Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

248 Az országgyűlés képviselőházának birodalmú kormány kiküldöttjéval a tárgya­lások eredményre vezettek és miután az oszt­rák kulturális egyezményt törvénybe iktat­tuk, szükségessé vált, hogy ezt a pótegyez­rnlényt is törvénybe iktassuk. Jelen törvény­javaslatunk ennek a pótegyeaménynek tör­vén ybeiktatását célozza. Elnök: Kíván valiaki a javaslatihoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnalk-e a törvényjavaslatot általánosságban elfoigadni? (Igent) A Ház a törvényjavaslatot általánosság'ban elfogadja. Részleteiben a közoktatásügyi és a külügyi bizottság fog vele foglalkozni. Mielőtt napirendünk következő pontjára áttérnénk, a házszabályok 138. §-ának (2) be­kezdése értékűében javaslom a t. Háznak, hogy a napirendünk 14.. 15. és 16. pontjai alatt felvett javaslatok vitáját, mivel ezek a javas­latok tartalmilag összetartoznak, egyesíteni méltóztassék. Méltóztatnak ehhez hozzájá­rulni? (Igent) Akkor ezt határozatként mon­dom ki. Természetesen a házszabályok vonat­kozó szakasza értelmében az egyes javaslatok felett a határozatokat külön-külön fogjuk meghozni. Napirend szerint következik tehát a három magyar-román adóüg*yi egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslat együttes tárgya­lása. (Iram. 283., 284. és 285. sz.) Czermann Antal előadó urat illeti a szó. Czermann Antal előadó: T Ház! Tárgya­lás alá kerülnek az egyenesadók tekintetében, valamint az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Bu­karestben kötött egyezmények. Ezeknek kiegé­szítőié a harmadik törvényjavaslat, amely adóügyekben ugyanilyen egyezmény megköté­sére vonatkozik. T. Ház! Már a mai nap folyamán a Hol­landiával kötött ugyanilyen egyezmény alkal­mával voltam bátor rámutatni arra, hogy mi­lyen fontosak ezek az egyezmények, amelyek a kettős adóztatás elhárítását szolgálják és ezzel egyúttal az illető államokkal való gaz­dasági kapcsolatokat is ápollak és előmozdít­ják. Ha fontos ez a távoli Hollandiával való viszonylatban, még fontosabb Romániával, ezzel a szomszédállamunkkal szemben, amely­lyel kapcsolataink már természetszerűleg is 'szorosabbak. Ennek jeléül meg is indultak ezek a tárgyalások Romániával már 1924-ben, míg végre most ezek befejezést nyertek és el­érkezett a ratifikálás időnontja is. Alapelveiben ez a kettős adóztatás elhárí­tására irányuló javaslat megegyezik a többi állammal kötött egyezményekkel és minden tekintetben meg is felel rendeltetésiének. Ugyanez a helyzet az örökösödési adóra vonat­kozólag is: szomszédságunk és egyéb kapcso­lataink késztették a két országot arra, hogy ezt a kérdést is megnyugtató módon szabá­lyozzuk. Erre vonatkozólag a Németbirodalom­mal, Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával is kötöttünk már hasonló megállapodásokat. Itt tulajdonképpen ugyanezeket az elveket kívántuk alapjaiban érvényesíteni. (Állandó mozaás a baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a beszélgetéseket befejezni! Czermann Antal előadó: Ennek az illeté­kekről szóló megegyezésnek lényege aùban áll, hogy a hagyatéki ingatlanok és ingók meg­98. ülése 19%0 április 19-én, pénteken. adóztatásánál és megilletékezésénél el kíván­juk kerülni a kettős megterhelést. A megálla­podás alapelve az, hogy ingatlanok után az az állam jogosult az illetékek kivetése jogának gyakorlására, amelynek területén az ingatlan és tartozékai fekszenek, az ingók tekintetében viszont az örökhagyó lakóhelyén a főhatalmat gyakorló állam illetékes. A javaslat gondos­kodik a vitás kérdések elbírálásáról is. Ennek a két javaslatnak kiegészítő része és a törvényi rendelkezések végrehajtása szempontjából bír különös jelentőséggel a ha r tósági segély tárgyában ugyancsak az adók és illetékek kivetésiére, beszedésére és behajtá­sára vonatkozólag Bukarestben kötött egyez­mény. Az alapelvek tekintetében itt az Ausztj riával ós Németországgal kötött hasonló egyezmény alapelveit tartottuk szem előtt, ezenkívül figyelembe vettük a Népszövetség által kidolgozott és ajánlott irányelveket is. Az egyezmény természetszerűleg csak azokra az egyenesadókra és örökösödési illetékekre vonatkozik, amelyeket a két előző törvényja­vaslat karol fel, a többiek nem képezik egyez­ményes eljárás tárgyát. Különös szabályokat tartalmaz egészen részletesen az egyezmény a hatóságok egymás­sal való érintkezésének és ai megkereséseknek dolgában, ezenkívül a kézbesítési eljárás te­kintetében, valamint a behajtási eljárásra vo­natkozólag is. Behajtásra csak HZ cl megálla­pított adó, illetve illeték kerülhet, amely mái­végérvényesen jogerőre emelkedett. A jogsegélynek vannak bizonyos korlátai is: ezt az egyezmény 13. cikke Szabályozza rész­letesen. Itt csak két körülményre kívánok rá­mutatni. Az egyik az, hogy az egyezmény mó­dot ad arra, hogy olyan esetekben, amikor a megkeresett államnál az intézkedés felség­jogokba és az állam biztonságába ütköznék, a jogsegély megtagadtassék, a másik körülmény pedig, amely a jogsegély megtagadására lehe­tő siéget ad az, ha üzleti titok megsértése lenne a megkeresés teljesítésének következménye. T. Ház! Ezekben voltam bátor röviden is­mertetni a három törvényjavaslat lényegét. Miután ezek a kölcsönösség alapján készültek és mind a két szerződő államban a közérdeket és a jogbiztonságot szolgálják, tisztelettel ja­vaslom mind a három törvényjavaslat elfoga­dását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki az együttes tárgya­lás anyagáhtoz hozzászólni? (Nem!) Ha nem, aíkkor a vitát bezárom és a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Felteszem most először a kérdést: méltóz­tatnak-e az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Bukarest­ben kelt magyar-román egyezmény becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta. Hasonlóképpen felteszem a kérdést: mél­tóztatnak-e elfogadni a íköyetkező törvényja­vaslatot, amely az örökösödési illetékek tekin­tetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyá­ban Bukarestben kelt magyar-román egyez­mény becikkelyezéséről szól? (Igen!) A Ház a törvényjavaslailot általánosság'ban elfogadta. Végül felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az adóügyekben a behajtásra is kiterjedő ha­tósági segély tárgyában Bulbar estben kelt maj gyar-román egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadni. (Igen! — Rajniss Ferenc: Még a házfeloszlatást is elfogadjuk! Inkáhb ma, mint holnap!) A Ház ezt a tör­vényjavaslatot is elfogadta általánosságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom