Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az' országgyűlés képviselőházának 100. ülése 19 W április 24-én, szerdán. A kormányról sem tételezhető fel olyan intenció, amely helyeselné, ha akár a hatósági személyek, akár mások a közjogi pereket bár­mily törvénytelen eszközzel elvonnák a bírás­kodásira hivatott fórum ítélete elől. Szükségesnek tartom végül még megem­líteni, hogy Maróthy Károly képviselő úr té­vedett interpellációjában az 1935. és az 1939. évi választási petíciók statisztikai adatainak ismertetésénél. Az 1935. évi általános ország­gyűlési ;kép viselőválasztás után a Közigazga­tási Bírósághoz benyújtott petíciók száma ugyanis nem 42 volt, hanem 27, amelyből íté­lettel 12 panasz intéztetett el, visszautasító végzéssel 3, megszüntető végzéssel pedig 12, az utóbbiak közül 5 lemondás, 7 a panasz visz­szavonása folytán szűnt meg. Az érdemiben elintézett petíciók száma tehát ezek szerint semmi esetre sem lehetett 31. mint ahogyan a képviselő úr ezt interpellációjában előadta. A rnult évi országgyűlési képviselőválasztások­ból folyóan viszont nem 40 petíció adatott be a bírósághoz, hanem 33, amelyből 5 még tár­gyalás'alatt áll, 6 ítélettel nyert befejezést, 10 visszautasító és 12 megszüntető végzéssel lett elintézve. A 12 megszüntető végzéssel befeje­zett petíciónál 1 esetben lemondás, 9 esetben visszavonás és ,2 esetiben a felek meg nem je­lenése volt a megszüntetés oka. A visszavonás folytán megszűnt petíciók száma tehát mindössze kettővel több, mint volt 1935-ben, ami — ha figyelembe vesszük, hogy most több petíció adatott be, mint akkor •— ugyanazt az arányszámot eredményezi. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. ' • Budapest, 1940. évi április hó 12-én. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: T. Ház! Két interpellációról van szó. Kérdezem tehát elsősorban, méltóztatnak-e Maróthy Károly képviselő úrnak a petícioná­. lók megfélemlítésének megszüntetése tárgyá­ban _ elmondott interpellációjára a belügy­miniszter úr által a miniszterelnök úr nevében adott választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérdezem ezek után, méltóztatnak-e a bel­ügyminiszter ár válaszát Maróthy Károly kép­viselő úr másik interpellációjára vonatkozóan tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a vá­laszt tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék most a belügyminiszter úrnak Vajna Gábor képvi­selő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát felolvasni. Porubszky Géza iegyzS (olvassa): »T. Kep : viaelőhéz! Vajna Gábor országgyűlési képvi­selő úr az országgyűlés 1939. évi augusztus hó 2-án tartott ülésében a dolgozó tömegek lakás­nvomora tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: Tudomásunk van arról, hogy úgy a fővá­rosban, mint egyes vidéki városokban a kis­lakásokban hiány van s a meglevő kislakások egy része is szükséglakásszerű, állandó emberi lakásnak szűk és egészségtelen volta miatt nem alkalmas. A kislakáshiányban s a meglevő kis- és szükséglakások meg nem felelő voltában mu­tatkozó szociális és közegészségügyi bajok or­voslása céljából a főváros 20.000.000 pengős Oti.­kölcsönnel 3000 kislakást, az Oti. külön 1000 kis­lakást épít. A vidéki lakásínség helyzetképének kiala­kítása céljából adatgyűjtés rendeltetett el egy­előre a városokra és városszerű nagyközsé­gekre vonatkozólag s az már folyamatban is van. Általános intézkedést tenni csupán akkor lesz módunkban, ha az egész országra vonat­kozó szociális helyzetkép kialakul. Addig is azonban — egyes kirívóbh esetekben a helyi hatóságok útján — már intézkedések történ­tek. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1940. évi április hó 13-án. vitéz Keresztes-Fischer s. k.« Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak Vajna Gábor képvi­selő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tu­domásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Prokopecz József képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék az írásbeli választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Kép­viselőház! Prokopecz József ország-gyűlési képviselő úr 1940. évi március hó 6-án inter­pellációt intézett hozzám a cukorrépatermelő gazdák ügyében. Az interpellációban felvetett kérdésekre válanszom í» következő; A cukorrépatermelési szerződések feltételei a m. kir. minisztérium jóváhagyásától feltéte­lezetten a Magyar Cukorrépatermelők Orszá­gos Szövetsége és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete által közösen egységesen állapíttatnak meg az ország egész területére. A Nyitra vármegyei Gazdasági Egyesület az ősz folyamán, tekintettel arra, hogy a visz­szacsatolt felvidéki területeken a cukorrépa­termeltetés feltételei kedvezőbbek voltak, egy értekezletet hívott össze és az értekezlet a Cukorrépatermelők Országos Szövetségéhez felterjesztést intézett aziránt, hogy a felvidéki cukorrépatermeltetők ugyanolyan feltételek mellett termelhessék a cukorrépát, nnnt ami­lyen feltételek mellett a cseh f uralom alatt termelték. Mivel azonban ezidőben az egysé­ges cukorrépatermelési kötlevél az 1940. évre már létrejött, a felvidéki gazdák kívánságait a Cukorrépatermelők Országos Szövetsége figyelembe nem vehette, de kilátásba helyezte az érdekelteknek, hogy a Jövőévi répaterme­lési szerződések megkötésére irányuló tárgya­lásoknál oda fog hatni, hogy a felvidéki gaz­dák kívánságai a lehetőséghez képest teljesít­tessenek. Az 1940. évre megállapított egységes cukor­répatermel esi kötlevél szerint az interpelláció­ban felsorolt feltételekkel szemben: 1. A cukorgyárak a répa q-jiáiért 280 P-t fizetnek. Ezenkívül, amennyiben az 1940 szep­tember 1-től 1941 augusztus 31-ig terjedő cukor­fogyasztási évben a belföldi teljes áron forga­lomba kerülő megadózott cukorfogyasztás az 1,170.000 q-t meghaladná, minden az 1,170.000 q-t meghaladó további 1000 a belföldi meg : adózott cukorfogyasztásemelkedés után további 002 aranyfillért kap a termelő minden fize­tendő súlyú q répáért. 2. A répa átvételi árán felülj a termelő minden fizetendő súlyú q répa után, — a ter­melő választása szerint — ha a gyár ezt elő­állítja, 60 kg egyszer préselt nyers (friss) sze­letet, vagy 40 kg kétszer préselt szeletet, vagy 240 kg száraz szeletet kap ingyen s további 2 kg száraz szeletet q-ként 3*75 q répa átvételi árának megfelelő vételárért. 3. A magot a termelő köteles fizetni (kg­ként 70 fillér). 4. Cukorjáradék 100 q után 5 kg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom