Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

124 Az országgyűlés képviselőházának 9%, amik ezeknél a földigényléseknél történnek. Senkire sem lehet közömbös a mai időkben, ha a vidiéki hatóságok úgyszólván kijátszák és hamis beadványok révén félrevezetik a mi­nisztériumokat, ami az általam megemlített esetben is történt. Amikor a báró Fiath-féle birtok Ibérleti szerződése, amelyet egy Schvarcz nevű zsidóval kötöttek, lejárt, ezt a birtokot kisbérletek formájában a környékbeli kisgaz­dák leigényelték. Sajnálattal kellett azonban megállapítani, hogy ezt a bérleti szerződést mégis a zsidó javára hagyták jóvá. Utánanéz­tem ennek a dolognak és azt a szomorú meg­állapítást tettem, hogy amikor Aka község lakossága 660 holdat igényelt lé ebből a bir­tokból, ugyanakkor a minisztériumnak mégis az jutott tudomására, hogy csak 60 holdat igé­nyelt le a község. Nem tudom, hol akadt el a 600 hold a 60 hold mellől, ezt megkeresni a kormányzat dolga lesz, valahova elsikkadt ez a bizonyos 600 hold. A 60 holdat a kormányzat természetesen meg is adta a kisemberek ré szere, akik azonban a legnagyotbb felháboro­dással vették tudomásul, hogy amikor ők 060 holdat igényeltek le, csak 60-at kapnak meg. Ugyanez a helyzet Ácsteszér községben, amely határos ezzel a bárói birtokkal. Itt szintén leigényeltek a birtokból 321 holdat, azonban az Ácsteszér községbeli elöljáróság ugyanakkor három kisgazda aláírásával beírt egy levelet a minisztériumba, amely ben le­mond az igénylésről és bejelenti, hogy Ács­teszér községnek a birtokból nemkell terület. Lehetetlenség, hogy amikor törvényt hozunk, amikor a kénviselőház bizonyos törvényjavas­latok felett hetekig, vagy hónapokig tárgyal, amikor itt azt h?rdet.iük, hogy népi politikát akarunk folytatni és tényleg a magyar kisem­bert akarjuk^ megsegíteni, a falusi jegyzők, vagy gazdasági felügyelők íg'y elsikkíisszák a magyar kisemberek ^igényléseit. De nem lehet közömbös a kormányra sem különösen most, amikor a szomszéd államok tényleg mind igyekeznek a maguk kisembereit a földbe legyökereztetni, s nekünk is elsőrangú feladatunk lenne, hogy legyökereztessük a ma­gyar kisembert a magyar földbe. Amikor erre vonatkozólag 1 már törvényeink is vannak, első­soban az volna a kormány kötelessége, hog.V ezeket a törvényeket a végrehajtó szervekkel becsületesen hajtassa végre. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon!) Hiába dolgozik a képviselőház, hiába fogunk itt vitatkozni és tárgyalni, ha a kormánynak nem lesz ereje ahhoz, hogy a vidéki végrehajtó szervekre has­son, hogy azok végre is hajtsák a törvényt. Amikor a vidéki közigazgatásnak van bátor sága ahhoz, hogy hamib beadványokkal vezesse félre a minisztériumot, ez nem lehet közömhös egy erőskezű kormány szemében. Azoknak a jegyzőknek, akik ilyesmit meg tudnak csi­nálni, nem a községházán van a belyük, ha­nem-a kistarcsai internálótáborban. Amikor mi felemeljük szavunkat, azt mondják, hogy lázítunk és izgatunk. Hát min­denkinek be kell látnia, hogy a tények izgat­nak és izgattak azok a lelketlen végrehajtó­szervek, amelyek a néptől el vannak szakadva és nem tudnak együttérezni a dolgozó mun­kással. Valljuk be, nem tudjuk belegyökereztetni a magyar kisgazdát a magyar földbe, ha egy­ezer nyílik egy alkalom és ezt az egy alkal­mat is, amikor kisgazdák megszerezhetnék a földei arra használják fel a jegyzők, a gazda­sági felügyelők és nem tudom kicsodák, hogy akkor is zsidók kezére játsszák át ezt a földet. ülése 194-0 március 13-án, szerdán. Itt fontos és gyors intézkedésekre vau szük­ség, mert amikor ilyen borzasztó időket élünk, amikor a környező államokban is háborús sze­lek fújnak, akkor különösen nem lehet a ma­gyar kisgazdát kijátszani. Tessék elképzelni: a magyar gazida örült annak, hogy no, most lejár a bérlet, most meg fogom kapni s ami­kor ő sajátmagában ezt a hitet táplálta, mi­csoda szíörnyű csalódás érte, amikor megtudta, hogy zsidók kezén marad a föld. Honvédelmi szempontból is nagyon kényes kérdés ez, mert amikor a magyar kisgazdát hadba kell szólí­tani, ő 1 fog is menni becsületteL s harcol a hazáért, de szomorúan fog elmenni, ha azt látja, hogy amikor van egy lehetőség arra, hogy családjának biztos megélhetést szerezzen a föld megmunkálása útján, akkor az a föld, amelyre ő pályázott, zsidó kézen fog maradni és zsidó pajeszosok fognak gazdálkodni azon a magyar nemesi birtokon. Ha már egyszer a birtok bérbeadió, akkor igenis, a kormány er­kölcsi kötelessége, hogy lehetőséget nyújtson arra, hogy az a magyar nemesi birtok magyar kisemberek kezébe kerüljön és azon magyar kisemberek erősödjenek, és gyökerezzenek meg. Nemcsak a szájunkkal kell hirdetni a magyar földkérdés igazságos megosztását: ezzel nem csinálunk semmit, ha a valóságban, a tények­ben azt kell látnunk, hogy ennek épï»en az ellenkezője történik. Szomorú megállapítás ez. Erre a birtokra e két községen kívül még egy harmadik község is akart igényt bejelen­teni, de mivel a^ harmadik község látta a^zt, hogy a két község lakossága már leigényelte azt a birtokot, nem jelentette be az igényét, mert az elöljáróság azt gondolta, hogy úgyis kell az annak a két községnek, tehát hadd le­gyen a két községé. Szomorúan állapíthatja meg a harmadik község, hogy ők nem jelen­tették ibo az igényt és a végén zsidó kezén marad a birtok tovább. Nem gondolom, hogy az igen t. földmíve­lésügyi miniszter úrnak közömbös lehet az, hogy őt, mint felelős tényezőt egy vidéki ható­ság kijátszotta; nem lehet neki közömbös, hogy őt félrevezették. Kérem az igen t. miniszter urat, hogy ebben az ügyben indítsa meg a vizsgálatot és nyomozza ki, hol akadt el a ma­gyar kisemberek földigénylése és kik voltak azok az illetők, akik ezt a földigényést elsik­kasztották és nem engedték a fÖldmívelésügyi miniszter úr elé kerülni. Kérem a miniszter urat, hogy ebben az ügyben indítsa meg az el­járást ellenük, hogy megkaphassák méltó bün­tetésüket és tegye lehetővé, hogy ez a föld a magyar kisemberek kezébe kerüljön; tegye le­hetővé azt is, hogy ez a szerződés, amely hamis beadványok alapján már jóvá lett hagyva; visszavonassék, annál is inkább, mert hiszen a zsidó bérlő ellen nagyon sok súlyos panasz van, a közterheket sem fizeti rendesen, a római ka­tolikus egyháznak sem fizette meg az 1500 pen­gős egyházi adóhátralékot amit a birtok bér­letével kapcsolatban át kellett vállalnia. Meg kell állapítani azt is, hogy amikor a kisembe­reket elárverezik az adóhátralékért, akkor a Schwarz zsidót miért nem lehet végrehajtani az egyházi adóhátralékért, miért nem volt meg a végrehajtó szervben az erő arra, hogy ezt végrehajtsák? Kérem az igen t. kormányzatot, hogy ebben az ügyben sürgősen intézkedjék és tegye lehe­tővé, hogy ezek a magyar kisemberek megkap­hassák a földet és ne pajeszos zsidók kezén maradjon továbbra is. (Éljenzés és taps a szél­sőbalodalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom