Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-101
Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése ÎÔW április 25-én, csütörtökön. 355 erdőből szántófold lett, de azért még ma is az erdő után fizetik a kataszter alapjárt az adót, hogy a kisgazda, a kisbirtokos változatlanul túrja a néhányhold földjét és fizeti a magas kataszteri jövedelem alapján az adót, ezzel szemben a nagybirtok részben a maga hozzá értésével és a törvényben biztosított jogai, részben Összeköttetései révén, részben egyéb módokon olyan kedvezmények birtokába jutott, amelyeket a kisember soha sem tud igénybe venni, soha sem tud élvezni. Egész irodalma van annak, hogy a kisgazda mennyivel több adót fizet a földje után, mint a nagybirtok a maga jövedelme után. (B. Szabó István: Ez igaz!) Ezt nem lehet úgy elintézni, hogy a jövőben is fenntartjuk ezt az igazságtalan állapotot. Bizonyos, hogy a kataszteri tiszta jövedelmet nem lehet minden tíz évben megállapítani, mert ez meglehetősen nagy munka: sokkal egyszerűbb lenne a kérdést úgy megoldani, hogy a föld értékét vennék alapul az adóztatásnál. A földértékre vonatkozólag állandóan vannak adatok, amelyek közismertek: részben az adásvételek alapján, részben egyéb adatok alapján pontosan megállapítható és kifüggeszthető minden évben a föld értéke. A földérték után kivetett adó a legigazságosabb, a leghelyesebb és a legcélszerűbb. A kataszteri tiszta jövedelmet azért sem lehet igazságos adóalapnak elfogadni, mert nem mindegy az, hogy milyen a föld fekvése. Egészen másképpen bírálandó el föld, amely egy nagy város közelében van, másképpen bírálandó el az, amely vasútállomáshoz közel fekszik és megint másképpen bírálandó el az a föld, amely a vasútállomástól esetleg másfél órányira vagy kétórányira fek szik vagy amelynek a közelében nincsen nagyobb város, amely fogyasztóterületül . szolgálna. Egészen más jövedelme és így más értéke van egy földnek Foton vagy Mogyoródon, mint néldául Veszprém megyében, ahol a legnagyobb város sem olyan fogyasztóterület, amelynek a révén a földtulajdonosok nagyobb jövedelmet remélhetnének. Én tehát sokkal igazságosabbnak és helyesebbnek tartom azt. ha a föld kataszteri tiszta , jövedelme helyett a föld értéke^ az adózás alapja. Ez sokkal kevesebb vitára adhatna okot, sokkal egyenesebb és igazságosabb alap lenne: sokkal egyszerűbben is hajtható végre a földérték megállapítása, mert nem igényelne annyi komplikált számítást és becslést, amelyeknél mindig történhetnek részrehajlások, — nem mondom, hogy történnek, de történhetnek — amelyeket kifogásol az, akinek a terhére uagyobb adót állapítottak meg, viszont amelyekről hall eat az- akinek előnyt jelent. Ha viszont a földérték az adózás alapja, akkor ilyen részrehajlás^ aligha lehetséges. (Remény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ugyanaz a helyzet!) mert hiszen a föld értéke pontosan megállapítható és nem igen valószínű, hogy az értékesítésnél olyan nagyarányú eltérések történhetnek, mint amilyen eltérések a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál történnek. T. Ház! Az alkalmazottak kereseti adóját illetőleg fel kell vetnem azt a kérdést, amelyre a javaslatban egyáltalában nem kapok választ, hogy tudniillik a kormány továbbra is fenn szándékozik-e tartani az alkalmazottak külön kereseti adópótlékát. Ismerve tudniillik azt a fináncpolitikát, amelyet a kormány követ, fel sem tételezem, hogy ilyen messzemenő jóindulatot tanúsítana az alkalmazottak a javaslatból ez nem tűnik ki, az adópótlék továbbra is fenn fog maradni. (Kéthly Anna: Azokat sújtja legjobban! — Kabók Lajos: A tizeteset nem is kapja meg, előre levonják adóba!) A helyzet az, hogy a kereseti adónál nagyon alacsony létminimumot állapítottak meg: evi ezer pengőt. A jövedelemből azonban te Kellene vonni azokat a kieséseket, amelyek nem az alkalmazott hibájából keletkeznek, 'hanem amelyeket vagy alkalmazás hiányában, vagy betegség, vagy egyéb címen az alkalmazott nem kap meg. De az 1000 pengő havonta 80 pengő! Méltóztassék nekem megmondani, hogyan lehet Budapesten vagy más nagvohb varosban havonta 80 pengőből megélni'? Még egy nőtlen fiatalembernek, vagy fiatal leánynak sem adódik lehetőség arra, hogy 80 peii, gobol meg tudjon élni. Méltóztassék figyelemlbe venni azokat a kiadásokat, amelvek nélkülözhetetlenek, amelyeket okvetlenül meg kell tenni. Mert például laknia kell, villamoskoltsege van, s ez a kettő együtt nem ritkán kiteszi az ilyen alacsony keresetnél a fizetésnek, nem akarom mondani, hogy 50%-át, bár ezt is mondhatnám — de a 40%-át egészen biztosan. Az ilyen tisztviselőtől elvárják azt, hogy a hivatalában rendesen jelenjék meg, mert ha rongyos ruhában jár, akkoi- kiteszik. Ruházatra tehát többet kell költenie, mint más foglalkozásban lévő embernek. Méltóztassék kiszámítani, hogy ebiből a 80 pengős keresetből, amelyből legalább 30 pengő megy el lakbérre, s legalább 10 pengő egyéb kiadásokra, ruhára, marad a végén esetleg 30 pengője: tehát naponta marad egy pengője. Ebből élelmeznie kell magát és az úgynevezett kulturális szükségleteket is ki kell elégítenie. Ott, ahol alacsony életnívó van, nem lehet azt mondani, hogy ez már tartozik adót fizetni : hiszen a nélkül is fizet bizonyos közterheket: fizet biztosítást, amit levonnak neki, fizet öregségi járulékot, tehát a 80 pengőjét ritkán, illetőleg sohasem kapja «teljes összegben kézhez. Ilyen körülmények mellett még az állam is beszáll ide és azt a mínuszt, amely már a nélkül sem elviselhető, még tetézi azzal, hogy az illető fizessen havonta megfelelő összegű adót, még az 1000 pengős évi keresetnél is. Ha az adóteher olyannál emelkedik, akinek van miből felesleget leadnia, azt még mindig nem sújtja annyira, mint akinek máris hiánya vau és ha ezt a hiányt még szaporítják, akkor a meglévő életnívóját is csökkentenie kell azzai a 10 pengővel, amit az állam reá, mint adót kiró. Mert nem egyedül csak ezt a 10 pengőt kell viselnie, hanem jönnek még egyéb dolgok is, amelyek adózás tekintetében súlyos terhet jelentenek az alkalmazottakra. Én tehát feltétlenül szükségesnek tartom azt, amit már nem először hangsúlyozunk itt, hogy az adóalap a tényleges létminimumnak megfelelően állapíttassék meg. Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, hogy havi 150 pengő az az összeg, amelyből a legszükösebböii tényleg meg lehet élni, méltóztassék tehát az adóalapot a 1">0 pengős havi létminimumhoz kötni. A különadó, amelyet annakidején egy évre terveztek, de amelyet azóta állandósítottak, külön terhet jelent az alkalmazottakra nézve, mert ez a különadó kétszeresen jelentkező öszszeg, kúiönösen a valamivel magasabb fizeté56*
