Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-103

As országgyűlés képviselőházának h diás úgy áll, hogy amikor másodszor kell vetni a iöldön akkor a közgazdasági életnek haszna van esetleg belőle, de magának az egyénnek nincs, ( Ugy van! half elöl.) mert az első vetéssel, szántással és más munkálatokkal tulajdonkeppen a ivárható jövedelemnek 70% -át már kifizette és így nem csak itt, de még a jövedelmi adónál is adóelengedésre volna tulajdonképpen igénye, mert ha nincs jövedelem, akkor nem lehet adót sem fizetni. A 6. §-nál tisztelettel kérem, hogy az ingatlanok tulajdonváltozás telekkönyvi bekebelezésiének elmulasztása esetén a büntetés engedtessék el. Sok kisember nem tudja az ingatlanváltozást mindig bejelenteni és e miatt nem egészen célirányos kitenni őket annak, hogy ezért büntetés érje őket. (Mozgás a középen.) Rátérve most már a házadó kérdésére, megemlíteni kívánom, hogy a házadó Magyarországon óriási módon súlyos és terhes adó. Már az 1927 :V. te. indokolása azt mondja, hogy az összes adók között ez a legsúlyosabb és így emlékezik meg róla ennek a törvényjavaslatnak az indokolása is. Énpen azért kívánatos volna, hogy e téren valóban enyhülés következhessek be. A 12. §. foglalja össze a falusi adózások listáját és skáláját. Ebben a pontban a községek kategorizálása következett be aszerint, hogy hány lélekszámmal bírnak ezek a^ községek. Az 1500 lélekszámon aluli községeknél tényleges csökkenés van a házadónál, az 1500 lélekszámon felüli községeknél azonban már emelkedés tapasztalható a ^ mai állapothoz képest éspedig egészen jelentős, 39%-tól 55%-ig terjedő emelkedés és nem kapják meg a tanyai lakosok sem azt a 20%-os kedvezményt, amelyet | eddig élvezhettek. A törvényjavaslat nem biztosítja a több gyermek esetén járó kedvezményt a tulajdonosoknak maguknak, mert csak az esetben ad kedvezményt, ha többgyermekes lakók vannak. Kívánatos volna tehát, liogy adassék meg ez a lehetőség akkor is, ha maga a háztulajdonos lakik a házban és több gyermeke van. Nagyon érdekes, hogy az ország különböző részeiben milyen más és más alapokon bírálják el a házadó kivetését. Például Bács-Bpdrog vármegyében egy falusi házra eső házadó 12.47 pengő, Békés megyében már 21.87 pengő, Szabolcs és Ung vármegyékben 20.28, Csongrád : vármegyében pedig 15.81 pengő, pedig ezeken a vidékeken legtöbbnyire azonos feltételű gazdálkodás folyik és azonos körülmények között élnek az emberek. (Maróthy Károly: Ezért kellett hozni az egységes tételeket!) A többgyermekes családok adókedvezményénél azt vágyóik bátor megemlíteni, hogy több gyermeke leginkább a szegény embernek van, aki adót alig fizet. Az Orvosi Hetilap leg; utóbbi számában megírta, hogy Csobaj nevű szabolcsi faluban 35 többgyermekes családnak mindössze 224 pengő adókedvezménye van. amely összeget elosztva, egy családtagra 106 pengő kedvezmény esik. Áltálában érdekes az, hogy a több gyermek nagyon sok helyen hátrányos a közületeknél is. Például Kecskeméten, ahol 15 5 ezrelék a sza-, porodás, nagyobb a levente-teher, mint Pécsen, ( ahol 6 ezrelék fogyás van. Ahol tehát több gyermek van, ott még ezen a címen is nagyobb terhet kell viselnie a közületnek is. A kereseti adónál az volna a tiszteletteljes kérésem, hogy a kisbérlőkre a javaslatban megállapított 25 pengős határ emeltessék fel. Ez úgyis csak az egészen pici kis embereket érinti, tehát szükséges volna ennek az összeg-' >1. ülése l'JJf-0 április 30-án, kedden. 403 nek legalább a dupláját megállapítani. Ebben a kategóriában 66.989 kisbérlő van Magyarországon, akik után egészen csekély összeget tenne ki ez az adómérséklés. Kívánatos volna már megszüntetni a tisztviselők kereseti adójának a pótlékolását. Óriási összeg az, amit ezen a címen a magántisztviselőknek fizetniök kell. (ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: A nagyobb jövedelműeket terheli!) Két konkrét esetet mondok el. Egy magántisztviselő adózó polgárnak kézhez kellene kapnia május elsején 1352 pengőt és az adólevonások után kap 784 pengőt. Egy másik kézhez kap 416 pengőt, mert csak 8.40 pengő adót vonnak le tőle. így tehát még a kétszeresét sem kapta az egyik kézhez és mégis 700%-kai több adót fizet. De itt vau emellett egy második adó, a különadó is, amely lényegesen sújtja ezeket az adózókat. Érdekes, hogy az úgynevezett agglegényadó is csak egy adónemet terhel éspedig a jövedelmi adót. (Maróthy Károly: Kevés!) Kívánatos volna, hogy minden adót terheljen, hogy olyan összeg jöjjön be ebből, hogy a sokgyermekes családokat tényleg komolyan és méltóan lehessen támogatni. így azonban rengeteg ember ki fog esni ebből az adózásból m roppant kevés embert fog csak sújtani. Nagyon üdvös intézkedése a törvényjavaslatnak az, amely az egyszeri beruházási hozzájárulásból az 50.000 pengőn aluli jövedelmeket fogja megadóztatni. Ez nagyon bölcs intézkedés. Az 50.000 pengőn aluli jövedelműek a múltban nem vettek részt ebben az adózásban, mert az csak 28.596 egyént terhelt a múltban, azokat, akiknek a vagyona 50.000 pengőnél nagyobb volt. Üdvös és kívánatos tehát, hogy ez az intézkedés valóban keresztül is vitessék. Ez is azonban nagyrészben a magántisztviselőket fogja sújtani, akik már külön kereseti adót is kénytelenek viselni. Megemlítem ezzel kapcsolatban, hogy az 50 százalékos beruházási pótlék akkor is terheli a 10.000 pengős jövedelmet, ha az később már a 10.000 pengő alá csökken. Figyelembe kellene venni, hogy ha egyszer csökkent a jövedelem, például azért, mert megbukott a vállalat, ahol a tisztviselő dolgozott, akkor már nem lehet ezt miből fizetni, ezért kívánatos volna, hogy ehhez képest idomuljon az adó. Nagyon üdvös szakasz, amely a 65 éven felüli iparosoknak nyújt adókedvezményt. Mint egy régebbi heszédetmben elmondottam, a kisiparosság így^ is aránytalanul nagy terhet, nagy adót visel a társulati adó alanyaihoz képest s azért azt kívántam, hogy csökkentessék ez a teher, amely a kisiparosokat nyomja. Nagyon üdvös tehát ez a 65 éven felüli idős iparosokra vonatkozó kedvezmény, amely a megöregedett, megrokkant iparosnak nyuit igen jelentős és nagyértékű támogatást. Végül még az volna a tiszteletteljes kérésem, hogy a pénzügyiminiszter úr kegyeskedj jék a földadó-elengedéseknél a mezőgazdasági érdekképviseletek szakembereit igénybe venni, hogy ott mégis gazdaemberek mondják el a való helyzetnek megfelelő tényállást, hogy azok legyenek a szakértők ebben a kérdésben is, akik ismerik a viszonyokat. Igen t. Ház! A társulati adóreform után az adó javaslattal indul el egészen új helyzet felé a magyar adórendszer reformja. Ez az adójavaslat kiindulási pontul szolgál ahhoz, hogy későbbi időben mellette vagy erre fel-