Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

240 Az orszúggyűlés képviselőházának törvény szerint!) Az előző bekezdésben pedig hivatkozik azokra az okokra, amelyek ezt az ő kérését indokolják. (Szöllősi Jenő: De azokat nem fejti ki!) Ugyanezt az eljárást követte a Ház a legutóbbi alkalommal, amikor négy hónapra megadta a kivételes hatalom meghoszszabbítását. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Ne méltóztassanak elnöki előterjesztéseimet zavarni ! A képviselő úr maga idézte a vonatkozó törvényi, amely kimondlja, hogy a hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mindkét Háza vita nélkül határoz, ha a minisztérium az állami érdekekre való hivatkozással a vita mellőzését kívánja, A miniszterelnök úr előterjesztéséből kitűnően igenis a miniszterelnök úr kérte a vita nélkül való hozzájárulást. Ismétlem a képviselő úrnak a miniszterelnöki előterjesztés napirendire tűzésekor lehetett volna alkalma és módja, ebben a tekintetben felszólalni és a maga javaslatát más irányban megtenni. Minthogy tehát a kérdés feltevéséhez abban a formában, amint azt kívánta, a képviselő úrnak nem volt joga, sem pedig érdemben nem volt helyes az álláspontja, (Baky László: De helyes volt! — Meskó Zoltán: Formailag talán nem, de lényegében igen!) az elnöki intézkedés minden tekintetben házszabályszerűén történt és az elnök a házszabályoknak megfelelően járt el, amikor a képviselő úrnak a szót nem adta meg. ÇËlénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Napirendiünk következő pontja a könyveknek, zeneműveknek és térképeknek árleszállítás hirdetésével árusításáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszai felett való döntés. (írom. 273. sz.) Kérem az előadó urat, hogy a javaslaton a bizottság által eszközölt változtatásokat ismertetni szíveskedjék. Stitz János előadó: T. Ház! A képviselőház a könyveknek, zeneműveknek és térképeknek árleszállítás hirdetésével árusításáról szóló törvényjavaslatot a 96. számú üléséiben általánosságban, közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága pedig április 12-én részleteiben is elfogadta. A javaslatban a bizottsági tárgyaláson egy stiláris módosítást tettünk, amely a következőkből áll. A címben és az 1. § utolsó sorában a »hirdetésével« szó után a »való« szót iktatta be. Ennélfogva a bizottság javaslatát, amelyben a javaslat részleteiben való elfogadását és a sürgősség kimondását ikéri, tisztelettel tolmácsolom a t. Háznak. (Helyeslés.) Elnök: Határozatunkat a házszabályok értelmében vita nélkül fogjuk meghozni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §~ait, amelyeket a Ház elfogad). Elnök: A törvényjavaslattal ezzel részleteihen is végeztünk, a Ház azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirendtünk szerint következik az egyenesadók tekintetéiben a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Hágában kelt magyarholland egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 282. sz.) Czermann Antal előadó urat illeti a szó. Czermann Antal: TV Ház! Magyarországnak ciZ cl törekvése, hogy mindazokkal az államokkal, amelyekkel fontosabb gazdasági kapcsolatai vannak, különböző gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi megállapodások mellett olyan megállapodásokat is létesítsen, amelyek a nemzetközi viszonylatban felmerülő. 9 8. ülése 19W április 19-én, pénteken. adóügyi kérdéseiket is szabályozzák és ikülönösen a kettős adóztatásit a lehetőség határain belül kiküszöbölik. Az ilyen adóügyi megállapodások kétségkívül előmozdítják a nemzetközi gazdasági érintkezések fejlődését. Magyarországnak már töhb ilyen adóügyi megállapodása van, így Németországgal, Olaszországgal, Jugoszláviával, a volt osztrák köztársasággal, Lengyelországgal, Svédországgal, amelyek állandóan alkalmazást nyernek, a gyakorlatban kiválóan beváltak, és a szerződő országok gazdaságainak hasznos szolgálatokat tettek és tesznek. A Hollandiával megkötött adóügyi egyezmény a két ország adórendszerének figyelembevétele mellett azokon az alapelveken épül fel, amelyek a Magyarország által már korábban más államokkal megkötött hasonló tárgyú egyezményekben kifejezésre juf tottak. Hollandia bár kis ország, de nagy gyarmatbirodalma folytán a nemzetközi gazdasági életben jelentős szerepe van. Kívánatos tehát, hogy országunk és Hollandia között örvendetesen fejlődő gazdasági kapcsolatok minden tekintetben előmozdítt ássanak és ihogy a két ország viszonylatában az adóügyi kérdések szabályozásának segítségével a kölcsönös gazdasági vállalkozások részére az igazságosság alapelvein felépülő jogbiztonság megteremtessék. A jogbiztonságnak adóügyi téren való megteremtése biztosítja egyrészt a magyar és holland gazdasági területek közti forgalomiban eddig részes vállalkozásoknak további nyugodt fejlődését, másrészt pedig a kiét ország magángazdaságát is új vállalkozásokra serkenti. Mindezekre való tekintettel tisztelettel javaslom, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem) Ha senkii szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a pénzügyi és a külügyi (bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik az egyes igazságügyi szervezeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 275. sz.) A t. Ház tudomására hozom, hogy e törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az igazságügyminiszter úr Farkas Dezső miniszteri osztályfőnök urat miniszteri megbízottként jelentette be a házszabályok 142. §-a alapján. Vitéz Lénárt János előadó urat illeti a Szó. vitéz Lénárt János: T. Ház! Magyarország törvénykezési beosztásának kereteit, nevezetesen a királyi ítélőtáblák számát, ezek székhelyét, úgyszintén a hozzájuk tartozó királyi törvényszékek székhelyét a legutóbb az egész országra kiterjedően az 1890:XXV. te. szabályozta. Ugyanez a törvénycikk az ítélőtáblák területére azoknak székhelyén királyi főügyészségeket szervezett. T. Ház! Egy nemzet államalkotó képességének egyik fokmérője az igazságszolgáltatás. Nekünk magyaroknak ezen a téren Európa bármely művelt nemzete előtt sincs sem elhallgatni, sem takargatni valónk. A magyar bíró ítéleteiben mindenkor a fennálló törvények keretén belül a méltányosság jegyében az anyagi igazság munkása volt mindenkivel szemben, foglalkozásra, társadalmi állásra, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül. Kétségtelen, tehát, hogy az emelkedett munka, ennek helyes elvégzése megállapodott közviszo-