Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

428 Az országgyűlés képviselőházának értelmében bemutatom a függőben lévő interpellációk jegyzékét. A Ház a 'bejelentést tudomásul veszi. János Áron képviselő úr, mint a •mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. János Áron előadó: T. Képviselőház! A képviselőház 1940. évi április hó 25-én tartott 101. ülésén vitéz Tóth András országgyűlési képviselőt az ülésben tanúsított magatartása miatt az elnök a mentelmi 'bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az

1 ügy tárgyalására 1940. évi április ihó 30. napjának délelőtt 11 órájá,t tűzte ki és a tárgyalás idejéről, helyéről nevezett képviselőt értesítette. A mentelmi bizottság a képviselőháznak 1940. évi április hó 25.. napjáról kiadott értesítője alapján a következő tényállást állapította meg: Hubay Kálmán országgyűlési képviselő a képviselőház 101. ülésében napirendi ellenindítványának megindokolása kapcsán felhozta a Gruber Lajos országgyűlési képviselő ellen folytatott bűnvádi eljárás ügyét. Minthogy Gruber Lajos képviselő mentelmi jogának a letartóztatásra is kiterjedő felfüggesztése tárgyában a mentelmi bizottság jelentését annakidején vitéz Tóth András előadó ismertette, a Nyilaskeresztes Párt részéről közbeszólás alakjában többször is szóbakerült az ő neve. Mikor Hubay Kálmán képviselő napirendi indítványa felett szavazásra került a sor, pártjának részéről ismét többen kiáltoztak Tóth András felé, aki a közbeszólásokra válaszolt is. Az elnök erre figyelmeztette a képviselőket, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjanak. Mikor a Ház abban a kérdésben döntött, hogy Hubay Kálmán képviselő úrnak megadja-e az engedélyt sürgős interpellációja előterjesztésére, Wirth Károly képviselő a nemmel szavazó vitéz Tóth András felé a -szintén ülve maradt Hubay Kálmánra mutatva így kiáltott:. »Látja, Tóth András, hogyan kell szavazni!«, mire vitéz. Tóth András képviselő úr az ellenzék felkiáltásai közben a padot verve, erős hangon ezt kiáltotta Wirth Károly felé: »Maga ne tanítson engem!«, mire Wirth Károly ismét közbeszólt: »De igenis«. Erre vitéz Tóth András igen indulatosan a következőket mondotta, túlharsogva az ellenzék folytonos zaját: »Micsoda erkölcsi jogcímen akar engem tanítani? Szégyellje magát! Maga akar engem tanítani? Micsoda áldozatokat hozott a hazáért, hogy jogcíme legyen ahhoz, hogy engem kitanítson?« Erre az elnöklő Tasnádi Nagy András elnök vitéz Tóth András képviselőt rendreutasította és a Ház méltóságát sértő magatartása ' miatt a mentelmi bizottság elé utasította. Ezen tényállás alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy nevezett képviselőnek a mentelmi bizottsághoz utasítása indokolt volt. Továbbá megállapította a bizottság, hogy vitéz Tóth András országgyűlési képviselő a házszabályok 190. Vának (3) bekezdésébe ütköző módon zavarta közbeszólásaival az ülés csendjét és rendjét. Ennélfogva a mentelmi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Tóth András országgyűlési képviselőt a házszabályok 193. Í-ának (2) bekezdése alapján arra kötelezze, hogy a Házat ünnepélyesen kövesse meg. Állapítsa meg egyúttal a t. Ház, hogy^ nevezett képviselő ezen kötelezettségének a Háznak április 30-án tartott ülésében a mentelmi bizott10k. ülése 19UO május 1-én, szerdán. ság ülésének megkezdése előtt önként eleget tett. Elnök: A házszabályok értelmében vitának helye nincs. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak vitéz Tóth András képviselő úr imént ismertetett ügyére vonatkozó javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis vitéz Tóth András képviselő urat a Ház ünnepélyes megkövetésére ítéli, egyben megállapítja, hogy a képviselő úr ennek már tegnapi ülésünkben eleget tett. Napirend szerint következik az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezéseid módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 281. sz.) Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Pápai István! Pápai István: T. Ház! Hogy a kormány az ország- lakosságának szociális érdekeit a lehetőség nyújtotta korlátokon és határokon belül elsőrendű kötelességének tartja kielégíteni, arra a legfényesebb bizonyíték a kormány működése. Hiszen, ha a legutóbb a plénum elé került s itt érdemlegesen tárgyalt törvényjavaslatok bármelyikét is elfogulatlanul szemléljük, meg kell állapítanunk, hogy ha akár a 65 éves szegény földmívesek és a 60 éves özvegyek járadékára vonatkozó törvényt, akár a legkisebb munkabérekre vonatkozó törvényt, akár a földbirtokpoliti'kai törvényt, akár az ezzel szervesen összefüggő házhelytörvényt, akár a vármegyei apaállatbeszerzési alap létesítését elrendelő és a-legutóbb tárgyalt törvényt tekintjük, valamennyin keresztülvonul a kormány szociális gondossága, szociális jóindulata, meat mindnek komoly célja a gyengék alátámasztása 'és istápol ása. T. Ház! Itt csak egyről lehet szó, nevezetesen arról, hogy a mérték, amelyet a kormány használ, elég bő-e és a tempó, amelyet a kormány követ, elég gyors-e. A nemzet teljesítőképességét azonban elsősorban az hivatott megállapítani, aki a vezetést vállalja. Hogy milyen a hajó sebessége, azért a kormányos fe! lel. Hogy tehát a tempó, amelyet követünk, elég gyors-e, arravonatkozólag nem a parton állók sokszor nem tárgyilagos véleménynyilvánítása a mérvadó, hanem azoké, akik a hajót vezetik és a helyzetet ismerik. A most beterjesztett törvényjavaslat szintén szociális vonatkozású és erősen szoiciális ízű javaslat, amely fényesen bizonyítja a kormány nemes elgondolásait és intencióit. A kormány politikájának tengelye a gyengék megsegítése, a gyámoltalanok felkarolása. Arra az állításra vonatkozólag pedig, hogy ez a javaslat a novelláris kereteken belül marad és a pénzügyminiszter úr nem hoz mindeneket átfogó, széles, nagykeretű javaslatot, a törvényt kísérő indokolás megadja a választ, ami-" kor azt mondja, hogy át fogó jellegű, általános adóreform egy ütemben történő megvalósításához a mai viszonyok nem alkalmasak és sem az adózók, sem az államháztartás szempontjából nem lehetne ez jó és előnyös. En a törvényjavaslatnak ezt az indokolását meg is értem és el is fogadom. Azt vagyok bátor azonban , tisztelettel kérni az igen t. pénzügyminiszter úrtól, hogy ettől függetlenül a lehetőség megnyíltával méltóztassék mindent elkövetni., hogy a jelenlegi — ismerjük el nyíltan — elég kuszált adótörvényünk átrefOírmáltassék és lehetőleg egységesíttessék. Mert azt nekünk tárgyilagos hozzászólással ezen az oldalon is el kell ismernünk, hogy mai adórendszerünk bi-