Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
Az országgyűlés képviselőházának 100. 5. Előleg kat. holdanként 80 aranypengő. Az előleg- kamata a Nemzeti Bank váltoleszáínítolási kamatlába + 1%. tí. A répát földtől, sártól megtisztítva tartozik a termelő átadni. A földtől megtisztított répa az a répa, amelyen a tapadó es köztes íöld együttvéve 1%%-nal nem tesz ki többet. £Jzt meghaladó földmennyiség a súlyból levonandó, ami a végelszámolás alkalmával akként történik, hogy a megállapított összföldsúlyból az átvett nettó répaniennyiség V/2%-a mint tűrt földsúly levonatik. Az 1939. évre megállapított egységes cukorrépatermelési kötlevél szerint a cukorgyárak a répa q-jáért 2.15 P-t fizettek, amihez a belső cukorfogyasztás utáni részesedés címén még 5 fillér járult. Az előző évi egységes jcukorrépatermelési kötlevél még abban tért el a folyó évitől, hogy a gyárak q-ként 50 aranyfillér előleg'et folyósítottak a termelőnek. Az interpellációmban ettől eltérő szerződési megállapodás megkötését a nagysurányi cukorgyár budapesti képviselője (HatvaniDeutseh Ignác és fia) nem ismeri el és azt a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete sem tartja valószínűnek. A nagysurányi cukorgyár budapesti^ képviselőjének bejelentése szerint a nagysurányi cukorgyár a múlt évi cukorrépatermést szabályszerűen az az évre megállapított egységes répatermelési kötlevél alapján vette át.' Egyébként a Nyitra és Pozsony k, e. e. vármegyék m. kir. gazdasági felügyelősége utasíttatott, hogy az interpellációiban felsorolt községekben a nagysurányi cukorgyárral kötött cukorrépatermelési szerződéseket haladéktalanul tegye vizsgálat tárgyává és a vizsgálat eredményét azonnal jelentse. A vármegyei gazdasági felügyelőség időközben beérkezett jelentéséből megállapithatúlag a nagysurányi cukorgyár az 1939. évi idényre cukorrépatermelési szerződéseit azonos feltételek mellett kötötte, mint azokat a Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete közösen megállapította. Nyitra és Pozsony k, _ e. e, vármegyék m. kir. gazdasági felügyelőségének jelentéséből általában megállapítható az, hogy a nagyszombati cukorgyár annakidején kedvezőbb fel letelek mellett vette át a cukorrépát a termelőktől, mert 1. a szelet fuvardíját a cukorgyár viselte, 2. az előleg kamatmentes volt,. 3. prizmahelyről, iigyszintén a' répa prizmába rakásáról a cukorgyár maga gondoskodott, 4. a répának a szántóföldről az átvételi helyre való szállításáért a termelő kilométerpénzt kapott, 5. az elszámolásban az 1937, és 1939. évek között a termelő kárára fcb. 1 0/ » mutatkozik. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940 április 16. v. Teleki Mihály gróf s. k.« Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. r , Következik az igazságügyminiszter úr írásbeli válasza gróf Serényi Miklós képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő úrnak, a zsidó-vérkeveredés megakadályozása tárgyában a m. kir. miniszterelnök úrihoz intézett iiiülése 194-0 április 24-én, szerdán, 287 terpellációjára — a m. kir. miniszterelnök úrnak 7787/1939. M. E. I. szám alatt kelt átirata alapján a m. kir. miniszterelnök úr helyett '-^ válaszomat a következőkben van szerencsém megadni: A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalasának korlátozásáról szóló 1939 :IV. te. (az alábbiakban T.) 1. §-ából következik, hogy ha nem zsidó a T. hatálybalépése (az 1939. évi május hó 5. napja bezárva) után a T. szerint zsidónak tekintendő személlyel köt házasságot^ akkor az ilyen házasság'ból született gyermekeket a T.-ben megszabott korlátozások szempontjából zsidónak kell tekinteni. A T. 1. Vának 4. bekezdése még ennél is tovább .megy. E bekezdés szerint ugyanis a részben vagy egészen zsidószármazású, de n T.-ben a zsidókról megállapított kivételek alá eső személy is újból a zsidókra megállapított korlátozások alá fog esni akkor, ha a T. hatálybalépése után zsidónak tekintendő" személlyel köt házasságot. Az ilyen házasságból született gyermekek, az előbbi bekezdésben kifejtettek szerint a T. értelmében szintén zsidók lesznek. A Iházasságon kívül született gyermekekre ezek az irányelvek a T. 1. §-anak 5. bekezdése és a 7720/1939. M. E. számú rendelet 4- §-a elteimében szintén megfelelő alkalmazást nyernek. A m. kir. igazságügyminiszter külföldi zsidó nőknek keresztény (vagy nem keresztény) magyar férfiakkal való házasságkötését — mint a külföldi zsidóságnak magánjogi címeken való beszivárgását — a m. kir. igazságügyminisztérium ' illetékes ügyosztályának gyakorlata alapján a közrendibe ütközőnek minősíti és jogi segélyben nem részesíti. Kérem a válasz tudomásulvételét. Radoesay László s. k.« Elnök: T. Ház! Kérdezem, hogy ezt az írásbeli választ, amelyet az .igazságügyminiszter úr a miniszterelnök úr nevében adott, méltóztatnak-e tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Hubay Kálmán: Van még olyan, akit zsidónak kell tekinteni?) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak Palló Imre képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): T. Képviselőház! Palló f Imre országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1939. évi november hó 29-én tartott ülésén hozzám intézett interpellációjában panasz tárgyává tette a Bszkrt. pestszentlőrinc—veesési határ közötti 50-es villamosvonalán szedett 10 filléres pótdíj ügyét. Ezzel kapcsolatban a t képviselő úr az alábbi kérdéseket vetette fel. 1. Van-e tudomásom arról, hogy a Bszkrt. 50-es vonalán a Szarvas-csárdától a végállomásig' 10 filléres kiegészítő jegyet szednek? A jogcím az, hogy a nagy befektetési költségek törlesztésére alap kell. 2. Tudomásom van-e arról, hogy a régi és új Szemere-telep és Szent Imre-telep lakossága 10 év óta szakadatlan harcol a semmivel nem mdoikollható kiegészítő jegy szedése ellen? 3. Tudomásom van-e arról, hogy 10.000 kisember várja eme igazságtalan adózásnak a megszüntetését? 4. Hajlandó vagyok-e a 10.000 kisember érdekében a 10 év óta húzódó ügyet radikálisan elintézni? A fenti interpellációra az .alábbiakban van I szerencsém a választ megadni.