Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

276 Az országgyűlés képviselőházának 100. ülése 1940 április 24-én, szerdán. pellációjára. — Szöllősi Jenő — a földművelésügyi miniszterhez — a hagymaértékesítés jövőbeni megszervezést tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Szemere Béla — a miniszterelnökhöz — a sajtóban megjelent és az ország érdekeit sértő közlemények tárgyában.. — Matolcsy Mátyás — a földmívelésügyi miniszterhez — a zsidóföldek igénylése és mentesítése körül tapasztalható rendkívüli visszaélések tárgyában. —"Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Teleki Pál, vitéz KeresztesFi sc her Ferenc, Remény iSchneller Lajos, vitéz gróf Teleki Mihály. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének 'vezetésére Boczonádi Szabó Imre, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Spák Iván jegyző urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság folyó évi április hó 3-i ülésében a gróf Széchényi. Lajos országgyűlési képviselő jogerős elítéltetése tárgyában az 1938 : XIX. te. 164. §-a alapján hozzá áttett igazságügyminiszteri átiratot illetően úgy határozott, hogy gróf Széchényi Lajos képviselő úrral szemben kizáró okot nem állapít meg. Kérem a jegyző urat, hogy az állandó öszszeférhetlenségi bizottság határozatát indokaival együtt felolvasni szíveskedjék. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi április hó 3-án tartott ülésében gróf Széchényi Lajos országgyűlési képviselőnek jogerős elítéltetése tárgyában az 1938 : XIX. te. 164. §-a, valamint a házszabályok 15. §-ának (2) bekezdése alapján az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz áttett ügyében a házszabályok 62. <$>-a alapján lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Gróf Széchényi Lajos országgyűlési képviselő ellen a m. kir. Kúriának az 1921 : III. te. 7. §-ának (1) bekezdése alapján hozott és jogerőre emelkedett ítéletét;- figyelemmel az 1938 : XIX. te. 28. §-ának 2. pontjára, valamint az utóbb idézett törvény 56. §-ának 6. pontjára mint kizáró okot nem állapította meg. Indokok: A képviselőház elnöke által^ az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökéhez intézett megkeresés, illetve a m. kir. igazságügyminiszter átirata a jelen ügyben az 1938. évi XIX. te. 164. §-ára, ugyanezen törvény 56. § 6. pontjára, valamint 28. § 2. pontjára utalással történt. Az állandó összeférhetlenségi bizottság tárgyalása során felmerült az a kérdés, hogy az 1938 : XIX. te. 164. §-ának rendelkezése nem értelmezhető-e akként, hogy ha, a törvényben hivatkozott kizáró okok a képviselő megválasztása és igazolása előtt még nem forogtak fenn, vagy ha a képviselő igazolása során nem voltak ismeretesek, — utólag, az igazolás-megtörténte után a képviselő megbízásának érvénytelenítésére már fel nem használhatók. Ezt a kételyt azonban eloszlatja HZ cl körülmény, hogy a törvény 164, §-ához fűzött miniszteri indokolás az országgyűlési képviselők választásáról alkotott 1925:XXVI. te, 139. §-ára utal, amelyhez pédüg a következő minisztori indokolás csatoltatott: »Eddigi törvényeinknek jelentékeny hiánya volt, /hogy nem szabályozták a;: eljárást olyan esetben, amikor a képviselőválasztást -akadályozó okot az énre megszabott időben (az igazolási eljárás befejezéséig) -nem érvényesítették, vagy ilyen ok később, az igazolás után állott elő.« Az 1901:XXIV. te. 12. ^-ában, valamint a 2200/1922. ». i',. sz. rendelet {Kendeletek Tára 14. 1.) 115. §-ában ebben a tekintetben foglalt szabályok nagyon hiányosak és így megvolt a lehetősége annak, hogy képviselőként tovább működjék olyan személy, aki már a választás időpontjában sem lett volna képviselővé választható, vagy akire nézve később állt elő a 'megválaszthatóságot kizáró valamely ok. Ennek a hiánynak a pótlására a szakasz úgy rendelkezik, hogy a megválaszthatóság hiánya — ha az igazolás során nem érvényesítették — a képvise-•/< o uezve összeférhetlen helyzetet teremt, amely esetben az 1901-.XXIV. te. szabályai szerint kell eljárni.« Ezen miniszteri indokolásnak utolsó mondata minden félreértést kizáróan eldönti ezt a kérdést, kimondván azt, hogy ilyen esetben a képviselő összeféilbétlen helyzetbe kerül. Hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság, mint ítélőbíró s ág, mégis .a töirvény ezen rendelkezésétől eltérően hozta meg kivételes méltányosságból a rendelkező részben foglalt határozatát, annak indokolása a következő: A kir. Kúria gróf Széchenyi Lajos országgyűlési képviselő cselekményéit az 1921:111. te. 7. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a magyar • nemzet megbecsülése ellen irányuló, sajtó útján elkövetett két vétségnek minősítette, s ezért 14 napi fogházra ítélte. Hivatalvesztésnek és politikai jogok gyakorlata felfüggesztésének mellékbüntetésül való kimondását a kir. Kúria mellőzte. Bár az 1938:XIX. te. 56. § (6) bekezdése feltételként nem jelöli meg a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, mégis egyrészt azért, mert a kir. Kúria a hivatalvesztésnek és a politikai jogok gyakorlata felfüggesztésének mellőzését indokoltnak látta — továbbá azért, mert a kir. Kúria ítéletében a nyomatékos enyhítő körülmények túlsúlyát kifejezetten megállapította és egyben azt is deklarálta, hogy súlyosbító körülmények fennforgását nem észlelte — s mert végül az >első és második fokon eljárt budapesti kir. büntetőtörvéinyszék . és a budapesti kir. ítélőtábla ítéletében foglalt minősítés szerint a kizáró ok fennforgása egyáltalán nem lett volna megállapítható, az állandó összeférhetlenségi bizottság úgy találta, hogy olyan határesettel áll szemben, amelynél a kivételes elbírálás indokoltnak mutatkozik. Ettől a meggondolástól vezérelve hozta meg az országgyűlés képviselőházának állandó összeférhetlenségi bizottsága az ítélet rendel-