Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-95
180 Àz országgyűlés képviselőházának (Mozgás. — Gr. Festetics Domonkos: Jó a protekciójuk!) A Párisi Kurir kalózlobogó alatt futó propagandairat vagy közlöny, amely a külföldiség leple alatt sokkal messzebbmenő jogokat gyakorol a magyar közönség egyoldalú tájékoztatásában, mint bármelyik magyar sajtótermék. A Párisi Kurírt a francia cenzúra dirigálja s nem a magyar cenzúra, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a lap pedig a magyar zsidókat agitálja és nem a francia keresztényeket. (Úgy van! a szélső-baloldalon.) Ez a lap első számában tökéletesen és messzemenően alkotmányos, az osztrák elnyomatásról beszél, felhívja Magyarországot a kuruckodásra (Maróthy Károly: Nagyon jó! Trianon nincs! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) és célkitűzésében Csokonai verséből azt idézi: »Legyen béke, hogy félelem nélkül élvén a határunkon, bátran járhassanak bennük a kalmárok.« Nekünk nem a kalmárok bátor járása a célunk Magyarországon, hanem egészen más céljaink vannak a magyar néppel. (Zaj. — Maróthy Károly: Szellemi honvédelem francia fogalmazásban!) Itt egyes embereket megfogott, hogy néhány igen előkelő és tiszteletreméltó francia úr nyilatkozatait összegyűjtötték. Ha a nyilatkozatokat egy kicsit mélyebben olvasnák el, rájönnének arra, hogy tulajdonképpen nem sok van ezekben a nyilatkozatokban, ellenben a »Mit szól hozzá?« című rovatban annál több van a tökéletesen egyoldalú francia propagandából. Természetes, hogy a gyerek nő a számok haladásával. A második szám már nem egészen olyan ártatlan, mint az első, amelyről már itt egyszer szó volt. Azt kérdezi második számában a Parisba emigrált zsidó, hogy »Üllőre-e vagy hátra?« — és tanácsot ad Magyarországnak, kijelenti, hogy a magyar nép faji és táji jellegénél fogva — ' hogy a most megszokott geográfiai fogalmakban beszéljek — soha sem néz hátra, hanem csak előre, tehát nem kell Trianonra nézni, hanem csak előre és békét kötni minden néven nevezendő ellenséggel. (Zaj. — Maróthy Károly: Minket kicenzuráznak !) Ez, a Parisban szerkesztett lap, amelyet olyan férfi szerkeszt, aki Magyarországon nem lehet szerkesztő, lepiszkolja a »Magyarország« nevezetű lapot, — nem tévedés, nem a »Magyarságról« van szó (Mozgás és taps a szélsöbaloldalon. — tehát egyenlőtlen jogot gyakorol. Mert attól, aki itt van, elégtételt vehet imagánalk az ember, de az, aki Parisban komiszkodik magyar képviselőkkel, magyar lapokkal, — bármilyen irányú is az — egyoldalú jogokat élvez, mert mi itt verekszünk, itt küzdünk, itt nyomorgunk egymással, de nekünk kívülről ne diktáljon senki. (Folytonos zaj, — Gr. Festetics Domonkos: Ki támogatja? Valószínűleg innen támogatják! Azt kellene kihalászni, hogy ki támogatja!) Elnök: Csendet kérek Festetics képviselő úr! (Hubay Kálmán: Aki az engedélyt adja, az támogatja! — Folytonos zaj.) Csendet kérek a baloldalon, képviselő urak. Rajniss Ferenc: Ez a méltányosság első követelménye. Ez a lap, amelyet a belügyminiszter úr beengedett az országba, a szemtelen zsidó intimitásokban odáig merészkedett, hogy azt írja: Magyarország Kormányzója is , kijelentette De Monzie-nak Gödöllőn, hogy ami Trianont illeti, több is veszett Mohácsnál. (Hosszantartó nagy zaj a, bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Hallatlan! Hol van a belügyminiszter'?.Mondjon le! — Hubay 95. ülése 19UO április 3-án, szerdán. Kálmán: Hallatlan, hogy ennek a lapnak engedélyt adtak!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. (Hubay Kálmán: Nem lehet csendben maradni, mert felháborító! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen Rajniss Ferenc! — Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — Paczolay György: Erkölcsi felelőssége van annak, aki ilyen beállításiban szerepelteti az államfőt! — Nagy zaj!) Csendet kérek Hubay és Paczolay képviselő urak. (Maróthy Károly: Legközelebb jön az angol kurir!) Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek jogos felháborodásukat is türtőztetni. Rajniss Ferenc: Igen t. Ház! Nekem szent meggyőződésem az, hogy azt a fájdalmat, amelyet bennünk ez a dolog kelt, nem az egyik vagy a másik párt képviseli ebben a képviselőházban, (Hubay Kálmán: Ügy van!) hanem képviseli minden tisztességes magyar ember. (Ügy van! Úgy van! Elénk tap;; miniden oldalon. — Matolcsy Mátyás: Es a belügyminiszter? — Baky László: El kell kobozni! — Felkiáltások a jobboldalon: Mi is hazafiak vagyunk! — Hovszky János: Ez természetes! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon! (Pándy Antal a jobboldal felé: Miért nem szólalnak fel maguk ebben a kérdésben?) Kérem Pándy képviselő urat, ne szóljon közbe. {Baross Endre közbeszól.) Baross képviselő urat kérem, maradjon csendben! Ne méltóztassék vitákat folytatni az egyik oldal a másikkal. Rajniss Ferenc: Tisztelettel kérem beszédidőm meghosszabbítását. (Nagy zaj. Felkiáltások a baloldalon: Megadjuk!) A további példányokban azután ez a propaganda még előbbre megy. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rajniss Ferenc: Egyre szaporodnak a támadások a magyarországi politika egyes tényezői, képviselői ellen. Egyik . képviselőtársunkról, aki igenis a nyilaspárthoz tartozik, például azt írja a lap, hogy egyik nap a biüitetőtörvényszéken... Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Rajniss Ferenc: Tizenöt pere meghosszabbítást kérek. (Zaj és felkiáltások a, jobboldalon: Nincs meghosszabbítás!) Elnök: Az új házszabályok értelmében nem adhatok meghosszabbítást Sziveskedjék beszédét egy mondattal befejezni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Most működik a házszabály! — Maróthy Károly: Milyen jó kis házszabály! — Budinszky László: A Párisi Kurirt támogatják! — Wirth Károly: A Párisi Kurir több, mint egy negyedórai beszéd! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Ifj. Tatár Imre: Most dicsérjék a házszabályokat!) Tatár képviselő urat kérem, maradjon csendben! Rajniss Ferenc: T. Ház! A 7700/1939. M. E. rendelet és az 1939 : IV. te. értelmében tisztelettel kérdezem a Házat: vájjon a törvény csak a szegény zsidóra vonatkozik? Ha azonban a zsidó gazdag, akkor kimehet Parisba, ott lapot alapíthat és onnan küldheti a lapját Magyarországba? Ezt a kérdést teszem fel a t. Hoznak. (Maróthy Károly: Ez így yan! — Gr. Festetics Domonkos: így van!) Kérdezem: ha valaki a magyar sajtókamarának tagja, — mint