Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

Az országgyűlés képviselőházának 9 kértem azért, mert azi elnök úr által feltett kérdést nem tartottam sem házszabályszerűnek, sem pedig az 1939 : II. te. szellemének megfelelőnek. (Csoór Lajos Nem is volt házszabályszerű!) A házszabályok 155. §-a azt mondja, hogy (olvassa): »Szavazás előtt az elnök által feltett kérdéshez legfeljebb két' képviselő szólhat hozzá, akik 5—5 percig beszélhetnek s beszédidejük meghosszabbítását nemi is kérlhetik.« Én a szavazás előtt akartam volna a kérdéshez hozzászólni, t. Ház, mert értelme csak annak lett volna, most már post festa vagyunk, sok értelme már nincs, azonban a házszabályok megfelelő alkalmazása végett voltam kénytelen most szót kérni a házszabályokhoz és megállapítani azt, hogy a miniszterelnök úr előterjesztéséhez a jelen esetben a t. Háznak nem vita nélkül kellett volna hozzájárulnia, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), hanem megfelelő, alapos, részletes tanácskozás után. (Csoór Lajos: Vitának van helye!) Az 1939. évi II. te. 141. §-ának (8) bekezdése kimondja azt, hogy a kivételes hatalom meghosszabbítása a közvetlenül fenyegető háborús veszély változatlan fennállása esetén megismételhető esetenként további négy hónapra és a hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mindkét háza vita nélkül határoz; azonban van egy feltétel is, t. Ház, még pedig az, hogy abban az esetben határoz vita nélkül, ha a minisztérium államérdekre való hivatkozással a vita mellőzését kéri. (Csoór Lajos: Szó sincs róla az előterjesztésben!) Előttem van a miniszterelnök úr előterjesztése, amely ezt nem tartalmazza. {Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Csoór Lajos: Szó sincs benne erről!) Az előterjeztés szórói-szóra azt mondja (olvassa): »... tehát az 1940. évi szeptember hó 2. napjáig szóló meghosszabbításához vita nélkül hozzájárulni s határozatát ahhoz való hozzájárulás s illetőleg ugyanilyen értelmű' határozathozatal céljából az országgyűlés felsőházához áttenni métóztassék.« Kitűnik ebből az előterjesztésből, t. Ház, hogy a^miniszterelnök úr maga sem kívánta a hozzájárulást vita nélkül megszavaztatni, csak egy kérést terjesztett, a Ház elé, mint ahogy bármelyik esetben a javaslatot, indítványt benyújtó miniszter úr kérést terjeszt a Ház elé. Akkor lett volna helyes az elnök úr álláspontja, aki vita nélküli szavazást rendelt ej, ha a miniszterelnök úr a maga előterjesztésében megindokolta volna, hogy miért kéri a vita nélküli megszavazást; ha megmondotta volna, hogy az állam, a nemzet érdekei a vita nélküli szavazást kívánják, abban az esetben természetszerűleg nem lett volna helye felszólalásnak és tanácskozásnak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon!) A minisztérium azonban ezt a kivételes hatalmát immár nyolc hónapja gyakorolja és most további négy hónapra kéri annak a meghosszabbítását. (Csoór Lajos: Indokolás nélkül!) A miniszterelnök úr maga számtalanszor mondotta, hogy neki szüksége van ellenzékre, mégpedig olyan ellenzékre, amely a miniszterelnök úr figyelmét és munkáját valamire rá tudja irányítani. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Mosonyi Kálmán: Ezt akartam én megtenni, t. Ház, amikor azt szerettem volna, hogy a kérdésről alapos és gondos tanácskozás történt volna, mert egészen biztos, hogy a miniszterelnök úr figyelmét fel tudtuk volna, hívni a kivételes hatalommal kapcsolatban olyan dolgokra, amelyeket talán maga . ülése 19 íö április 19-én, pénteken. 239 is mellőzött volna a kivételes hatalom gyakorlása során. Meg vagyok győződve arról, hogy a t. Ház tanácskozás után is elfogadta volna a miniszterelnök úr előterjesztését és megadta volna a további (kivételes felhatalmazást, nézetem szerint azonban erre ma már nincs szükség. Hiszen a miniszterelnök úr számtalanszor kijelentette, hogy Magyarország a nyugalom. szigete, márpedig a nyugalom szigetén egy évig kivételes hatalomimal kormányozni nem szabad (Csoór Lajos: Vita nélkül!), amikor ennek a kivételes hatalomnak olyan súlyos mellékzöngéi vannak... Elnök : A képviselő úr felszólalása túlhaladja a házszabályokhoz való hozzászólás kereteit. Mosonyi Kálmán: Egy mondattal befejezem. Mondom, nem szabad akkor, amikor ennek a kivételes hatalomnak olyan mellékzöngéi vannak, amelyeket a legutóbbi pártértekezleten ^ az újságok szerint — a miniszterelnök úr isi elismert. A házszabályok és á törvény értelmében tisztelettel kérem az elnök úrtól, hogy a jövőben méltóztassék szót adni akkor, ha valaki a 155. § alapján szót kér. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr felszólalására először is megállapítom azt, hogy. a képviselő úr rosszul értelmezi a házszabályok 155. |-át, másrészt pedig ugyancsak megállapítom, hogy a képviselő úr érdemben is tévedésben van. A 155. § megadja a lehetőségét annak, hogy szavazás előtt az elnök által faltett kérdéshez legfeljeh két képviselő szólhat hozzá. Ez a szakasz úgy értelmezendő, — és ez felel meg az eddig követett gyakorlatnak is — hogy ebben az esetben a határozatképesség megállapítását lehet kérni, (Csoór Lajos: Azt is!) vagy szóvá íehet tenni, hogy az elnök által feltett kérdés nincs eléggé érthetően feltéve, esetleg valamelyik^ képviselő az elnök által feltett kérdésnek más formában vagy más módon való fel-" tevését kérheti. Minthogy a képviselő úr az előttem fekvő gyorsírói jegyzetekből kitűnően is, amikor én kérdést intéztem hozzá, hogy mivel kívánja a házszabályok 155. §-ához való felszólalását megindokolni, azt mondotta, hogy: »Az elnök úr kérdésfeltevésével szemben meg akarom indokolni azt, hogy jelen esetben vitának, tanácskozásnak van helye«, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ügy is van!) ebből megállapítom, hogy a képviselő úr az 155. §-ban egyáltalában nem tervezett olyan joggal akart élni, amely, mint az előbb említettem, mind e szakasz rendelkezéseivel, mind az eddig követett gyakorlattal ellentétben áll. (Mosonyi Kálmán: De" akkor hogy lehet a szavazás előtt hozzászólni?) Ez vonatkozik a 155. § alapján a házszabályokhoz való hozzászólás kérdésére. (Szöllősi Jenő: Nagyon furcsa!) Egyébként; pedig, ami a kérdés érdemét illeti, a képviselő úrnak a legutóbbi ülésen kellett volna ezt szóvátennie, amikor a napirendi javaslat megtétetett ebiben a kérdésben. (Mosonyi Kálmán: De akkor nem volt arról szó, hogy vita nélkül!) Ez vonatkozik a képviselő úr által feltett kérdés érdemi részére. Amint ugyanis az előttünk fekvő miniszterelnöki elő terjesztésből láthatjuk, a miniszterelnök úr, amikor ezt a kivételes hatalomnak négy hónappal való meghosszabbítása iránti előterjesztését megtette, az utolsóelőtti bekezdésben egé szén határozottan kijelentette, hogy vita nélkül kéri a törvényhozás hozzájárulását (Egy hang a szélsöbaloldalon: De nem indokolja a 39*