Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

Az orszúggyülés képviselőházának 9 Részleteiben mind a három törvényjavaslatot a pénzügyi és külüg-yi bizottság fogja tárgyalni. (Rajniss Ferenc közbeszól. — Mozgás.) Csendet kérek, képviselő urak. Mielőtt napirendünk következő, 17. pontjára áttérnénk, tekintettel arra, hogy a 17. ós 18. pont alatt felvett kiét jelentés tartalmilag összeartozik, hasonlóképpen mint az előbb, javaslom, hogy a házszabályok 13& §-ának 2. bekezdése alapján ezeknek a vitájára is méltóztassék az egyesítést kimondani. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ezt határozatképpen mondom ki. (írom. 158., 177.) Inántsy-Pap Elemér előadó urat illeti a szó. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Ház! A biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről szóló 1923:

VIII. te. felhatalmazta a minisztériumot, űogy az állami felügyeletet kormányrendelettel részletesen szabályozza és egyúttal kötelezte, hogy a vonatkozó kormányrendeletet annakidején az országgyűlésnek mutassa be. A minisztérium ennek a kötelezettségének minden esetben eleget is tett és valahányszor kormányrendeletet adott ki, azt utólag mindig bejelentette a parlamentnek. Ennek tesz eleget a kormány a jelen esetben is, amikor a most tárgyalás alatt álló két kormányrendeletet bemutatja. Az első kormányrendelet a Biztosítási Szaktanács szervezetéről és hatásköréről szól, illetőleg a már korábban megjelent e tárgyú kormányrendelet módosítja. (írom. 158. sz.) A koráblbi kormányrendelet szerint a szaktanácsnak 30 tagja volt és a tagokat az érdekképviselet kijelölése alapján nevezték ki. Ennek az lett a következménye, hogy az érdekképviselet részéről kijelölt tagok közül egyeseknek nem volt kellő szakképzettségük, úgyhogy közreműködésük nem lehetett eredményes. Ezért a most tárgyalás alatt álló és a korábbi rendeletet módosító rendelet a szaktanács tagjainak létszámát 30-ról 25-re csökkentette és a kinevezési jogot a pénzügyminiszter úr kezeibe tette le s így lehetővé tette, hogy a jövőben a szaktanácsnak kizárólag elméleti szakismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező tagjai lehessenek. A most tárgyalás alatt álló második rendelet a biztosítási alapra vonatkozó rendeletek módosításáról szól. (írom. 177. sz.) A törvényes rendelkezések értelmében a biztosítási alap a biztostíó intézet vagyonának a díjtartalékon feliül lekötött része, amelynek az a rendeltetése, hogy a biztosító vállalatok a biztosítottakkal szemben szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tehessenek. A korábbi rendelkezések értelmében minden íbiztosító viálliailat biztosítási ágankiut 290.000 pengő biztosítási alapot volt köteles kimmtatnii. Ezt a rendelkezést az tette szükségessé, hogy iszámios vállalat volt, amely a cégjegyzékiben be volt ugyan jegyezve, azonlban vagy egyáltalán nem, rvagy csak korlátolt mérteidben folytatott tevékenységet és esiaík arra várt, ihogy néhány millió papírkoroniát (reprezentáló részvényeit valalmely belföldi vagy külföldi érdekeltségnek magas átron eladhassa. Ez lehetséges volt a múltban, időköziben azonban kormiányrenidtelkezés következtéiben a. felügyelő lhatósá|gfnak módjábaai állott az olyiam vállalatokat feloszlatni, amelyeik két év óta egyáltalán nem működnek, vagy osak olyan kevés száaniú biztosítást kötöttek, hogy a vállalatok a biztosítottakkal szemben kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Ennek folytain imiost már lehetősége nyílik — miután a felügyelő hatóságnak ez a jogköre biztosítva 8. ülése 19W április 19-én, pénteken. 249 van — a korábbi rendelet olyaténkép való módösótására, hogy a felügyelő ihatóság &l biztosítási alapösszeget a oégváltozásnak a cégjegyzékbe való bejegyzése előtt mérsékelhesse, ha ime|gjítélése szerint ezt a vállalat fontos érdeke szükségessé teszi és ha a biztosítottakkal szemben fennálló kötelezettséget a biztosító vállalatok részéről veszély nem fenyegeti. Miután mind a két rendelet közéredeket szolgál és ezek kibocsátására tényleg szükség volt, tisztelettel javaslom, hogy a pénzügyminiszter úr mindkét jelentését, megnyugvással tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a jelentésekhez, hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem először a kérdést: méltóztatnak-e a pénzügyiminiszter úr jelentését a biztosítási szaktanács szervezete és hatásköre tárgyában kiadott kormányrendelet tekintetében tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul vette. Felteszem másodszor a kérdést: méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úr jelentését arra vonatkozólag, hogy a biztosítási alapra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában kormányrendeletet adott ki, tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és mindkét jelentést Ihasonló eljárás céljaiból a felsőházihoz teszi át. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést újbóli megnyitom. Napierndünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket jövő hét keddjén délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: a magyar-holland adóügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részleleteiben való megszavazását, továbbá az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Csoór Lajos: Szót kérek!) Milyen címen kér szót a képviselő úr? Csoór Lajos: Napirendi indítványt akarok tenni. Elnök: Ha a képviselő úr a napirend megállapításához szót kíván kérni, akkor a házszabályok értelmében ellenjavasJlatot kell írásban tennie. Méltóztassék azt benyújtani. Csoór Lajos (olvassa): »T. Ház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítványozom, hogy a Ház legközelebbi ülését 1940. évi április hó 20-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartsa és ezen ülés napirendjére tűzze ki a miniszterinek úrnak a Magyar ' Élet Pártja április 16-iki ülésén tett nyilatkozatát.« (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő urat a szó megilleti. Csoór Lajos: T. Képviselőház! "Kénytelen voltam napirendi indítványomat az elnök úr napirendi indítványával szemben megtenni, metrt rendkívül fontosnak tartom, hogy tisztáztassék annak a rémhírterjesztésnek a kérdése, amely ellen a rendőrség is fel akar lépni; tisztáztassék az a rémhír, hogy miért