Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-103

A?J országgyűlés képviselőházának 1( lat nyomán hatékony szociálpolitikai cselek- [ vések is jönnek. A pénzügyminiszter úr azzal, hogy ebben a javaslatban családvédelmet ho­zott, tulajdonképpen mérsékelte a javaslat el­len való kritikákat. A javaslat támadói is el­ismeréssel voltak kénytelenek adózni azoknak a szakaszoknak, amelyek családvédelmi rendel­kezést hoztak. Ez kétségtelenné teszi,, hogy első­sorban a pénzügyminiszternek kell járnia a szociálpolitika élén, hiszen ő állapíthatja meg legjobban, hogy kinek milyen a teherbíróké­pessége és hogy ezt a teherbíróképességet mennyire veheti igénybe. A befolyt anyagi erők szétosztása is az ő kezében van, meg tudja tehát állapítani, hogy milyen célra mi­lyen összeget bocsáthat rendelkezésre. Az egészséges földbirtokpolitikának is ő adhatja meg az anyagi alapját, hasonlóképpen a föld gazdasági ereje jobb kihasználásának, a mező­gazdasági r ipar fejlesztésének, ő teremtheti meg az egészséges lakást, biztosíthatja a ren­des keresetet és a jövedelemtöbblet megha­gyásával az egészséges belső tőkegyűjtést. Ezekről a kérdésekről a megfelelő fejeze­teknél beszélek, de egészen bizonyos, hogy ha a pénzügyminiszter, akármelyik pénzügymi­niszter, a szociálpolitika útjára lép, akkor mérsékletet tartó anyagi eszközökkel is óriási eredményeket érhet el. A pénzügyminiszter úr és kitűnő munkatársai ezzel a javaslattal be­bizonyították, hogy nem egyoldalú pénzügyi politikusok, illetőleg szakemberek, hanem szo­ciálpolitikusok is. A szociálpolitikának a pénzügy természetesen szerves része. Én tehát ezért Ifoglalkozom ezzel a javaslattal különös szeretttel és különös örömmel, A fejezetekre áttérve, a földadó fejezeté­nél kénytelen vagyok foglalkozni Peyer K'íroly t. képviselőtársam beszédének egyik részével. A képviselő úr szembeállította beszédében a földadó hozadékát a magánalkalmazottak kü­lönadójával és azt mondotta, hogy a magán­alkalmazottak által fizetett adó és pótlék kö­rülbelül 33 millió pengő, ugyanannyi, mint a földadó. Ezzel azt akarta kimutatni, hogy Ma­gyarország egész földje nem fizet annyi adót, vagy csak annyit fizet, mint a magánalkalma­zottak. (Kabók Lajos közbeszól.) T. képviselő­társam helyesli Peyer Károlynak ezt a mon­datát, anélkül, hogy átgondolná, hogy az mit . jelent. Nem az adókat kell szembeállítani, ha­nem az alapot. Ezt Peyer Károly képviselő úr beszédjére mondom. A földadó alapja: a kataszteri tiszta jövedelem. Ez, átszámítva pénzre: 145 millió pengő. Ennek adója 33 mil­lió pengő, mint ahogy Peyer Károly képviselő úr mondotta. Az alkalmazotti keresetiadó alapja a különadók figyelembevételével közép­arányosán számítva 300 millió és ennek is ugyanennyi az adója. Nyilvánvaló tehát, hogy a föld 145 millió pengő adóalap után ugyan­annyit fizet, mint amennyit a magánalkalma­zottak 300 millió után. (Kabók Lajos közbe­szól.) Ez tény, t. képviselő úr. Adóalapokat lehet csak szembeállítani. Én csak azért foglal­kozom ezzel a résszel, azért válaszolok erre, mert rosszul esik nekem, amikor tévtanokat hirdetnek és amikor szociálpolitikai célt tartva szem előtt, olyan izgatás történik, amely nem felel meg az igazságnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Lehetetlenség így szembeállítani a dolgot. Én, /aíki budapesti képviselő vagyok, lehetetlenségnek tartom, hogy Budapesten a szociáldemokrata pártnak egyik képviselője azzal járjon Budapest magántisztviselői társa­KÉPVTSELÖHÁZI NAPLÓ V. ?. ülése 19A0 április 30-án, kedden. 415 dalma körében, hogy: ti ugyanannyi adót fi­zettek, mint Magyarország összes földje. T. Ház! Ezt akartam rektífikálni, (Helyes­lés jobbfelől.) mert ez nem áll, mivel a ma­gántisztviselői <kar adóalapja kétszer akkora, mint amennyi Magyarország földjének föld­adöalapja. Peyer képviselő úr azt mondotta, hogy ő elhagyná a kataszteri tiszta jövedelmiét és a a földértékadóra térne át. Azt hiszem, ebben téved. Tudniillik a föld fizet földadót és fizet földér tékadót is a vagyonadóban. Ez világos. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) — Egy hang half elől: Es jövedelemadót!) Ö valószínűleg a földjáradékra gondolt. Ez egyébként adózta­tás alá kerül, mivel a jövedelmi adóiban a földjáradék, a földnek a jövedelme benne van. Nagyon kérem, ha kritikát méltóztatnak gya­korolni a javaslattal kapcsolatban, akkor ne méltóztassanak szembeállítani az egyes osz­tályokat, (Helyeslés jobbfelől.) az egyes kate­góriákat, hanem inkább azt méltóztassanak nézni, hogy arányos-e, igazságos-e az adózta­tás. (Helyeslés jobbfelől.) Budapest szempontjából rendkívül fontos az, hogy minden erejével, szíve minden dobba­násával szeresse a földet és a földdel foglal­kozó népet, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) annak minden egyes megnyilvánulását. Ne történjék izgatás Budapesten a föld népe ellen hamis adatokkal, (Elénk helyeslés jobbfelől.) hanem igenis, tárgyilagos igazsággal állapít­sák meg azt, hogy a föld túlontúl kiveszi a részét az adóztatásból. (Ügy van! jobbfelől.) éppen úgy kiveszi belőle a részét, mint a ma­gánalkalmazotti társadalom. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) A szocialistáknak, t. képviselő úr, különösképpen kötelességük ez, (Ügy van! jobbfelől.) mert a szocializmusnak feltétlenül az igazságot kell jelentenie. Sajnálom, de ha a képviseő úr neon ezen a nézeten van, akkor szóval nevezheti magát szocialistának, de tény­legesen nem szolgálja a szocializmust ,(Kabók Lajos: Ez nem ide tartozik!) azért, mert a szocializmus a társadalmi összefogásnak és a szeretetnek az igazsága. (Elénk helyeslés és taps jobbfelől.) T. Ház! Áttérve a házadórészre, látom, hogy a pénzügyminiszter úr az ínséglakásokat adó­mentességben részesíti. (Rabok Lajos közbe­szól.) Elnök: Csendet kérek! Nagy László: Ennél a résznél meg kell mondanom, hogy az inséglakások adómentes­sége igen helyes, szükséges. A magam részé­ről mindig arra törekszem és fogok törekedni, hogy minél kevesebb inséglakás legyen az or­szágban, (Helyeslés jobbfelől.) Budapesten is, mert az inséglakás-rendszerrel szakítanunk kell. (Ügy van! jobbfelől.) Ennél a résznél te­hát feltétlenül kell beszélnem a lakáskérdés­ről, éppen azért, mert a közelmúltban Buda­pest székesfőváros polgármestere egy lakás­adó-javaslatot terjesztett elő, amellyel szem­ben rendkívül nagy ellenérzés mutatkozott. (Czermann Antal: Gyenge volt!) Ezzel a lakás­adó-kérdéssel kapcsolatban szeretném a lakás­kérdést a pénzügyminiszter ÚT figyelmébe ajánlani. Az egész országban a legelsőbbrendű kérdés az ország ereje szempontjából az egész­séges lakások ügye. Én nemcsak Budapesten akarok egészséges lakást, hanem kívánom, hogy az ország mindenegyes részében legyen egészséges lakás. (Helyeslés jobbfelől.) Éppen ezért a házhelyakciónak, a Faksz. munkájának 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom