Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

284 As országgyűlés képviselőházának 100. ülése 19W április 24-én, szerdán. nyaikra a képviselő úr interpellációjában említett kijelentést megtette volna. A választó jogosultság- kérdéséiben .a döntés — amint erre az interpelláló képviselő úr helyesen mutatott rá — a törvény _ rendelkezései, szerint _ községekben az elöljáróság feladata. A jegyző tehát a választójogosuitság kérdésében egyedül nem határozhat. Azonban ez nem zárja ki azt, hogy a jegyző a választójogi kellékeknek és a névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályainak ismerete hiányában felvilágosításért hozzája fordulók előtt ne nyilatkozhassak arra nézve, hogy az illetőknél a választó jogosultság előfeltételei fennállanak-e vagy sem. Ha a jegyző ezt megteszi, — mint ahogyan Pálfán is megtette — eljárásával még nem sérti meg a törvény rendelkezéseit, mert ily irányIÍ kijelentése csupán a félnek adott felvilágosítás, nem pedig a községi elöljáróságnak a választójogosultság kérdésében hozott határozata. Az 1958:XIX. te. 95. §-ának rendelkezései szerint a számlálólapokat községekben január hó 1—81. között kell kitölteni, a községi elöljáróságnak pedig a törvény 50. §-a értelmében április hó 10-ig kell a kiigazítási években az érdekelt személyek választójogosuitságának kérdésében dönteni. Ehhez képest Pálfa község elöljárósága is a február hó 1—április hó 10-e közötti időben volt köteles határozni annak az 54^ pálfai lakosnak választ.ójogosultsága ^kérdésében, akikről a községben ez év január havában számlálólaoot állítottak ki. Jandl képviselő úr interpellációja tehát, amely _ január hó 81-én hangzott el, mindenesetre időszerű sem volt, mert január hó 31-én még sem ő, sem az érdekelt személyek nem tudhatták, hogy a község elöljárósága által hozandó határozatok az egyes személyekre nézve sérelmesek lesznek-e vagy sem. A képviselő ,úr az általa bejegyzett interpelláció szövegéből megállapíthatólag szóvátenni kívánta azt is, hogy a szavazást az általános választások alkalmával igazolatlanul elmulasztottak jegyzékének összeállításánál állítólag mulasztások történtek és nyugtalanító jelenségnek minősítette, hogy a szavazás elmulasztása miatt kibocsátott fizetési meghagyások oly időben kézbesíttettek, amely egybeesett a választói névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmek előterjesztésére megállapított határidővel. A képviselő úr interpellációjának erre a részére — beszédidejének lejárta miatt — már nem térhetett ki és így arra_ nem is áll módomban részletesen válaszolni. Annyit azonban mégis hangsúlyozottan megjegyezni kívánok, hogy semmi szándékosság nem volt abban, hogy egyes helyeken a bírságok kiszabása a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmek benyújtásának határidejével egybeesett. Egyes központi választmányok elnökei a kötelező szavazást igazolatlanul elmulasztottak jegyzékét előbb készítették eb mások — különösen a százezret meghaladó választól létszámú lajstromos választói kerületekben — később. Ennek következtében vannak olyan választókerületek, amelyekben az illetékes hatóságok a fizetési meghagyásokat már az őszi hónapokban kikézbesítették és Vannak olyanok, ahol a kikézbesítés az 1940. év elején, éppen a névjegyzékkiigazítási munkálatok megkezdésének időpontjában történhetett meg. Különösen azokban a választókerületekben került későn sor a bírságok kiszabására, amelyekben a választás eredményét panasszal támadták meg és a panasznak tárgyaláaiáihoz közvetlenül a választások után fel kellett terjeszteni a közigazgatási bírósághoz a névjegyzéknek a választásnál alapul szolgált és a kötelezd szavazást igazolatlanul elmulasztottak jegyzékének összeállításánál is alapul vehető példányát. Mivel a választásnál le nem szavazott választók megbírságolása az orszájg különböző részeiben már az előadottakból megállapíthatólag sem hajtható egyszerre végre, nem áll módomban kiadni oly rendelkezést, amely a szavazást igazolatlanul elmulasztó viállasztókkal szemben a fizetési meghagyások kézbesítését az évnek valamely előre .meghatározott időszakára korlátozhatná. (Jandl Lajos: Az interpelláció után történt a felvétel!) Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. évi április hó 12-én. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k„ m. kir belügyminiszter.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügy miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úrnak Maróthy Károly képviselő úr r kétrendbeli interpellációjára adott együttes írásbeli válasza. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Maró thy Károly országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1939. évi november hó 22-én tartott ülésén interpellációt intézett a miniszterelnök úrhoz, amelyben az 1939. évi által ános országgyülésii kep viselőválasztjáisok kai ' kapcsolatban benyújtott közigazgatási bírósági panaszok visszavonása körül a kormányzópárt egyes helyi szervei, illetőleg - egyes hatósági személyek részéről állítólag megnyilatkozott törvényellenes cselekményeket tette szóvá. Ugyancsak nevezett képviselő úr a képviselőház folyó évi március hó 6-i ülésén a peticionálók védelme tárgyában interpellált a miniszterelnök úrhoz és hozzám. Erre az azonos tárgykörben mozgó két interpellációra a választ — a miniszterelnök ár felkérésére és nevében is — az alábbiakban van szerencsém megadni. Maró thy Károly képviselő, úr november hó 22-én elmondott interpellációjában azt sérelmezte, hogy a hatósági közegek Somogy és Zala, vármegyék egyes községeiben a Közigazgatási Bírósághoz benyújtott panaszt aláírt választókat különböző fenyegetésekkel a pana* szók visszavonására igyekeztek rábírni. A képviselő úr az interpellációban egyes ilyen hatósági közegeket meg is nevezett, azokat a választókat azonban, akikkel szemben ezek a hatósági személyek a uetieió visszavonását célzó fenyegetéseket alkalmazták volna —• egv pár egyén (Radies Antal, továbbá Ormos Ferenc es három más balatonbogiári lakos) kivételével — névszerint nem említette meg. Mivel így az állítólag nagy számban megfen vegetett választók kihallgatására, is kiterjedő részletes vizsgálatot nem rendelhettem el válaszom inkább csak az általánosabb jellegű megállapítások ismertetésire szorítkozhatok. Áttérve az interpellációban előadott sérel mek taglalására, mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy Pusztakovácsi községben sem az egyéni, sem a lajstromos választás ellen beadott petíciót egyetlen ottani lakos sem írta