Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-92
102 Az országgyűlés képviselőházának 92. Napirend szerint döntenünk kell a kis- I ; haszonbérletek alakításának, kisbirtokok és Í házhelyek szerzésének előmozdításáról s más 1 földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló tör- 1 vényjayaslatnak a felsőház által módosított és t: alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselő- 1 házhoz áttett egyes szakaszairól, amelyeket a i Ház iiletékes bizottságai részben elfogadtak, Í résziben pedig- újból megállapítottak. ; Felkérem Máriássy Mihály előadó urat, i hogy a bizottságok- által eszközölt módosító- c sokat ismertetni- szíveskedjék.' •-'•-•••' i Máriássy Mihály előadó: T. Képviselőház! ? Az országgyűlés felsőháza a kishaszonb.érle- < lekről szóló, általunk elfogadott törvényjavas- ] laton bizonyos módosításokat eszközölt és azokat alkotmányos tárgyalás végett a képviselőházhoz visszaküktötte. A képviselőház ] egyesített bizottságai ezeket a módosításokat tárgyalás alá vették. , A felsőház által az eredeti tör vény jâvâs- j laton eszközölt módosítások abból az elgondo- } lásból indulnak ki, hogy hatékonyabban moz- ( (lítsák elő azt a közérdeket, amely a középhir- ( tok fenntartásához és megkíméíéséhez fűződik. Nem akarok itt részletes indokolást előterjeszteni a középbirtok fennmaradásának közérde- : kűségéről, hiszen ez a t. Ház előtt már . sokszor megvitatott és megtárgyalt^ kérdés, j csak rámutatok arra, hogy a felsőház módosításai ennek a célnak szolgálatában következtek be ennek a javaslatnak keretein belül. A felsőháznak az a módosítása, amely azt ' akarja biztosítani, < hogy a középbirtokból kevesebb legyen az igénybevehető terület, s ennek : következtében a középbirtoknak amágyis • alig feltartóztatható természetes elaprózódása ^ kitolassék, azon az alapon történt, hogy a felsőház ezeket a középbirtokokat nagyobb kíméletben akarja részesíteni és ezért a súly- •'. pontot a többgyermekes birtokosokra helyazi. Amint ennek az egész törvényjavaslatnak gondolatmenetében mindenütt ott van a többgyermekes családok védelme, amelyek a juttatásnál előnyben részesülnek mint többgyermekes családok; (Papp József: Hol a munkásesa- ' ládok védelme?) éppen olyan indokolt, hogy a másik oldalon, ahol a birtokos a maga birto- . kából bizonyos mennyisége.t lead, szintén érvé- ] nyesüljon ez a szempont: a többgyermekes családok védelme és ennek a családvédelem- s jiek hathatósabb szolgálata. Ezért a felsőház ] olyanképpen módosította a javaslatot, hogy > ha a birtokosnak több élő gyermeke van, ak- '' kor az általunk elfogadott eredeti szöveggel \ szemben az első és a második gyermek után i nem 200—260, haíieni 250—250, a harmadik és 1 negyedik gyermek után további 300—300, az ; ötödik és az azután következő gyermekek után ] pedig egyenként még 400—400 kat. hold legyen i az a terület, amely az általánosságban meg- 1 állapított 500 holdas legalacsonyabb birtokba- 1 táron felül igénybevétel tárgya néni lehet. i T. Képviselőház! Ezeket az elgondolásokat .j és ezeket a felsőház által eszközölt módosításokat éppen ebből a szempontból, a középbirtok- fenntartásához fűződő közérdek szempont- < jából, de másrészt azért is, mert ezt a célt a i családvédelmi szempontok kklomborításával akarja megvalósítani a törvényjavaslat, a 1 képviselőház egyesített bizottsága magáévá ] tette és elfogadásra ajánlja, í De éppen azért, mert az egész javaslaton ] végigvonulnak a családvédelmi szempontok és < egyáltaláhan egész közéleti munkánkban, törvényhozói munkánkban a nemzetszaporítási ] gondolat olyan' vezérfonal, amelyet-mmdnyá- ] !. ülése 19UO március 13-án, szerdá/n. I jan szem előtt és megszívlelendőnek tartunk, a képviselőház egyesített bizottsága nem járult hozzá ahhoz a kívánsághoz, illetőleg móódosításhoz, hogy ha csak egy gyermek van, már ez az egy gyermek is jogcímet jelentsen a birtok bizonyosfokú megkímélésére. Ennek következtében a képviselőház egyesített bizottsága úgy döntött, hogy elfogadja mindezeket a kedvezménye'ket, amelyeket a felsőház, a törvényjavaslat szellemével nem ellentétesen, nem elli nkezően, hanem abba beleilleszthetően családvédelmi .szempontokból' indokoltnak talált, azonban azzal a korlátozással, hogy ha csak egy gyermek van, egy gyermek után ezek a kedvezmények nem illetik meg az általános jogszabály erejénél fogva a birtokost. Az élet azonban olyan helyzeteket teremthet, amikor ezzel a szabállyal szemben különös méltánylást érdemlő körülmények forognak fenn. Nem akarok itt családi tragédiákra hivatkozni, amelyekből bizony elég példát tudnánk a múltból magunk elé idézni, de előfordulhat az, t. Képviselőház, _ hogy a birtokoscsaládnak önhibáján kívül igazán a sors csapása folytán nem maradt, csak egy gyermeke. Ilyen esetekben szükséges^, hogy bizonyos méltányosság legyen gyakorolható. Amikor a méltányosság nem sérti a közérdeket, amikor a méltányosság gyakorlása nem sérti azt a célt, amelyet magunk előtt tartunk ezzel a javaslattal kapcsolatban is, akkor legyen megadva annak a lehetősége is, hogy már egy gyermek után is bizonyos kedvezményes elbánásban részesüljön az ősi középbirtok. (Tóth János: 500 holdat kap az az egy gyermek!) Ezekre a törvényben nem kodifikálható esetekre, — mert hiszen azok számosak és különfélék lehetnek — azt az elgondolást fogalmazta meg a képviselőház egyesített bizottsága, hogy ilyen esetekben joga legyen a minisztériumnak a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére kivételt tenni a törvény különben strikt rendelkezései alól. Ezt a módosítást is, amelyet bizottságunk eszközölt a felsőházi módosításokkal szemben, elfogadásra > ajánlom a t. képviselőháznak. (Mozgás a szélsőbalul dalon.) A középbirtok védelmét szolgálja a felsőháznak az a további módosítása, amely az 1500 katasztrális holdon aluli birtokosokkal szemben a legelőterületeket a beszámítható területből kivette,, úgyhogy az 1500 katasztrális holdnál kisebb ősi középbirtokoikra vonatkozóan az igénybevétel mértékénél csak a szántó- és rétterületek jönnek szálmításba. (Helyeslés a baloldalon.) Ez is a középbirtok hatásosabb védelmét szolgálja, különösen abból a szempontból (Nagy Ferenc: Meg fognak szaporodni a legelőterületek!), hogy a gyengébb minőségű és a jobb minőségű földekkel összehasonlítva természetesen kevesebb jövedelmet biztosító földek,' birtokok javára megkülönböztetés történjék abból a eélból,»bogy bizonyos kiegyenlítődés jöjjön létre és egy mondjuk átlagos, egységes életszínvonal legyen kialakítható. Minthogy a legelőterületek arányszáma a. rét- és szántóterületekhez viszonyítva annál nagyobb, minél rosszabb átlagban az illető földbirtok minősége, indokolt, . hogy a legelőterületek ikíkapesoláslával ez a kérdés is bizonyos megoldást nyerjen és a gyengébb minőségű birtokok ebből a szempontból területileg nagyobb kíméletben részesüljenek. (Szöllíísi Jenő: Sok itt a kímélet!) Ugyanez vonatkozik a törvényjavaslatban különben már elfogadott elv gyakorlati alkalmazására, amely összeköttetést állapít meg a
