Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának 100, ülése 19 W április 2U-én, szerdán. 285 alá, így tehát nem állhat helyt az a — feltehetőleg téves információn alapuló — beállítás, hogy Pusztakovácsiban a jegyző bárkit is rábírt a panasz visszavonására. Marcali községet illetően a megállapítás az, hogy ott senki részéről sem hangzott el olyan kijelentés, hogy a panasziratot aláírt választók ellen a felmerülő 9000 pengő peticiós költség miatt árverést fognak indítani. Egyébként maga Maróthy képviselő úr sem nevezett meg interpellációjában egyetlen marcali hatósági közeget, vagy ottani MEP-tagot sem, aki a választókkal szemben ilyféle fenyegetést alkalmazott volna. Ugyancsak nem nyertek beigazolást az Ifsits József bizei körjegyzővel szemben elhangzott állítások sem, a marcali járás főszolgabírói ihivatal irattári anyaga pedig bizonyítja azt, hogy Bize községben sem a választásból, sem a peticiós aláírásokból folyóan kihágási eljárás senki ellen nem indíttatott. Ami Radies Antal megfenyegetését illeti, erre vonatkozólag megállapítást nyert, hogy a főszolgabírói hivatalhoz beosztott Horváth Lajos irodatiszt nevezettet nem gyanúsította meg orvvadászattal. Radies régebben orvvadászat miatt el volt ítélve és a főszolgabíró három évig nem adott ki részére fegyverviselési engedélyt. A három év leteltével azonban Radies ismét kapott fegyvertartási és viselési engedélyt, ami azt igazolja, hogy a hatóságot nevezettel szemben politikai elfogultság nem vezeti. Mesztegnyő községben a petíció visszavonása, céljából a községházán saját elhatározásukból megjelent választók előtt a körjegyző a községi bíró jelenlétében az aláírások visszavonására irányuló nyilatkozatot teljes egészében felolvasta, így tehát az illetők már akkor tudták és nem csak később értesültek arról, hogy mit írtak alá. A Szenyér községben állítólag elkövetett szabálytalanságra nézve, egyrészt azért, mert sem a sérelmet elkövető hatósági személyek, sem pedig a megfenyegetett választók nincsenek megnevezve, másrészt inert az interpelláló képviselő úr is csak feltételezte, ihogy az állítólagos szabálytalanságokat a jegyző befolyására követték el, még általánosságban sem áll módomban válaszolni. A mostani rendkívüli időkben, mikor hol népmozgalmi, hol katonai, hol ló- és járműösszeírások ügyében személyesen kell a jegyzőknek a felekkel tárgyalniuk, az érdekel tekét sokhelyütt beidézik a községházára. Ez történt Somogyszentpál községben is. Megállapítást nyert azonban, 'hogy a yezető jegyző a beidézettekkel nem választási és nem peticiós ügyekben tárgyalt és nem tett kijelentéseket a földosztással kapcsolatban sem. Különben is Somogyszentpál község lakosságát n földreform közelebbről nem érinti, mert a herceg Esterházy-hitbizomány ottani birtokát a község lakossága hosszúlejáratú bérletben földbérlőszövetkezetk formájában már évek óta bírja. A tiltott gyűlés tartása miatt elítélt Ormos Féremc, vitéz Harmat Ferenc. Harmat Lajos és Tardi Lajos balatonbotrlári lakosok kihágási ügyében az interpellációban hangoztatott sérelem nem minősíthető jogsérelemnek. A legfelsőbb kegyelmi elhatározás rjgyanís. amelyre való hivatkozással a lengyeltóti jáj-ás főszolgábíráia a kihágás miatt elítélt négv balatonibogiári lakossal szemben a tovâJboi eljárást megszüntette, csak a kárpátaljai kihágási ügyekben elítéltekre és terheltekre terjed ki, az alispán telhát — mint II. fokú rendőri' büntetőbíró — a törvényes rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor az ügyészi megbízott felfolyamodása folytán a főszolgabírónak a szóbanforgó kihágási ügy megszüntetése tárgyában tévesen hozott végzését meg-semmisítette és a rendőri büntető eljárás folytatását rendelte el. Ami végül Arató Sándor zalaapáti községi jegyző sérelmezett eljárását illeti, errevonatkozólag — a hozzám beérkezett jelentés szerint —'— az* a tényállás, • hogy a választások idejében Gáspár Ferencnek, a Keresztény ' Nemzeti Szocialista Front jelöltjének emberei arra biztatták Esztergály község lakosságát, hogy a zalavári apátsággal ne kössék^ meg a iegelőbérleti szerződést, mert na Gáspár mandátumhoz jut, ingyen fogja a község lakosságát ehhez a legelőhöz hozzájuttatni. Az Arató Sándor zalaapáti jegyzőnek tulajdonított kijelentések tehát csak arra szorítkoztak, hogy a község lakossága a való tényállásról felvilágosítást nyerjen. A november 22-én elhangzott interpellációban felhozott konkrét sérelmeik taglalása után Maróthy képviselő úr folyó évi március hó 6-i interpellációjába is belekapcsolódva, az alábniakat kívánom még előadni. Kétségtelen, hogv a választási küzdelem hévéiben felkorbácsolt lelkek a választások után nemcsak megtörtént, hanem a vélt sérelmek miatt is orvoslást igyekeznek keresni. Ez az oka annak, hogy minden egyes választás után viszonylag sotk panasz fut be a választási bíráskodásra hivatott fórumhoz, a Közigazgatási Bírósághoz. Ab országgyűlési képviselők választásáról szóló 1938:XIX. te. 128. §-a a Panasz benyújtását tudvalevőleg bizonyos számú választó érvényes aláírásához köti. A petícióhoz megkívánt aránylag kisszámú aláírást közvetlenül a választások után könnyű a választóktól megszerezni. mert akkor még nem aludt ki_ lelkükben a. választási küzdelem tüze és hajlamosak a vélt vagy a megtörtént, de kisebb sérelmekért is orvoslást követelni. Későbben azonban, amikor lehiggadva látják, hogy a jogrend nem szenvwfefct csorbát, vagy a sérelem Jelentéktelen s főleg, amikor arra, gondolnak, ihogv kedveződön bírói ítélet esetén a petíciónak őket érintő anyagi következményei is lehetnok, sok panaszos iq-y^kszik az esetleg viselendő peticiós költségektől magát mentesíteni.. Nézetem szerint a legtöbb esetben ezek az okok késztetik a panaszosokat a sokszor meggondolás nélkül aláírt petíció visszavonására, nem pedig hatósági kÜ7egeknek vagy más személyeknek velük szemben megnyilvánuló állítólagos fenyegetései. Effvóbként megjegyezni kívánom, hogy az 1938:XISu te 129. <v-a kifpjezetten kötelességükké teszi a községi elöljáróságoknak (polgármestereknek- Budapesten a kerületi elöliáróságnak), n királvi járásibíróságokpak és a ki^*- közjegyzőknek, hogv a pan^szirat aláírásakor az aláírás Jogkövetkezményeire, különösen pedig az eljárási költség viselésének a törvény lí>3. §-áiban meghatározott kötelezettségére a panaszosokat figyelmeztessék. Az ilv figyelmeztetést azonban nem lehet úgy beállítani, mintha azt a hatósági személyek fegyverül használták volna fel a panaszttevők lelki megfélemlítésére. 46*