Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-103

420 Az országgyűlés képviselőházának vagy a városban milyen rettenetes téveszmék vannak az emberek között. Bizonyos tehát az, hogy a társadalom helyes irányítását csak szakszerűen lehet végezni. Ezért kérem én a pénzügyminiszter urat, legyen szíves a szociális és egészségügyi status, a szociális képzés kérdésiében miniszter; társainak segíteni, hogy ennek a nem óriási anyagi alapja megteremtessék és végre a gyakorlatban életbelépjen. Méltóztassék csak elképzelni azt, hogy majd egyszer — mi talán, azt már meg sem fogjuk élni — minden faluban lesz egy egészségügyi vagy szociális védőnő, aki ott a társadalmi szervek szakszerű irányítását végzi, milyen könnyű lesz társadalmi hátteret teremteni mondjuk, még a nem túlnépszerű adóemelési javaslatnak is. A jól képzett szociális és egészségügyi munkások munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy ebben az országban szociálpolitika legyen, elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki tudatosan, saját akaratából rójja le adó alakjaiban is hozzájárulását a családvédelem és a szociálpolitika fokozásához. T. Ház! A magyar ember egy ezredéven keresztül bőven ontotta vérét, de be kell vallani, nem szívesen fizetett adót. Én úgy érzem, hogy ezzel a javaslattal, amelybe a pénzügyminiszter úr — mint már mondottam — az észéihez a szívét is belevette és amelyben családvédelmi rendelkezéseket hozott meg fog fordulni ez a jelenség. Merem állítani, hogy nemcsak én vagyok hajlandó minden áldozatra családvédelmi szempontból hanem az ország minden magyarja minden áldozatra hajlandó akkor, ha azt látja, hogy ez az áldozat a nagy magyar család talpraáilítását fogja eredményezni. (Úgy van! Ugy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Egészen biztos, hogy ebben az országban minden magyar ember akarja az erős Magyarországot, az erős Magyarországnak pedig alapja az egészséges család. Mi tehát csak azt kérjük a pénzügyminiszter úrtól, hogy ennek a javaslatnak az eredményeit is állítsa tényleg a magyar családvédelem effektív szolgálatába. A pénzügyminiszter úr a javaslatában erre útmutatást adott. Én tökéletesem meg vagyok győződve arról, hogy ő meg is akarja tenni, amit itt megkezdett, meg vagyok győződve arról is, hogy ezt a családvédelmi munkát a költségvetéseken keresztül tovább fogja folytatni és ezért a javaslatot, az adóemelési részeket is. a legnagyobb örömmel és bizalommal általánosságban, a, részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a Jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következük! Kovách Gyula jegyző: Kabók Lajosi Elnök: Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Az előttem szólott képviselő úr foglalkozott beszédében Peyer Károly képviselőtársam minap elmondott beszédével, illetve abból részleteket ragadott ki. Én nem azért • felelek erre, mintha Peyer képviselőtársam védelemre szorulna, miután azonban éppen soron vagyok, szükségét látom annak, hogy rámutassak arra a helytelen beállításra, amelyet az előttem szólott képviselő úr tett egy beszéd egy részének kiragadásával. A képviselő űr ugyanis azt mondotta, hogy. itt számokat kiragadni az adótételekből és azokat egymással szembeállítani izgatás. Valójában nem történt itt egyéb annakidején, mint a földadónak lés az alkalmazottak kere103. ülése 19W április 30-án, kedden. seti adójának összehasonlítása és ezzel az öszszehasonlítással is tulajdonképpen az aránytalanság szemléltetése történt meg, mert az igen t. képviselő úr hiába iparkodott megvédeni a földadó mai rendszerét, én vele szemben mégis azt vagyok kénytelen mondani, hogy az helytelen. Ez éppen azokon a számokon alapszik, amelyeket a képviselő úr méltóztatott mondani, nevezetesen, hogy 145 millió pengő a földadónál az adóalap, ezzel szemben az alkalmazottak kereseti adóalapja 300 millió. Nem maga ez a két szám dönti el a dolgot, hanem az, hogy 300 millióra van szabva az alkalmazottak kereseti adója, ezzel szemben az egész ország földadóalapja 145 millióra van méretezve. Ez az, t. képviselő úr, ami Peyer Károly képviselőtársam állításának igazságát alátámasztja, nem pedig az ön állítása helytálló. (Peyer Károly: A herceg többet fizet, mint Kovács András kisgazda!) Elnök: Csendet kérek. Kabók Lajos: Ami pedig a másik részét illeti a kiragadott beszédnek, hogy visszaélések is történtek, engedelmet kérek, mégsem szabad így beállítani beszédeket, mert amikor Peyer Károly képviselőtársam rámutatott arra, hogy az adókedvezményeknél milyen eljárások folynak, hogyan méricskélnek centiméterekre ós ha a legcsekélyebb méretdifferencia van, hogyan ütik el az adókedvezménytől azt, aki a kedvezményt remélte, akkor nem történt egyéb, mint azoknak a zaklatásoknak a feltárása, amelyek ezen a téren történnek, amelyek feleslegesek és amelyekből az államnak egyáltalában nincsen semmiféle haszna, (Peyer Károly: Sőt kára van!) sőt kára van azokkal együtt, akikkel szemben ezeket végrehajtják. Nem kontármunkát védett Peyer képviselőtársam, t. képviselő úr, hanem azt mondotta, hogy épülnek egészen kicsiny családi házak, amelyeket nem építészek, építészmérnökök, hanem építőmesterek építenek, akik jogosultak építésre, ilyenkor előfordulhat egynéhány centiméter differencia (Peyer Károly: Húsz centiméter!) és olyan rigorózus az adókedvezmény ügyében a felmérés, hogy bizony a . legcsekélyebb különbözet miatt is elütik a háztulajdonost, a kisembert az adókedvezménytől. (Nagy László: Nemcsak a kisembert! — Peyer Károly: A nagyok kijárják maguknak!) Elnök: Csendet kérek! Kérem Peyer képviselő urat, ne szóljon közbe. Nagy László képviselő úr maradjon csendben. (Zaj. — Peyer Károly: Rendes kijárok vannak!) Csendet kérek! Peyer Károly képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, ne szóljon közbe. Kabók Lajos: Ilyen módon kell tehát a beszédből kiragadott részeket megvizsgálni és akkor mindjárt kiderül, hogy itt nem izgatás történik, hanem az igazságtalanságoknak és a helytelenségeknek a feltárása. Egyébként magam is azt mondom, t. Képviselőház, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat még mielőtt közismertté vált, még mielőtt a Ház tagjainak kezébe került, sokakban, bennem is, azt az érzést keltette, hogy ez tényleg egy összefoglaló egész lesz amely kiterjed majd az adókérdések valamennyi részére, és midőn a kezembe került, magam is megállapítottam, hogy ebből a törvényjavaslatból sok olyan részlet hiányzik, amely részletnek pedig szerintem benne kellene lennie, amely részletnek most rendezés alá kellene ke-