Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

Az orszúggyülés képviselőházának 9 Részleteiben mind a három törvényjavaslatot a pénzügyi és külüg-yi bizottság fogja tár­gyalni. (Rajniss Ferenc közbeszól. — Mozgás.) Csendet kérek, képviselő urak. Mielőtt napirendünk következő, 17. pont­jára áttérnénk, tekintettel arra, hogy a 17. ós 18. pont alatt felvett kiét jelentés tartalmilag összeartozik, hasonlóképpen mint az előbb, ja­vaslom, hogy a házszabályok 13& §-ának 2. be­kezdése alapján ezeknek a vitájára is méltóz­tassék az egyesítést kimondani. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ezt hatá­rozatképpen mondom ki. (írom. 158., 177.) Inántsy-Pap Elemér előadó urat illeti a szó. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Ház! A biz­tosítási magánvállalatok állami felügyeletéről szóló 1923: VIII. te. felhatalmazta a miniszté­riumot, űogy az állami felügyeletet kormány­rendelettel részletesen szabályozza és egyúttal kötelezte, hogy a vonatkozó kormányrendeletet annakidején az országgyűlésnek mutassa be. A minisztérium ennek a kötelezettségének minden esetben eleget is tett és valahányszor kormány­rendeletet adott ki, azt utólag mindig bejelen­tette a parlamentnek. Ennek tesz eleget a kor­mány a jelen esetben is, amikor a most tárgya­lás alatt álló két kormányrendeletet bemutatja. Az első kormányrendelet a Biztosítási Szaktanács szervezetéről és hatásköréről szól, illetőleg a már korábban megjelent e tárgyú kormányrendelet módosítja. (írom. 158. sz.) A koráblbi kormányrendelet sze­rint a szaktanácsnak 30 tagja volt és a tagokat az érdekképviselet kijelölése alap­ján nevezték ki. Ennek az lett a következménye, hogy az érdekképviselet részéről kijelölt tagok közül egyeseknek nem volt kellő szakképzett­ségük, úgyhogy közreműködésük nem lehetett eredményes. Ezért a most tárgyalás alatt álló és a korábbi rendeletet módosító rendelet a szaktanács tagjainak létszámát 30-ról 25-re csök­kentette és a kinevezési jogot a pénzügyminisz­ter úr kezeibe tette le s így lehetővé tette, hogy a jövőben a szaktanácsnak kizárólag elméleti szakismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező tagjai lehessenek. A most tárgyalás alatt álló második rende­let a biztosítási alapra vonatkozó rendeletek módosításáról szól. (írom. 177. sz.) A törvényes rendelkezések értelmében a biztosítási alap a biztostíó intézet vagyonának a díjtartalékon feliül lekötött része, amelynek az a rendeltetése, hogy a biztosító vállalatok a biztosítottakkal szemben szerződésben vállalt kötelezettségeik­nek eleget tehessenek. A korábbi rendelkezések értelmében min­den íbiztosító viálliailat biztosítási ágankiut 290.000 pengő biztosítási alapot volt köteles kimmtatnii. Ezt a rendelkezést az tette szüksé­gessé, hogy iszámios vállalat volt, amely a cég­jegyzékiben be volt ugyan jegyezve, azonlban vagy egyáltalán nem, rvagy csak korlátolt mér­teidben folytatott tevékenységet és esiaík arra várt, ihogy néhány millió papírkoroniát (repre­zentáló részvényeit valalmely belföldi vagy kül­földi érdekeltségnek magas átron eladhassa. Ez lehetséges volt a múltban, időköziben azon­ban kormiányrenidtelkezés következtéiben a. fel­ügyelő lhatósá|gfnak módjábaai állott az olyiam vállalatokat feloszlatni, amelyeik két év óta egyáltalán nem működnek, vagy osak olyan kevés száaniú biztosítást kötöttek, hogy a vál­lalatok a biztosítottakkal szemben kötelezett­ségeiknek nem tudnak eleget tenni. Ennek folytain imiost már lehetősége nyílik — miután a felügyelő hatóságnak ez a jogköre biztosítva 8. ülése 19W április 19-én, pénteken. 249 van — a korábbi rendelet olyaténkép való módösótására, hogy a felügyelő ihatóság &l biz­tosítási alapösszeget a oégváltozásnak a cég­jegyzékbe való bejegyzése előtt mérsékel­hesse, ha ime|gjítélése szerint ezt a vállalat fon­tos érdeke szükségessé teszi és ha a biztosí­tottakkal szemben fennálló kötelezettséget a biztosító vállalatok részéről veszély nem fe­nyegeti. Miután mind a két rendelet közéredeket szolgál és ezek kibocsátására tényleg szükség volt, tisztelettel javaslom, hogy a pénzügymi­niszter úr mindkét jelentését, megnyugvással tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a jelentésekhez, hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem először a kérdést: méltóztatnak-e a pénzügyiminiszter úr jelentését a biztosítási szaktanács szervezete és hatásköre tárgyában kiadott kormányrendelet tekintetében tudo­másul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudo­másul vette. Felteszem másodszor a kérdést: méltóztat­nak-e a pénzügyminiszter úr jelentését arra vonatkozólag, hogy a biztosítási alapra vo­natkozó rendelkezések módosítása tárgyában kormányrendeletet adott ki, tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és mindkét jelentést Ihasonló eljárás céljaiból a felsőházihoz teszi át. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést újbóli megnyitom. Napierndünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket jövő hét keddjén dél­előtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: a magyar-holland adóügyi egyezmény be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részle­leteiben való megszavazását, továbbá az egyenesadókra vonatkozó egyes törvé­nyes rendelkezések módosításáról és kiegészí­téséről szóló törvényjavaslatot. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Csoór Lajos: Szót kérek!) Milyen címen kér szót a képviselő úr? Csoór Lajos: Napirendi indítványt akarok tenni. Elnök: Ha a képviselő úr a napirend meg­állapításához szót kíván kérni, akkor a ház­szabályok értelmében ellenjavasJlatot kell írás­ban tennie. Méltóztassék azt benyújtani. Csoór Lajos (olvassa): »T. Ház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítvá­nyozom, hogy a Ház legközelebbi ülését 1940. évi április hó 20-án, szombaton délelőtt 10 óra­kor tartsa és ezen ülés napirendjére tűzze ki a miniszterinek úrnak a Magyar ' Élet Pártja április 16-iki ülésén tett nyilatkozatát.« (Hall­juk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobb­felől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő urat a szó megilleti. Csoór Lajos: T. Képviselőház! "Kénytelen voltam napirendi indítványomat az elnök úr napirendi indítványával szemben megtenni, metrt rendkívül fontosnak tartom, hogy tisz­táztassék annak a rémhírterjesztésnek a kér­dése, amely ellen a rendőrség is fel akar lépni; tisztáztassék az a rémhír, hogy miért

Next

/
Oldalképek
Tartalom