Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-101
3 TO Az országgyűlés képviselőházának 10. Elnök: Budinszky László képviselő urat azért, mert a padot csapkodta, rendreutasítom. Ez tűrhetetlen magatartás a magyar parlamentben! (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) Hubay Kálmán: Ez a detektív jelentés megállapította, hogy a koronatanú a, politikai rendőrség 10-es számú bizalmija, általa vétetett fel, általa fizettetett. Ez a 10-es számú bizalmi egyén hat oldalion a legkomiszabb vádakat emelte a nyilaskeresztes párt egész vezetősége ellen. Erről a 10-es számú politikai rendőrségi bizalmiról megállapította a bíróság tegnap az ítéletében azt, hogy egyetlen szavát sem lehet elhinni. Ott voltain a tárgyaláson, amikor az orvosszakértő, aki nem nyilas, hanem a legfőbb törvényszéki orvos, az igazságügyi orvosi tanács elnöke, Orsós professzor, azt vallotta, hogy ezt az embert az Andrássy-út 60. alatt meg nem verték. Az orvosprofesszor megállapította azt, hogy azt a nyilatkozatot, amelynek alapján egy országgyűlési képviselőt a politikai rendőrség zsarolással vádolt meg, sokkal nyugodtabb lelki állapotban írta meg az Andrássy-út 60. alatt, mint amilyen levelet írt a törvényszék előtt. A törvényszék előtt nagyobb lelki kényszer alatt állott az orvosprofesszor szerint, mint amilyen lelki kényszer alatt állott az Andrássy-út 60. ailatt, az úgynevezett vallató szobában, a párnázott ajtóik mögött, ahol folyt a vér, ahol kancsukával, bikacsökkel, gumibotokkal dolgoznak az országgyűlési képviselők. T. Ház! Ha ez a rendőrségnek nem politikai hajszája, amelybe 'beleugratta a királyi ügyészséget, akkor nem tudom, hogy mi. Szégyeltem magam, mint magyar ember, hogy öt nagyszerű magyar bíró azzal kénytelen hónapokon keresztül foglalkozni, hogy egy hamistanuzásért elítélt gazember miket mond feljelentéséiben. Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ilyen szavakat ne méltóztassék használni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De ha gazember!) A képviselő urakat figyelmeztetem, hogy az elnöknek ne szóljanak ellene, mert egyenkint fogom rendreutasítani a képviselő urakat. Hubay Kálmán: T. Ház! Mi itt a magunk részéről őszintén, becsületes magyar lélekkel akarjuk megteremteni az ország nehéz, rendkívüli súlyos helyzetében minden nacionalista magyar lelki egységét. Ezek a módok azonban nem alkalmasak a lelki egység megteremtésére. Ezek a módok nem alkalmasak erre és én — nem a nyilaskeresztes párt érdekében, hanem az ország érdekében — könyörgök az igen t. túloldalnak, hogy szintén ne nézzék pártszempontokból ezeket a kérdéseket, hanem igenis, lássák meg azt, hogy itt egy politikai hajsza folyik igazságtalanul egy politikai irányzat ellen. Vannak emberek, akiknek érdekükben van ennek a politikai hajszának a folytatása, vannak emberek, akik a maguk családi vagy vérségi kapcsolatai folytán, vagy a nemzetközi zsidósággal való kapcsolataik folytán mesterségesen akarnak, uraim, a magyar és a magyar közé éket verni (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) és én csak azért szólalok fel, hogy a túlsó oldal, amely velünk politikailag szemben áll, ne menjen tovább a politikai ellentétekben, mint ameddig azt a nemzet érd'eike megengedi. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem is tesszük!) Uraim, itt a nemzetnek súlyos dolgáról van szó és a nemzet helyzetét rontjuk ezekkel a dolgokkal. Hangsúlyozom, én nem vonom, és nem is . ülése 7940 április 21-én, csütörtökön. vonhatom felelősségre itt a Házat, meg sem említem azt, hogy ezt a mentemi bizottsági jelentést, amelynek alapján ez az alaptalan vád megindult, a Ház tudomásul vette és, megszavazta. A t. Ház nem tehetett mást, a t. Ház előtt ott volt a politikai rendőrség feljelentése, a t. Ház előtt ott volt az utasításra dolgozó királyi ügyészség eljárása, itt legfeljebb azon lehetett volna gondolkozni, vájjon nincs-e igaza Budinszky László képviselőtársunknak, aki a kisebbségi véleményt előterjesztette, hogy azt a törvényhozói tekintélyt, amelyet ma a miniszterelnök úr olyan szép szavakkal megvédett, szabad-e lejáratni azzal, hogy mint macska várja az egeret az egérlyuk előtt, itt a törvényihozás^ a magyar szuverenitás palatája előtt rendőrök és detektívek álljanak és várják, hogy mikor tehetnek rendőrségi prédává egy magyar törvényhozót. (Rapcsányi László: Díszére válik a belügyminiszternek! — Egy hang a középen: E,gyes eset!) Egyes eset, de példátlan eset, t. képviselő úr és a magyar nemzeti jövő érdekében legyen szabad (hinnem, hogy tényleg egyedülálló eset és tényleg az utolsó eset. T. Ház! Beszédidőm lejárt. Még egyszer könyörögve kérem az urakat, hogy a nemzet érdekébein maguk is hassanak oda, hoigy ezek a dolgok ne fordjulhassanak többé elő, mert belepusztulunk, igen t túloldal, önök is, mi is, az egész ország belepusztul. Tisztelettel kérem napirendi indítványomnak a Ház által való elfogadását és ennek a belügyminiszteri nyilatkozatnak a Ház nyilt ülésén való megtárgyalását. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az elnök napirendi javaslata mellett szólásra jelentkezett 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Donath György! Elnök: Donath György ké[ptviselő urat illeti a szó. Donath György: T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy à képviselőház tagj-adnak túlnyomó része velem együtt nem fogja tudni kellőképen átérezni azt, hogy miféle óriási közérdek fűződik ahjhoz (Gál Csaba: Elég baj!), hogy a belügyminiszter úrnak tegnap itt elmondott, a Ház többsége által elfogadott válaszát most ismét napirendre tűzzük, ^amikor holnapi napirendünkre már komoly tárgykört tűztünk ki, és hogy ezeket a kérdéseket minduntalan, újra és újra tárgyaljuk, különösen akkor, amikor az az ügy, amelyre Hubay Kálmán igen t. képviselőtársam célzott, végeredményben még mindig nem jogerősen befejezett ügy. (Hubay Kálmán: Akkor méltóztattak volna várni a letartóztatással a jogerős ítéletig! Erről van szó! Akkor me tetszett volna egy hamis tanú feljelentése alapján letartóztatni egy képviselőt. — Zaj.) Elnök: Hubay képviselő úrnak volt módja és alkalma felszólalni, ezért ne méltóztassék most közbeszólni. (Hubay Kálmán: Nem gondoltam ezt az inszinuációt!) Donath György: Hubay Kálmán igen t. képviselőtársamnak a közbeszólásában megnyilatkozott jogi tévedéseivel nem szándékozom most vitába szállni. (Hubay Kálmán: A kiadás volt jogi tévedés.) Nem szándékozom úgy, mint ő tette, az egész kérdés érdemi ré; szébe belemenni, csupán az elnök úr napirendi indítványával kapcsolatban akarom állásfoglalásomat kifejteni. Azt hiszem, pártom több-