Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

74 Az országgyűlés képviselőházának 66. (Plósz István (a baloldal felé): Ha nem ismeri a törvényt, akkor tanulja meg!) Csendet kérek! Plósz képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Váczy József: A saját főispánja kivágta a ka­marából. — Zaj.) Váczy képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Szeretném fel­szólalásomat azzal befejezni, hogy az ? új tör­vénynek és az új átrendezésuek eredménye ma az, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara 206 vagy 208 tagja közül az első négy kúriából, tehát a munkásság és a parasztság köréből, mindössze 96-ot küldenek be, tehát ez a réteg már eleve kisebbségben van, (vitéz Hertelendy Miklós: Érdekképviselet!) mert a többi tagot a többi három kúria küldi be és azonkívül 20 különböző egyesületi kiküldött foglal ott helyet. De legyen szabad megjegyeznem még azt a furcsaságot is, ami számtalanszor előfordul, hogy az első, a második és a harmadik kúriá­ban, amely a munkásság és a parasztság kép­viseletét kellene, hogy jelentse, tulajdonképpen oda nem tartozók foglalnak helyet. Itt van a Duna-Tiszaközi Kamara válasz­tási listája, az is gyönyörű jelenség volt. (Zaj a jobboldalon.) Például a második kúriában, tehát a 3—10 holdas kúriában — semmi módon nem kívánonm az illető nrat támadni, nagyon korrekt ember — benne van egy olyan úr, aki ezredes-hadbíró, budapesti lakos. Nyilvánvaló, bogy valamelyik nyaralón van 4 hold szőlője és ezért tagja ennek a kúriának. De ugyanígy jegyzők, papok és a legkülönbözőbb vonalakról jövő intellektuellek tagságot kapnak az alsóbb kúriákban, (vitéz Hertelendy Miklós: ök vá­lasztják!) Ezáltal ez az arány, amelyet felemlí­tettem, hogy a 206 tagból 96 ,iut a parasztságra és a munkásságra, ott még jóval kisebb lett. (Egy hang a középen: Nem jelentek meg a köz­ségben a kúriák gyűlésein, nem érdeklik őket! — Tóth János: Kecskeméten ott vannak! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Ház! Az a felfogásom és interpellációm­nak is az volt a tárgya, hogy ezeket a kérdése­ket fel kell vetnünk, mert meg vagyok, győ­ződve arról, hogy ha egy más struktiírájú ér­dekképviseleti törvény volna, akkor elképzel­hetetlen lenne, hogy a karaarák csúcsszerveze­tében ilyen állapotok következhessenek be. Igenis arra van szükség, (hogy az érdekkép­viselet az arra érdemes, komoly magyar gaz­datársadalmat vonultassa fel. mert meggyőző­désem, hogy csak ilyen érdekképviselet tudua átütőerővel harcolni az ipar nagyszerű szerve­zeteivel és érdekeivel szemben, (Br. Vay Mik­lós: A gazdaérdekekért!) mert a másik olda­lon, és ezt nyiltan meg kell mondanom, itt a képviselőházban is többíz | ben lelepleztem, igenis, feudális főuraink a nagyipar vonalán érdekelve vannak és nem tudják önzetlenül szolgálni a mezőgazdasági érdekeket. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Ház! Azzal a kérdéssel fordultam inter­pellációmban a miniszter úrhoz, hogy az egész agrár érdekképviselet szerkezetét módosítsa és erre nézve mielőbb új törvényjavaslatot ter­jesszen a Ház elé. (Helyeslés és taps a szélső­baloldalon.} Elnök: A földrnívelésügyi miniszter úr képviseletében az államtitkár úr kíván szólni. vitéz Lukács Béla földrnívelésügyi állam­titkár: T. Ház! (Halljuk! Halljak!) Az elhang­zott két interpellációra meglehetős óvatosság­gal kell válaszolnom, (Maróthy Károly: Azt ülése 1939 december 13-án, szerdán. elhiszem!) azért, mert az Országos Mezőgazda­sági Kamara autonómiája fölfüggesztetett és oda az ügyek vitelére miniszteri biztos külde­tett ki. Ennélfogva most az ott történtek vizs­gálata folyamatban van és ez a körülmény en­gem bizonyos óvatosságra kötelez. Mégis az elhangzott két interpelláció során történtek olyan megállapítások, amelyeket­semmi esetre sem hagyhatok megjegyzés és válasz nélkül. Elsősorban említem Nagy Fe­renc t. képviselőtársamnak azt a megállapítá­sát, hogy ez az intézkedés, amelyet a minisz­tertanács felhatalmazására tett a földrnívelés­ügyi miniszter, nevezetesen a kamara autonó­miájának felfüggesztése, arculcsapást jelentene a gazdatársadalommal szemben. Tiltakoznom kell ilyen feltételezés^ ellen már csak azért is. mert hiszen ez az intézkedés a minisztertanács és a földrnívelésügyi kormányzat részéről ép­pen kizárólagosan a mezőgazdasági társada­lom érdekében történt azért, hogy a meg­ejtendő vizsgálat minél gyorsabban megálla­pítsa a tényeket és azokat a teendőket is. (Ügy van! jobbfelől.) amelyek a megállapítások után szükségeseknek mutatkoznak és a mezőgazda­sági kamara autonómiája minél rövidebb időn (belül visszaállíttassék, hogy azokat a nagy cé­lokat, a gazdaérdekeket szolgálni tudja, amely célokra mindkét képviselőtársam rámutatott,­(Zaj a jobb- és baloldalon. — Az elnök csenget.) Mindkét képviselőtársam, de különösen Matolcsy Mátyás rámutatott arra, hogy a ka­mara hosszú időn át nem tudott megalakulnia Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam azonban egy lépéssel tovább ment és ha jól értettem.­olyan inszinuáció volt beszédében, mintha a földrnívelésügyi kormányzat segítségével hú­zódott és halasztódott volna a kamara szerve­zetének megalakulása. (Zaj. -— Matolcsy Má­tyás: Nem azt mondottam!) Ha nem ezt mon­dotta képviselőtársam, akkor ezt örömmel álla­pítom meg. Ha ezt mondotta volna, élénken tiltakoztam volna. Matolcsy t. képviselőtársam azt is mon­dotta, hogy az elnöki állás betöltésénél a népi gondolat nem érvényesülhet. (Ügy van! a szél­sőbaloldalon.) Rendkívül szerencsétlennek tar­tom, ha a mezőgazdasági kamarában tömörüli gazdatársadalom különböző rétegeit egymás ellen heccelik. (Ügy van! Ügy van! — Helyes­lés és taps a jobboldalon. — vitéz Hertelendy Miklós: Nem szabad éket verni közéjük! — Ma­tolcsy Mátyás: Komoly agrárérdekképviselet kellene, mint Hollandiában, meg a többi or­szágokban. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ma­tolcsy képviselő urat kérem, maradjon csendben. vitéz Lukács Béla földrnívelésügyi állam­titkár: A mezőgazdasági kamarában hét kúria is van s a hét kúria tagjai azonos joggal és kötelességekkel vannak felruházva. Éppen úgy meg lehet választani az első kúriabeli tago­kat kamarai elnökké, mint ahogyan meg lehet választani a hetedik vagy hatodik kúriabelie­ket. (Maróthy Károly: Még nem volt rá eset!) Ha a mezőgazdasági társadalomnak, a kama­rába tömörültek összességének, illetőleg több­ségének bizalma valakinek személyében össz­pontosul, legyen az bármely kúriának tagja, egészen bizonyos, hogy kötelességének tartja az általános gazdaérdeket szem előtt tartani ' és azt minden egyéb mellékszempontra való tekintet nélkül, hűségesen szolgálni. (Ügy pan?

Next

/
Oldalképek
Tartalom