Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-89

Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 19UO március 5-én, kedden. 17 azt, hogy a tervezett 67 milliónyi igénybevétel helyett mindössze csak 7 millió többlet erejéig vette igénybe az ország gazdasági életét. Ha azonban a dolgok mögé nézünk, akkor megállapíthat juik azt, hogy a valóságban bizony nem ilyen kedvező a helyzet abban a vonatkozásban. hogy az ország gazdasági ereje a költségvetésben nyert felhatalmazáshoz képest milyen mértékben vétetett igénybe. Mert ha egybevetjük azt, hogy 1199 millió pengő bevétel eszközlésére adatott felhatalmazás a költségvetésben, amivel szemben 1373 millió pengő tényleges bevétel volt, a zárószámadás szerint kiderül, hogy tulajdonképpen 174 millió pengő olyan összeg folyt be a költségvetési év során, amelynek igénybevételére a törvényhozás akkor, amikor a költségelőirányzatot megállapította és abban az előirányozható bevételéket számbavette, nem gondolt. Ebből a 174 millió pengőből kerek öszszegben 70 millió pengő esik az üzemeik bevételi többletére. Mindjárt megmondom, igen t. Képviselőház, hogy az üzemeknél mutatkozó bevételi többletet sokkal kevésbbé tudom kifogásolni, mint a közigazgatásnál jelentkező körülbelül 100 millió pengő rendkívüli bevételi többletet. Azért tudom kevésbbé kifogásolni, mert ez a gazdasági élet élénkítését Jelentette, munkaalkalmak nyújtását, a termelés növelését, ha nem is mindig olyan nagy mértékben, mint amilyen mértékű áldozatot kívánt e céloknak .szolgálata. A közigazgatásnál mutatkozó 100 millió pengő körüli bevétel ellenben, amiből 90 millión felül van a közjogi bevétel, ez már az ország, az adózók teherbíróképességének az előirányzottnál nagyobb mértékű igénybevételét jelentette. Ez a nagyobb mértékű igénybevétel százalékosan több mint 10% az előirányzathoz képest. Ezt sem tudnám kifogásolni abban az esetben, ha egyidejűleg megállapítható volna az, hogy az ország gazdasági ereje, az adófizetők teherbíróképessége a költségvetési év során legalább olyan mértékű javulást, a prosperitás növekedése legalább olyan arányt mutatott volna. Ha koncedál juk is, hogy az utóbbi évek során az ország gazdasági életében bizonyos javulási tendencia jelei kétségtelenek, ilyen mértékű javulást ennek a költségvetési évnek során, azt hiszem, senki sem merne megállapítani, és ha állítaná, hogy ilyen van, senki sem tudán bizonyítani. (Eau hang jobbfelöl: De az ellenkezőjét sem!) Mélyen t. Képviselőház! A pénzügyminisz; ter úr a költségvetési előirányzat pénzügyi bizottsági tárgyalása során nagyon helyes megállapításit tett, amikor azt a- kijelentést tette, hogy a gazdasági életbe sok mindenféle vonatkozásban bele lehet nyúlni, befolyást ^ lelhet gyakorolni, a gazdasági törvények hatását, érvényesülését lehet módosítani, a kereslet és kínálat törvényét azonban nem áll módunkban megváltoztatni. Ezt azzal kapcsolatban mondotta, hogy tulajdonképpen az infláció és a defláció egyaránt a kereslet és a kínálat törvényébe való beavatkozás. Infláció akkor van. ha a pénz sok és az áru kevés, defláció akkor van, ha a pénz kevés és az áru sok. Ezek után tette azt a kijelentést, hogy bár ez bizonyos megrázkódtatásokkal járhat az egyének gazdasági érdekeit illetőleg, mégis ezt a pénzügyi politikát kellett követni azért, hogy tartalékokat gyüjthessünk. Azt hiszem, elég jól emlékszem vissza, legalább is erre ' a részére kijelentéseinek, amelyek során a pénzügyminiszter úr tartalékokat jelentett be. Mélyen t. Képviselőház! Ezek az előirányzaton felüli bevételek az 1937/38. év során 170 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. millió pengő körüli összeget tesznek ki, 1936/37-ben 200 millió, 1935/36-ban 140 millió, 1934/35-bem 110 millió pengőt, együtt pedig több mint 600 millió pengőt tesznek ki. Ha tehát ezek lennének azok a tartalékok, amelyeket gyűjtöttünk, amelyekről a pénzügyminiszter úr a pénzügyi bizottság ülésén megemlékezett, nagyon boldog lennék, bár ebben az esetben is még mindig gondolkozhatunk arról, hogy tartalékoknak ilyen módon való gyűjtése a helyesebbre, vagy pedig sa, ha ezek az öszszegek az állampolgároknál, a gazdálkodást tényleg végző alanyoknál gyűlnek össze. Meg kell azonban állapítanom azt, hogy a pénzügyminiszter úr által említett tartalékok nem ezek a költségvetési évek során elért bevételi többletek, mert ezek nincsenek meg, amennyiben ezek a többletek részben hitel túllépések formájában, részben előirányzat nélküli kiadások formájában elköltettek. Ezért méltóztassanak megengedni, hogy mintegy kitórőleg arra kérjem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék megjelölni azokat a tartalékokat, amelyeknek gyűjtése — elismerem — helyes volt, pénzügyi előrelátásból történt, méltóztassék megjelölni, hogy ezek a tartalékok miből keletkeztek, hol vannak, ki rendelkezik ezekkel a tartalékokkal, milyen célokra rendelkezik ezekkel a tartalékokkal, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Ez más!) mert a fennálló törvények szerint, az alkotmányos életben nem közömbös az ország közönségére, hogy tudja, hogy ha ilyen Tartalékok vannak, hogyan jöttek létre ezek a tartalékok. (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: Rosszul értelmezte!) ezek felett a tartalékok felett ki és milyen célra rendelkezik, mert egyenesen törvényes követelmény, hogy ezeknek^ a tartalékoknak kezelése és felhasználása a parlament ellenőrzése mellett történték. (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: Más tartalékokról volt szó, kérem nem értette meg!) Ilyen tartalékokról méltóztatott említést tenni, de nekem még nem volt szerencsém, hoçy láthattam volna, hogy az ilyen tartalékok felhasználásának és kezelésének módját a töirvényhozás elé hozzák. (Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter: Nem is lehet, mert nem beszéltem róla!) Bátor vavogy a pénzügyminiszter úrral_ szemben teljes tisztelettel fenntartani azt a kijelentést, hogy jól értettem. (Reményi-Schneller pénzügyminiszter: Nem! Nem értette jól!) Tartalékok gyűjtéséről volt szó. (Reményi-Schneller Lajos nénzügy miniszter: Egészen másról volt szó!) Még tovább is folytathatnám, (ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Tessék folytatni! Halljuk!) azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az ország nyersanyagszükséglete hogyan és miképpen biztosíttassék, stb. Lehet, hogy bizonyos vonatkozásban azok a tartalékok máskép értelmez tettek, mint ahogy én értelmeztem. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Mit méltóztatott alatta érteni? Fzek nagyon nem világos dolgok!) E pillanatban nem tudom, (Mozgás a közérten) ezért voltam bátoir kérni a pénzügyminiszter urat arra, méltóztassék tájékoztatást adni ezekről a tartalékokról. Ezt voltam bátor mondani és tisztelettel kérni ezt ismételten, hogy hogyan keletkeztek ezek, hol vannak, ki rendelkezik ezek felett a tartalékok felett. Mélyen t. Képviselőház! A zárószámadás a költségelőirányzathoz képest 82 millió pengő többkiadást mutat, a valóságban azonban 5