Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-87

4 Az országgyűlés képviselőházának nemzetek barátságát — tisztában vannak vele mégis, hogy nemzeteket osak belső erőik teljes kifejtése tehet naggyá és tarthat meg, hogy csalóka az a nagyság, amelyet más, külső erő­nek köszönhetünk, mert olyan az, amit bármi­kor elvehetnek tőlünk, hogy látszólagos csak az a szabadság, amelyet ajándékba kapunk, mert csak az ajándékozó jóindulatától függ, hogy rabsággá ne legyen, hogy nem igazán a mienk a gazdagság, a vagyon, amelyet nem verítékünkön szereztünk, mert ahogy jött, úg^ mehet veszendőbe is. Éppen ezért, amikor egyrészről mindent megtett arra nézve, hogy nemzetközi elszige teltségünkből kiemeljen, ugyanakkor teljes erővel látott hozzá a belső organizációhoz, a rend, nyugalom és fegyelem megteremtéséhez, a jog uralmának helyreállításához, a társa­dalmi erők összefogásához és kifejlesztéséhez, kardot forgató karunk megacélozásához, kul­túránk tiszta nemzeti alapon kiépítéséhez és — amiben eddig olyan sok mulasztás történt — gazdasági erőtényezőink felfokozásához. Horthy Miklós tisztában volt~ vele, hogy számban kicsiny nemzet csak úgy állhat meg a történelem viharai között, ha kultúrája, katonai ereje és gazdagsága aránytalanul na­gyobb, mint. másoké és ezt tudva és ezt szem előtt tartva munkálkodott, irányított, dorgált és jutalmazott immár két évtizeden keresztül. Horthy Miklós gondosan figyelte mindig a nemzet lelkének rezdüléseit, tisztelte akara­tát, de ennek az akaratnak kialakulására tu­dott személyes varázsával befolyást is gyako­rolni. így lehetséges azután, hogy országlása csakhamar szétszórja a reménytelenség 'ködét, amely a nemzet lelkét megszállta; önbizalom költözik a csüggedőkbe; erő járja át az eler­nyedt karokat. Üj élet fakad a nemzeti élet egész területén. Megindul a romok eltakarítása után az építés. Megmozdul a gazdasági vérke­ringés. Leromlott pénzünk helyébe új, értékes pénz lép. Tudományos, irodalmi és művészeti életünk új szárnyakat kap. Tényező leszünk ismét a nemzetközi életben. Árnyékba borított igazságunk világszerte mindinkább elismerésre talál. Honvédségünk nagyszerű modern had­sereggé fejlődik, amely máris új babérokat szerez a régi dicsőség babérágai mellé. Nemzet leszünk ismét. Az ellenségeink ál­tal talán csak nemzeti temetőinek szánt terület újból országgá organizálódik és megérjük azt is, hogy határainkat megkezdjük kitágítani és a Kárpátok egy karéjára ismét kitűzzük a nemzeti lobogót. Erősödünk. Izmosodunk. Erősödünk lélek­ben is, úgyhogy most — talán nagy megpró­báltatások előestéjén — nyugodtan, öntudato­san áll a (nemzet és bízva sorsa legfőbb inté­zőjében hittel várja a jövendőt. Kormányzónk 1920-ban pár nappal^ megvá­lasztása után manifesztumot bocsátott ki, amelyben többek között ezeket mondja: »A keresztény -erkölcs uralmát helyre akarom ál­lítani az egész vonalon. Szeretettel, türelem­mel, megértéssel és igazságossággal fogom gyakorolni a főhatalmat. A közérdeket minden erővel megvédem. Meg fogok gátolni minden visszaélést, amely zavart kelthet az országban. Egyformán gátat kívánok^ vetni mindenféle túlzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágyak­nak, a pártszenvedély elfajulásainak,• az osz­tályharera való uszításnak; és a termelést meg­bénító izgatásoknak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett. Nem lehet tűrnünk tovább, 87. ülése 19 W február 28-án, szerdán. hogy árdrágítók, élelmiszereirejtők és minden­féle uzsorások lelketlen hada folyton rohamo­san gazdagodjék, míg mások az éhhalállal küszködjenek. (Ügy van! Ügy van!) A magyar nép^ erényeire akarom felépíteni a nemzet jö­vőjét ... A keresztény világnézet erkölcsi fen­sőbbségével igyekszem a romokon új életet te­remteni. Egészséges szociális érzékkel akarom nemzeti államunkat kiépíteni, hogy benne minden társadalmi osztály jól érezze magát.« T. Ház! Nem. hiszem, hogy a világtörténe­lem ismerne még egy államfői manifesztumot, melyet kibocsátója szórói-szóra úgy beváltott volna, mint ahogy ezt Horthy Miklós bevál­totta. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Mindezt látva, tudva, megállapítva, hálás szívvel borulunk le a nemzetek sorsát intéző gondviselő Isten előtt, aki adta s mindeddig friss erőben megtartotta számunkra Kormány­zónkat. De t. Ház, akkor, amikor ezt tesszük, nem feledkezhetünk meg arról sem, aki leg­közelebb áll hozzá, aki hűséges részese volt a húsz nehéz esztendő minden lelki tehenhordo­zásának, ezernyi nehéz gondjának, akit Vele együtt szívébe zárt a nemzet szeretete s hálája: az ö áldott hitveséről, a mi Főméltóságú Asz­szonyunkról sem. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) A Mindenható áldja meg Kormányzó Ür Ö FŐméltóságát továbbra is bölcsességgel; sok­szorozza erejét, acélozza akaratát, tartsa meg számára nemeslelkű élettársát s engedje, hogy a nemzeti jövőről álmodott nagy álmait mára déktalanul valóra válthassa. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Kérem at. Ház hozzájárulását, hogy eze­ket az érzelmeinket, hódolatteljes tiszteletűn ket és hálás szeretetünket országlása huszadik évének betöltése alkalmából Kormányzó Ür ö Főméltósága előtt a Ház megbízásából megfe­lelő' formában kifejezésre juttassam. (Élénk helyeslés.) T. Ház! Mielőtt a napirendre térnénk, két előterjesztést kívánok tenni. (Halljuk! Halt­hikl) Amint méltóztatnak tudni, Benczúr Gyulá­nak hatalmas festménye, mely az országgyű­lésnek boldogult Ferenc József király és Er zsebet királyné előtti hódolatát ábrázolja, a képviselőház olvasótermében van ezidőszerint elhelyezve. A festményt annakidején néhai Mészáros Károly adományozta a »Magyar Nemzetnek«, s néhai Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatás­ügyi miniszter hozzájárulásával, néhai Mészá­ros Károly jogutódainak beleegyezése után a képviselőháznak 1928. évi július hó 10-én tar­tott ülésében hozott határozata alapján került a Történelmi Arcképcsarnokból a képviselő­házba. Most a Kormányzó Ür ö Főméltósága meg­választatása húszéves fordulója alkalmából fel­merült az a gondolat, hogy ez a műalkotás a királyi palotába helyeztessék át. Én — miután a festményen megörökített esemény a királyi palotában történt s egészen természetes, hogy a királyi pár előtti hódola­tot ábrázoló kép a királyi palotában nyerjen elhelyezést és mert a mű ott kétségtelenül a legméltóbb keretek közé kerül — a gondolatot, amelyhez Hóman Bálint kultuszminiszter úr, mint a múzeum elnöke és az örökhagyó néhai Mészáros Károly jogutódai is hozzájárultak, örömmel tettein magamévá s ezért, de főként azért, mert meg vagyok győződve róla, hegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom