Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-89

Àz országgyűlés képviselőházának 89. a különbözetet, mert jó a kasza nagyon ... Azután úgy is lehet csalni, hogy más országba készül a kasza, de a rendelési helyre niár magyar címkével érkezik. Wieser báró bécsi irodája elintézi az ilyen kisebb ügyeket, hol a német, hol a magyar fiskjis rovására, de mindig Wieser zsebének tömésére! S ha ilyen körmönfont utakon lehet például szabad e lengyel valutát szerezni, akkor már gyerekjáték lengyel árut vásárolni s eladni az angol gyarmatokon, angol fontokért. A Freiherr von Wieser, Sensenwerke in Mondsee nevű poros kovácsműhelynek kell fizetni Magyarországról külföldre devizákat a különböző »védjegyekért« s adósságtörlesztést svájci bankoknak, ami szintén igen elmés formája a síbo1 ásnak.« ». . . ez a fél, vagy egész zsidó báró vígan árulja az országot!« »Börtönbe a kaszagyárost!« »Ezen a levélen is rajta van a külön figyelmeztetés, hogy Wieser báró úr, magyarul mondottan, kémkedik Magyarországon!« »...megrontására^ a német-magyar jóviszonynak s elárulja kenyéradó országát csakúgy, mint Németországot, ha a profitját megnövelheti. Az egyik ország épúgy le kell rázza magáról az ilyen nemzetközi élősködőt, mint a másik! Magyarországon pedig nem élhet olyan gyáros, aki titokban egy másik ország ipari kém ügynökének szegődik el! Wieser báró urat ügyeinek végső tisztázásáig be kell szállítani a Markóutcai zárt intézetbe.« »Neun kell nekünk ... a síber nemzetközi vállalkozó!« »Ki kell irtani ezt az ipari alvilágot; ezt a régi törvényeken, reakciós, maradi rendelkezéseken elterülő mocsarat.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. $-ába ütköző és a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő báró Wieser Kurt sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki eleiméit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Rajniss Ferenc« szerzői ^ megjelöléssel jelent .meg. Ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Rajniss Ferenc országgyűlési képviselőt, mint szerzőt, terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ;t t. •Képviselőháznak, hogy Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Felkiáltások jobbfelől: Nem! — Rassay Károly a jobboldal felé: Ez tiszta visszaélés a mentelmi joggal!) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik magukévá teszik a bizottság javaslatát, méltóztassék felállani. (Rassay Károly egyedül áll fel. — Derültség és felkiáltások jobbfelől: Egy hang! — Rassay Károly: Akkor ne tessék sajtótörvényt csinálni!) Most kérem azokat, akik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem teszi male's e Í9W március 5-én> kedden. ál gáévá, vagyis a most tárgyalt ügyben Rajniss Ferenc képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. (Zaj a középen és a jobboldalon. — Nyiri István (a baloldal felé): Maguk miatt kellett csinálni a sajtótörvényt! — Zaj.) Elnök: Következik a mentelmi bizottság 195. számú jelentésének tárgyalása Keck Antal országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 16.336— 1939. f. ü. szám alatt Keck Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörtvényszék B. 8.359/6—1939. számú in egkeresése szerint ellene a bíróság Buday Goldberger Leó felsőházi tag, elnök-vezérigazgató, budapesti lakos főmagán vádló feljelentésére büntetőeljárást indított a »Pesti Újság« című politikai napilap 1939. évi július hó 7. napján kiadott 140, számában megjelent »Két kérdés Goldberger Leóhoz« feliratú cikk tartalma, de különösen annak főmagánvádló személyét sértő következő kitételei miatt: »1. Igaz-e, hogy őt a határrendőrség néhány évvel ezelőtt nagyobb mennyiségű külföldi valuta engedólynélküli kivitele miatt a magyar határon leszállította. 2. Igaz-e az, hogy ezt a tényt a sajtó nyilvánossága elől igyekezett elvonni, bizonyságául annak, hogy akkor a most annyira kívánt nyilvánosság előtti szereplését nem óhajtotta?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. $ 2. bekezdése szerint minősülő Buday Goldberger Leó felsőházi tag sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. Az előzetes nyomozás adatai szerint azonban a cikk szerzője Keck Antal országgyűlésig képviselő. Ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Keck Antal országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselkmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, jarvasolja a t. Képviselőháznak, hogy Keck Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Rassay Károly (a jobboldal felé): Akkor ezt se függesszék fel! Hát ezt miért függesztik fel? — Egy hang jobbfelől: Miért ne függesszük fel! — Rassay Károly: Azon az alapon, mint a másikat! — Egy hang jobbfelől: Van talán egy kis különbség!) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a bizottság- javaslatát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Akik a bizottság javaslatát magukévá teszik, szíveskedjeaek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Keck Antal képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 196. számú jelentésének tárgyalása. Nagy Ferenc és Szent-