Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-92
118 Az országgyűlés képviselőházának 92. ülése 19U0 március 13-án, szerdán. tendeig sem intézik el; addig az a szegény j kocsmáros-jelölt tartozik lizetiii a bért azért a helyiségért, amelyet kibérelt, esetleg átalakítá- | sokat is eszközöl s végül megkapja az elutasító végzést. Ennek következménye ^ az, bogy különösen városokban igen tekintély eis összegeket fizetnek rá ezek a kocsmárosok és vendéglősök arra, bogy kibérelnek egy ilyen helyiséget és anélkül, hogy használhatnák, fizetik a bért, elköltik, egész tőkéjüket, még mielőtt egyáltalán üzletet tudnának csinálni. (Müller Alitai; Templom és iskola közelében nem lehet!) Nemcsak a templom és iskola közelsége A szempont, hanem a helyiség berendezése és más közegészségügyi szempontok miaU is kell előzetesen bejelenteni a helyiség minőségét. Ennek a jelentősége különösen most, a felvidéki ügyekkel kapcsolatban, rendkívül nagy. A Felvidéken — mint mindenütt — a zsidóktól a törvény értelmében meg kell vonni az italmérési engedélyeket. (Lili-János: Kellene!) Kellene és be is vonjak. Nem lenne szabat! tűrni, hogy azokon a felvidéki helyeken, ahol ezeket az engedélyeket a zsidóktól elvonják, azok a szegény keresztény vállalkozók, akik azt a bizonyos őrségváltást akarnák végrehajtani, — nem a magas igazgatósági pozíciókban, hanem a kis üzletekben t— kénytelenek legyenek ilyen bérletekbe .belemenni, beruházásokat eszközölni és félesztendeig vagy egy esztendeig fizetni • olyan kiadásokat, amelyeknek ellenértékeképpen semmi néven nevezendő bevételük és jövedelmük nincs. Tessék csak végigmenni a felvidéki városokon, Kassán, Losoncon, Érsekújváron vagy akárhol: minden második üzlet be van zárva és nem tudják megnyitni ezeket a vendéglőket vagy kocsmákat. de a bért fizetni kell. A r zért nem tudják meg nyitni az üzleteket, mert az engedélykérvények még ninicsenek elintézve. Az a szegény keresztény magyan* vállalkozó, aki így remél magának exisztenciát teremteni és aki — mondjuk — a zsidó kocsmárost ki akarja helyéből szorítani a kormány intencióinak megfelelőiéit tönkremegy, amíg elintézik "kérvényét. A vegén esetleg nem is kapja meg az engedélyt és aztán nézhet más foglalkozás után. Ennek alapján tehát az a kérésem a mélyen t. pénzügyminiszter úrhoz, adjon ki olyan rendelkezést, amelynek értelmében az italméíési engedélyeket ki lehet adni a helyiség előzetes bemutatása s minősítése nélkül is. Amikor a kérelmező már megkapta az engedélyt, akkor gondoskodj éle megfelelő helyiség^ szerzéséről s akkor nyithassa meg italmérését, amikor megállapítják hogy az a helyiség a követelményeknek megfelel. A másik sérelem az italmérési engedélyekkel kapcsolatban a hadijogosultak körében tapasztalható. A törvény megállapítja^ hogy a hadiözvegyek és hadiárvák az italmérési engedélyek kiadásánál bizonyos előnyökben részesülnek. A pénzügyi hatóságok most arra a gyönyörű álláspontra helyezkednek, hogy az a hadiarva, aki elmúlt 24 esztendős, már nem hadiárva és így nines meg az az elsőbbségi joga, amelyet a törvény biztosított számára. Amíg nem volt 24 esztendős, azért nem. adtak neki engedélyt, mert ném volt nagykorú és ezért nem élvezhette ezt a kedvezményt, most pedig, hogy nagykorú lett és elérte az önálló üzletnyitás lehetőségét, azt mondják, most már nem hadiárva, hanem felnőtt ember, igényjogosultsága tehát már nincs meg. Maguk a pénzügyigazgatóság közegei azt mondják, nem tudnák eligazodni, hogy mit csinálJ janak. Szerintük a 24. évet bíetöitött hadiárva nem hadiárva, tehát nincs meg az elsőbbségi I ioga. Ugyanígy van a hadiözvegy ékkel is. Ha az a hadiözvegy még egyszer férjhezmegy, akkor azt mondják, elvesztette a hadiözvegyi minőséget s akármilyen koldussorban» akármilyen szegénységbe ment is férjhez, nem élvezheti az italmérési engedélyek terén elsőbbségi igényét, mert már nem hadiözvegy. Ha a törvényben konstruáltuk azt a jogcímet, hogy a hadiérdemek elsőbbséget biztosítanak az állami jogosítványoknál, akkor tartsuk: is ezt meg, mert ha az a hadi árva elveszítette apját, az én véleményem szerint, 60 éves korában is hadiárva marad a Jogosultság szempontjából. Kérem; tehát a pénzügyminiszter urat, hogy ilyen irányban is szíveskedjék -a végrehajtási utasítást módosítani, és kérem, hegy az interpelláció tekintetében mielőbb méltóztassék a pénzügyminiszter úr nemcsak válaszolni, Ihianem intézkedni is. (He lyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Következik Konkoly-Thege Kálmán képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem szülészeti klinikáin meglévő ágyakból körülbelül 30% az előirányzott költségvetés, csekély volta miatt nem használható fel a szülőnők, részére, s hajlandó-e a miniszter úr *a fenti klinikákon "a. meglévő ágyakból további 50—50-et a szegény vajúdó szülőnő neszére bocsátani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Konkoly-Thege Kálmán: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Tudom, a kormány politikájának lényege a szociális Magyarország megteremtése, a szociális gondoskodás minden téren, tehát a közsgészségügy terén is. Ismerem a kormányzat törekvéseit és intézkedéseit, amelyek a család- és gyermekvédelemre vonatkoznak. Tudom, hogy a zöldkeresztes akció, a vízellátás javítása, a gyógyszerellátás ellenőrzése, a fertőző betegségek elleni küzdelem, a tüdőbeteggondozók és tüdőbetegotthonok, a tejakció és a cukorakció: mind-mind a nemzet megerősödését szolgálják. (Ügy van! Ügy van! — ifj. Tatár Imre: Csak akciók!) Szükség van ezekre az intézkedésekre. De itt nem szabad megállnunk. A nemzetek és fajok küzdelmét elsősorban az dönti el, hogy szaporodnak-e, vagy nem? (Ügy van! Ügy van!) Látjuk a történelemből, hogy egy faj kifáradásának első jele az, hogy szaporodása megszűnik. Nem akarok nyers adatokat itt a t. Ház tagjai elé hozni, akik, tudom, úgyis ismerik ezeket, de mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a legutóbbi 30 évben szaporodási indexszámunk katasztrofálisan zuhant* ijesztően csökkent, (ifj. Tatár Imre: Sok az akció!) Az egykés vidékek jellemzésére szállóige lett: egykés város, egykés falu. Vannak helyek, ahol a halálozási szám nagy ob, mint a születési szám. Tudom azt is, hogy a gyermekvédelem mellett igen sok más intézkedés történt. A statisztikai számok azt bizonyítják, hogy 1925 óta, hála Istennek, a^ halandóság csókkent, s ezek a számok bizonyítDák elsősorban azt, hogy a születésszám csökkenése ellenére mégis szaporodik a nemzet. ^