyik keresztény szakszervezethez tartoznak. Csendőrök mennek el hozzájuk, elveszik tőlük keresztényszocialista szakszervezeti igazolványukat és megfenyegetik azzal, hogy ha nem szüntetik be a tag-díjfizetést, akkor bevonultatják őket, stb. (Reibel Mihály: Ez a hálás köszönet!) T. Ház! A munkásság az elmúlt hónapokon keresztül igazán fegyelmezetten viselkedett. Azt hiszem, a t. Háznak azok a tagjai, akik mérnökök vagy gyárigazgatók, vagy más kapcsolatban vannak a munkássággal, csak elismeréssel adózhatnak a munkásságnak. Mindent elviseltek és azt mondják: kérem, az ország érdeke ma azt kívánja, hogy ezeket a rendszabályokat életbe kell léptetni, mi ezeknek a rendszabályoknak alávetjük magunkat, de az sehogyan sem lehet az ország érdeke, hogy hadiüzem címen velünk gorombán bánjanak, hog-y hadiüzem címén három-négygyermekes családanyákat lecsukjanak, nem lehet az ország érdeke, hogy négy gép helyett hat gépen legyen kénytelenek dolgozni ugyanazért a fizetésért. (Ü&p van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Wirth Károly: Ügy van! Lásd a Kammer-gvár esetét!) mert az országnak az az érdeke, hogy az a nyugalom és fegyelmezettség, amely ma megvan az üzemekben, me'g ne bomolj áfa. i Konkrét esetekről tudok, hogy az iparügyi minisztérium illetékes osztálya minden egyes esetbe'n közbelépett, amikor a panaszokról tudomást szerzett, de* én azt szeretném, hogy a miniszter úr innen nagyon keményen mondjon bírálatot azokról, akik a munkásságnak ezt a kötött helyzetét ki akarják használni, (Ügy van! a szélsőbaloldalon,) mert minden egyes ese'tet nem lehet külön-külön kikeresni és odavinni a. minisztérium elé. En azt szeretném, ba a miniszter úr ezeket a panaszokat látva és ezek valóságáról meggyőződve, nagyon keményen kijelentené azt, hogy nem tűri a munkássággal szemben fzt a sokszor kemény, durva bánásmódot, nem tűri azt, hoev kihasználják őket. Ha a miniszter úr megígéri azt, hoay legalább az alsó kategóriákban, ahol a létminimum of. a mindennapi kenyeret fenyegeti a dráflfüTás. javítást hoz. természeteden elsősorban példaadó módon az állami üzemekben, ba a^ miniszter úr megíséri azt. hogy az ellen őrzőbizottságok helyébe komoly intézményt létesít arra. hogy a szociális törvények és rendeletek necsak naoíron legyenek meg, hanem azokat a valóságban is élvezhesse a munkásság, hiszem, hogy akkor a munkásságnak, a magyar doVozók százezreinek az a fegyelmezett, imponáló viselkedése, amelv eddig me'gvolt, meglesz ezután is és akkor szükség- esetén a nemzetnek minden társadalmi ré^es-e. fizikai és szellemi dolgozók pgysée-esen. közös lelküle'ttel tudnak dole-ozni és tudnak harcolni, ba maid kell. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) KÉPVTSELÖHÁZT XAPLO V. H. ülése 19 UO május 1-én, szerdán. 451 Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván vá laszolni. Varga József iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Közi Horváth képviselőtársam tulajdonképpen három kérdést intézett hozzám. Az első kérdésben választ óhajt arra, hogy meg tudjuk-e védeni a munkástársadalmat azoknak a szociális intézkedéseknek keretében, amelyeket eddig sikerült számukra biztosítani? Én tökéletesen át vagyok hatva attól és érzem azt, hogy a munkásság mostani fegyelmezett magatartása kötelezi az iparügyi minisztert arra, hogy sorsával a lehető legintenzívebben törődjék. (Élénk helyeslés.) El kell ismernem, hogy a munkabérrendszer ellenőrzése terén nagyon gyenge alapokon állunk, de arra törekszem, hogy ezt az ellenőrzést intézményesen biztosítani tudjam. (Éljenzés és helyeslés.) Éu már több, mint félesztendő óta igyekszem egy ilyen intézményt megvalósítani. Ennek elgondolása közben szerényebb keretből állandóan fejlődött egy nagyobb fejlődési fokozat felé és azzal kezdi meg tulajdonképpeni működését, hogy a munkaközvetítő hivatalok lehetetlen helyiségeit egy, a munkásközvetítéshez méltó épületben helyezi el. Ezt az épületet úgy építjük meg, hogy abban egyéb, a munkásság érdekeinek megvédésére szolgáló intézmények is helyet foglalhassanak. (Helyeslés.) De arra törekszem, hogy még az épület felépítése előtt, — amely felépítést rövidesen meg óhajtom kezdeni, úgyhogy még az idén meg fognak épülni az alapjai — átmenetileg egy komolyabb ellenőrző szervvel szolgálhassam a termelés érdekék mert hiszen ez nemcsak a munkásságnak, hanem a munkaadóknak is érdekük. (Ügy van! Ügy van!) Ami az általános árszínvonalra vonatkozó előterjesztést illeti, köszönettel veszem Közi Horváth t. képviselőtársamnak azt a megállamtását, hogy a munkásság a mai nagyon súlyos termelési helyzetben nem óhajtja azt, hogy mozgó bérrendszerrel menjünk az áremelkedés után; megelégszik azzal, ha a legkevésbbé. hogy úgy mondjam, a legmostohábban dotált munkásság bérkérdését állandóan felszínen tartjuk. Kijelentem, hogy a legkisebb munkabérek általános felülvizsgálását éppen a munkásság- érdekében nem rendelhetem el, de amint eddig is minden r egyes konkrét esetben foglalkoztunk a legkevésbbé dotált munkásrétegek bérviszonyaival, éppen úgy jelenleg is és a jövőben is az eddiginél intenzívebben és — ha lehet mondani — nagyobb melegséggel foglalkozunk az ő bérkédéseik további fejlesztésével. Ami pedig a harmadik ügyet illeti, a hadiüzemekben uralkodó állapotokat, erre vonatkozóan legyen szabad megjegyeznem, hogy | ezen a téren a kezdet nehézségei óta már igen sok javulás történt, mert közbenjárásommal a honvédelmi miniszter úrral egyetértésben nem egy, hanem több olyan parancsnok leváltását mozdítottam elő, akik nem tudtak kellő megértést tanúsítani a munkásság kérdései iránt. (Elénk helyeslés és taps.) De örömmel állapítom meg, hogy ezeknek az uraknak túlnyomó része csaknem minden esetben a munkásság mellett foglalt állást. Azokban az esetekben, amikor a munkaadók önkényesen megváltoztatták a szokásos munkaviszonyt a termelésben, — és itt rátérek arra a konkrét esetre, amelyre a képviselő úr célzott: a hat és négy gép esetéről beszélek — kijelentem, hogy amely percben ez tudomásomra jutott, nemcsak hogy azonnali hatály70