Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
Az' országgyűlés képviselőházának 100. ülése 19 W április 24-én, szerdán. A kormányról sem tételezhető fel olyan intenció, amely helyeselné, ha akár a hatósági személyek, akár mások a közjogi pereket bármily törvénytelen eszközzel elvonnák a bíráskodásira hivatott fórum ítélete elől. Szükségesnek tartom végül még megemlíteni, hogy Maróthy Károly képviselő úr tévedett interpellációjában az 1935. és az 1939. évi választási petíciók statisztikai adatainak ismertetésénél. Az 1935. évi általános országgyűlési ;kép viselőválasztás után a Közigazgatási Bírósághoz benyújtott petíciók száma ugyanis nem 42 volt, hanem 27, amelyből ítélettel 12 panasz intéztetett el, visszautasító végzéssel 3, megszüntető végzéssel pedig 12, az utóbbiak közül 5 lemondás, 7 a panasz viszszavonása folytán szűnt meg. Az érdemiben elintézett petíciók száma tehát ezek szerint semmi esetre sem lehetett 31. mint ahogyan a képviselő úr ezt interpellációjában előadta. A rnult évi országgyűlési képviselőválasztásokból folyóan viszont nem 40 petíció adatott be a bírósághoz, hanem 33, amelyből 5 még tárgyalás'alatt áll, 6 ítélettel nyert befejezést, 10 visszautasító és 12 megszüntető végzéssel lett elintézve. A 12 megszüntető végzéssel befejezett petíciónál 1 esetben lemondás, 9 esetben visszavonás és ,2 esetiben a felek meg nem jelenése volt a megszüntetés oka. A visszavonás folytán megszűnt petíciók száma tehát mindössze kettővel több, mint volt 1935-ben, ami — ha figyelembe vesszük, hogy most több petíció adatott be, mint akkor •— ugyanazt az arányszámot eredményezi. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. ' • Budapest, 1940. évi április hó 12-én. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: T. Ház! Két interpellációról van szó. Kérdezem tehát elsősorban, méltóztatnak-e Maróthy Károly képviselő úrnak a petícioná. lók megfélemlítésének megszüntetése tárgyában _ elmondott interpellációjára a belügyminiszter úr által a miniszterelnök úr nevében adott választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérdezem ezek után, méltóztatnak-e a belügyminiszter ár válaszát Maróthy Károly képviselő úr másik interpellációjára vonatkozóan tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék most a belügyminiszter úrnak Vajna Gábor képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát felolvasni. Porubszky Géza iegyzS (olvassa): »T. Kep : viaelőhéz! Vajna Gábor országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1939. évi augusztus hó 2-án tartott ülésében a dolgozó tömegek lakásnvomora tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: Tudomásunk van arról, hogy úgy a fővárosban, mint egyes vidéki városokban a kislakásokban hiány van s a meglevő kislakások egy része is szükséglakásszerű, állandó emberi lakásnak szűk és egészségtelen volta miatt nem alkalmas. A kislakáshiányban s a meglevő kis- és szükséglakások meg nem felelő voltában mutatkozó szociális és közegészségügyi bajok orvoslása céljából a főváros 20.000.000 pengős Oti.kölcsönnel 3000 kislakást, az Oti. külön 1000 kislakást épít. A vidéki lakásínség helyzetképének kialakítása céljából adatgyűjtés rendeltetett el egyelőre a városokra és városszerű nagyközségekre vonatkozólag s az már folyamatban is van. Általános intézkedést tenni csupán akkor lesz módunkban, ha az egész országra vonatkozó szociális helyzetkép kialakul. Addig is azonban — egyes kirívóbh esetekben a helyi hatóságok útján — már intézkedések történtek. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. évi április hó 13-án. vitéz Keresztes-Fischer s. k.« Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak Vajna Gábor képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Prokopecz József képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Prokopecz József ország-gyűlési képviselő úr 1940. évi március hó 6-án interpellációt intézett hozzám a cukorrépatermelő gazdák ügyében. Az interpellációban felvetett kérdésekre válanszom í» következő; A cukorrépatermelési szerződések feltételei a m. kir. minisztérium jóváhagyásától feltételezetten a Magyar Cukorrépatermelők Országos Szövetsége és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete által közösen egységesen állapíttatnak meg az ország egész területére. A Nyitra vármegyei Gazdasági Egyesület az ősz folyamán, tekintettel arra, hogy a viszszacsatolt felvidéki területeken a cukorrépatermeltetés feltételei kedvezőbbek voltak, egy értekezletet hívott össze és az értekezlet a Cukorrépatermelők Országos Szövetségéhez felterjesztést intézett aziránt, hogy a felvidéki cukorrépatermeltetők ugyanolyan feltételek mellett termelhessék a cukorrépát, nnnt amilyen feltételek mellett a cseh f uralom alatt termelték. Mivel azonban ezidőben az egységes cukorrépatermelési kötlevél az 1940. évre már létrejött, a felvidéki gazdák kívánságait a Cukorrépatermelők Országos Szövetsége figyelembe nem vehette, de kilátásba helyezte az érdekelteknek, hogy a Jövőévi répatermelési szerződések megkötésére irányuló tárgyalásoknál oda fog hatni, hogy a felvidéki gazdák kívánságai a lehetőséghez képest teljesíttessenek. Az 1940. évre megállapított egységes cukorrépatermel esi kötlevél szerint az interpellációban felsorolt feltételekkel szemben: 1. A cukorgyárak a répa q-jiáiért 280 P-t fizetnek. Ezenkívül, amennyiben az 1940 szeptember 1-től 1941 augusztus 31-ig terjedő cukorfogyasztási évben a belföldi teljes áron forgalomba kerülő megadózott cukorfogyasztás az 1,170.000 q-t meghaladná, minden az 1,170.000 q-t meghaladó további 1000 a belföldi meg : adózott cukorfogyasztásemelkedés után további 002 aranyfillért kap a termelő minden fizetendő súlyú q répáért. 2. A répa átvételi árán felülj a termelő minden fizetendő súlyú q répa után, — a termelő választása szerint — ha a gyár ezt előállítja, 60 kg egyszer préselt nyers (friss) szeletet, vagy 40 kg kétszer préselt szeletet, vagy 240 kg száraz szeletet kap ingyen s további 2 kg száraz szeletet q-ként 3*75 q répa átvételi árának megfelelő vételárért. 3. A magot a termelő köteles fizetni (kgként 70 fillér). 4. Cukorjáradék 100 q után 5 kg.
