Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

43Ö Az országgyűlés képviselőházának és a Hajdúságnak a helyzete. Ezek a részek tudniillik a kataszter (bevezetése és az osztályozások, illetőiéig az osztályozási vidékek besorozása előtt legelők voltak. Kevéssel előhb törettek fel ezek a területek az osztálybasorozási vidékek osztálybasoroz'ása előtt és a kataszter létesítése előtt. Természetes dolog, hogy azok a földek ontották a termést, későhb azonban az idők folyamán a kis kétlovas gazdák teljesen kihasználták abban a vékony humuszban rejlő ősi erőt, azután azt is tekintetbe kell venni, hogy minden második, harmadik esztendőben jön a vadvíz, amely kilötyögteti _ az emberi szorgalom által a (humuszba tömörített termőanyagot. Mindezeknek a következtében ezeknek a földeknek az értéke és a termő ereje nem az, ami akkor volt, amikor a kataszteri osztályozás történt és a. vidékeket osztályozták. Kisújszállás például első osztályú vidék, de hogy miért, azt igazán nem tudom megmondani, hiszen földjei gyenge minőségűek, határának legalább a fele olyan gyenge minőségű réti föld, hogy holdját 300 pengővel meg lőhet vásárolni, már pedig az a legnagyobb ibizonyíték a föld minőségére vonatkozólag, hogy mi az ára. Kisújszálláson, mondom, 300 pengőért meg lehet venni a föld holdját és Kisújszállás mégis első osztályú vidéknek számít. Alinkét nagyon súlyosan érint ez az aránytalanság és az elevenünkbe vág, annyival is inkább, mert viszont alacsonyabb osztályba vannak sorozva főleg a homokos részeken olyan vidékek, amelyek az osztályozás alkalmával meg terméketlen földek voltak, az emberi szorgalom azonban ott gyönyörű gyümölcsösöket és szőlőket létesített. Természetes do- ) log, hogy az emberi szorgalmat honorálni kell, de mégis arányosságnak kell lennie a teherviselésben, márpedig ezeken a vidékeken jóval kisebb Összegben megállapított kataszteri tiszta jövedelem után fizetik az adót, bár a föld holdja itt 2000 pengő, nálunk pedig 300 penge. Méltóztassék meggondolni, hogy a kataszteri osztályozás miatt mit vesztettünk mi, hogy mást ne mondjak, csak a védettségi eljárás folyamán azért, mert hiszen nálunk a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzata 520 pengő, földünk ára pedig egyes helyeken 300 pengő, szemben azokkal a vidékekkel, ahol 3—5 pengős kataszteri tiszta jövedelmet kellett negyvennel megszorozni s ahol a föld ára viszont 2000 pengő. Nem sajnálom ezt az előnyt ezektől a vidékektől, nagyon fájlaljuk azonban, hogy a mi helyzetünk nem fedi az arányosság elvét. Nem azt mondom, hogy a kataszteri tiszta jövedelmet annakidején nem állapították meg helyesen, csak azt, hogy azóta roppant nagy átalakuláson mentek keresztül a különböző vidékek. Nagyon jól és nagyon belesen állapították meg annakidején a kataszteri tiszta jövedelmet, azóta azonban óriási átalakulás történt a mi rovásunkra, mert, amint mondottam, a vadvizek kikigozták, kiforgatták a földben rejlő termőerőt, úgyhogy ezek a földek ma jóval kevesebb terméshozamot nyújtanak a termelőnek, sok fáradozása ellenére is, mint amennyi terméshozamot nyújtottak abban az időben, amikor a kataszteri tiszta jövedelmet megállapították. Mi a tiszántúli részeken, a Kunságon és a Hajdúságon tisztelettel kérjük, hogy ez a kétségtelenül jogos panaszunk meghall gattassék és sürgősen orvosoltassék. Kérjük, hogy az adózást a mai jövedelmezőségnek megfelelően 104-, ülése 19k0 május i-én, szerdán. méltóztassék rendezni. Méltóztassék megengedni, hogy ezért a javaslatnak idézett 2. §~ához tisztelettel egy toldalék felvételét javasoljam, amely a következőképpen hangzik: »Egyes adóközségek egész területének más osztályozási vidékbe való beosztását a városi, községi képviselőtestület indokolt előterjesztésére a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértőleg saját hatáskörébe» elrendelheti.« Méltóztassék most megengedni, hogy a 3. §-nak ahhoz a részéhez nyújtsak be a gyakorlati élet tapasztalatai alapján egy tiszteletteljes javaslatot, amely a károk megállapítására vonatkozik. A 2. bekezdés elsorolja azokat a károkat, amelyek földadó elengedésére igényt adnak. Ezek a következők (olvassa): »a) a jégeső, az árvíz, a tűz, b) a fagy, a föld árja ál« tal okozott belvíz, a tartós szárazság...« stb. stb. Nekünk a Kunságon és a Hajdúságon ezen a téren is speciális körülményeink vannak. Van ugyanis olyan vizünk, amely itt nincsen felsorolva és ha precízen megnézem a javaslatot, nem jelent jogcímet adómentességre, pedig éppen annyi kárt tesz, mint az itt felsoroltak. Tudom, hogy ez nem azért maradt ki, mert — tudom is én — szándékosan akartuk volna ezt kihagyni, hanem valahogyan kifelejtődött a törvényjavaslatból. Vannak ugyanis úgynevezett vadvizeink, amelyek a hóolvadásük és esőlehullások következtében gyűlnek össze és éppen olyan pusztító hatásúak, éppen olyan pusztító jelentőségűek, mint emezek. Tisztélettel javasolnám, — és kérném az igen t. pénzügyminiszter úrtól, méltóztassék ehhez a passzushoz hozzáfűzni — hogy az eső és a hó által okozott belvíz, amely a folyók és csatornák áradása vagy befagyása miatt nem vezethető le, szintén mentességi ok legyen s alkalmat adjon adóelengedésre, .mert ugyanolyan jelentőségű, ugyanolyan természetű, uiint a másikfajta kár. Lehet, hogy bele is lehetne magyarázni ebbe a passzusba, de szükségét látom annak, hogy a törvény precízen intézkedjék ezekre a dologokra nézve, mert megtörténik velünk, hogy az alsó pénzügyi szervek azt ajánlják nekünk -májusban, hogy krumplit vessünk szik monyókba olyan helyen, ahol egy véka elvetett tyúktojásnagyságú vetőmagkrumpliból félkosárnyi mogyoró- és márvány- . golyó-nagyságú apróság terem. Kell tehát, hogy a törvény világosan intézkedjék, hogy ne lehessen ilyen félreértéseket belemagyarázni. A félremagyarázást tegyük lehetetlenné és vágjuk útját. Amennyiben el méltóztatik fogadni ezt az indítványomat, tisztelettel kérein e szakasz 6. pontja, valamint a 4. § (2) pontja után is ezt ugyanezzel a kifejezéssel felvenni.. S ha el méltóztatnának fogadni ezt a javaslatomat, amelyet a gyakorlati élet támaszt alá, tisztelettel kérem, hogy abban az eseben a 4. § (7) pontja hagyassék ki, amennyiben ez ezt mondja ' (olvassa): »Mentesített ártérben fekvő^ földrészleteknél árvíz által okozott károk címén csak gátszakadás vagy a gát magasságát meghaladó Vízszín folytán bekövetkezett rendkívüli árvíz esetében van földadóelengedésnek helye.« A gyakorlati élet mutatja meg, hogy a Tisza mellett levő birtokokon az altalajvíz akkor jön fel, amikor már a Tisza leszállott. Addig, amíg a Tisza tele van s majdnem a gát tetejével egyezik, nincs altalaj víz, hanem a föld árja csak akkor jön fel, — nem tudom, valami különös fizikai törvény ez — amiikor a Tisza már leszállott. Amennyiben tiszteletteljes in-