Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-102

374 Az országgyűlés képviselőházának 1ÖÍ szov&zky Lajos s. k., az állandó összeférhet­lenségi bizottság jegyzője.« Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul ve­szi. Czermann Antal képviselő úr mint a pénz­ügyi és külügyi bizottság előadója kíván je­lentést tenni. Czermann Antal előadó: T. Képviselőház! Van szeirenesém az egyenesadó tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Bu­karestben, 1937. október hó 28. naipján kelt ma­gyar-román egyezmény becikkelyezéséről, to­vábbá az örökösödési illtékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Buka­restben, 1932. évi június hó 16. naipján kelt ma­gyar—román egyezmény (becikkelyezéséről, vé­gül az adóügyekben ia behajtásra is kiterjedő hatósági segély tárgyában Bukarestben, 1937. évi október hó 28. napján kelt magyar-román egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslatok tárgyaiban a képviselőház pénzügyi és külügyi. bizottság ànak együttes jelentését be­nyújtani. Tisztelettel kérem, hogy a benyújtott je­lentések kinyomatását és szétosztását elren­delni, s napirendre tűzésük iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyo­matja s tagjai között szétosztatja. Napirendr e tűzésük iránt később fogok a t. Háznak előter­jesztést tenni. Inántsy-Pap Elemér képviselő úr mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Képviselő­ház! Van szerencsém a magyar királyi pénz­ugyminiszternek^ a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díjtartalékának fedezetéül szol­gáló értékpapírok értékelése tárgyiáiban kiadott 2310/1940 M. E. számú 'rendeletről szóló jelen­tésre vonatkozólag a képviselőház pénzügyi bi­zottságának jelentését benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyoanatásáit és szét­osztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt későh fogok a t. Háznak előterjesz­tést tenni. Napirend szerint következik az egyenes adókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezé­sekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalása, (írom. 281. sz.) Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Vásáry Ist­ván! Elnök: Vásáry István képviselő urat illeti a szó. Vásáry István: Igen t. Ház! A mélyen t. kormánypárt tegnapi utolsó vezérszónoka Teg­zes képviselőtársam annak megállapításával kezdte felszólalását, hogy az ő célja és az ő cél­juk az, hogy a gazdasági életben a keresztény erkölcs parancsainak uralma biztosítassék. Ez a kijelentés nagyon sok alkalommal, a legkü­lönbözőbb törvényjavaslatok tárgyalásánál hangzik el és szinte abban a formáiban jelent­kezik, mintha lenne valaki ebben a Házban, akinek nem volna célja, feltétlen érvényesülést kivánó óhaj ti. tiZ, hogy a keresztény erkölcs el­vei a közéletben és különösen a gazdasági élet­ben teljes érvényesülésre jussanak. Ha e tekin­tetben egyszer-másszor kifogások hangzanak is el, azok nem arra irányulnak,ihogy a keresztény­ség erkölcsi parancsainak érvényesülése útjába gát vettessék, hanem arra irányulnak, hogy a '• idése 19 W ápriUs 26-án, pénteken. * keresztyénség anyagi javakká ne váltassák, ez ellen pedig, azt hiszem, nemcsak nekünk nein lehet ellenvetésünk, hanem a mélyen t. túloldal egyes tagjainak sem lehet ellenvetésük. Itt méltóztassék megengedni nekem, hogy a zárószámadási vitában elhangzott felszóla­láson! során a pénzügyminiszter úr által tett közbeszólásra reflektáljak. Amikor én kifogá­soltam egy általam nem ismert szövetkezet ^működését és ennek a szövetkezetnek műkö­dése során az államkincstárt ért károsodást, az a közbeszólás hangzott el a pénzügyminiszter úr részéről, hogy: Talán a keresztyén vezetés fájl Mélyen t. Képviselőház, nem fáj a ke­resztyén vezetés, hanem az fáj, ha valaki a, keresztyénség erkölcsi elveit és vallási paran­csait csak úgy értelmezi, mint azok a vallásos zsidók, akik a templom előcsarnokában pénz­váltással és galambárulással foglalkoztak, akiket a keresztyénség hirdetője, Jézus Krisz­tus korbáccsal vert ki az ima házából. Látjuk éppen a legutóbbi napok eseményei során, hogy olyanok, akik a keresztyénség feltétlen érvényesülése bajnokainak mutatták magu­kat, olyan bűncselekményben találtatnak vét­kesnek ... Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, hegy méltóztassék a tárgyalás alatt álló törvény­javaslattal foglalkozni. Vásáry István: ... amely bűncselekmény üldözését a legszigorúbban kívánták: súlyos valutaügyekben hozott Ítéletek marasztalják el őket. Azt hiszem, nincsen tehát ebben a tekin­tetben közöttünk semmi eltérés és nagyon kí­vánatos volna, ha a jövőben ilyen eltérés meg­állapi thatására alkalmas kijelentések nem hangzanának el. Mélyen t. Képviselőház! Ez á törvény ja- ^ vaslat közkifejezés szerint úgy szerepel, mint adóreformot jelentő törvényjavaslat. En va­gyok bátor megkockáztatni annak kijelenté­sét, hogy ennek a törvényjavaslatnak az intéz­kedései messze vannak attól, hogy ezt a ja­vaslatot valóságos reformnak lehessen ne­vezni. (Ügy van! a szélsőbaloldálon.) Ebben a törvényjavasliatban alig alig található olyeiM új gondolat, olyan új intézkedéis, amelyre a »reform« kifejezést valóiban joggal lehetne al­kalnuaizni. Ennek a törvényjavaslatnak iaz in­tézkedései jórészben csalk már meglévő, érvé­nyesülő gondolatok további érvényesülését, nem egfyszer azonban — amint leszek bátor egynéhány esetre is hivatkozni — visszafej­lesztését jelentik, holott a mélyen t. pénzügy­iminiszter úr nagyon helyesen állapítja meg, hogy az ország közvéleménye adóreformot, szer­ves, átfogó, az egész rendszert gyökereiben megváltoztató intézkedést kívánt volna. Igaz, hogy a pénzügyminiszter úr az indokolásában azt mondja, hogy a mai idők egy ilyen nagy, szerves, átfogc, új adórendszer behozatalára, nem alkalmasak a igazdasági élet bizonytalan­sága következtében, de én ezzel szemben azt az álláspontot is meg tudom érteni, mélyen t. Képviselőház, amely álláspont nem egyszer nyert megnyilvánulást a, mélyen t. túloldal részéről, hogy a rendkívüli időik rendkívüli intézkedéseket igényelnek, hogy a rohamosan felettünk száguldó események nem engednek várakozást, késlekedést, hanem az ezekhez ido­muló, ezek által igényelt rendszerváltozást je­lentő intézkedéseknek sürgős megtételét kí­vánják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom