Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

60 Az országgyűlés képviselőházának 66, akik 20 év alatt tényleg sokat nélkülöztek, sok­szor be voltak börtönözve és ma tovább nélkü­löznek. Bizonyos türelmetlenség, bizonyos ide­gesség van ebben a társadalomban és ezt meg kell értenünk. Mert azok az emberek, akik a cseh rezsimet kiszolgálták a 20 esztendő alatt, akik nem tartoztak a mi táborunkhoz, akik nem mondhatták és nem is mondták magukat soha hűséges magyaroknak, vagy hűséges ma­gyaroroszoknak, tulajdonképpen azok ott a mi valóságos ellenségeink, (tjgy van! Úgy van! a balközépen.) Veszedelmesebb ellenségeink a cseheknél, mert tulajdonképpen ők szolgálták ki azokat, szolgálataikból érdemeket akartak kovácsolni és e szolgálataikban a szó szoros értelmében a legnagyobb kegyetlenséget fejtet­ték ki úgy a magyarsággal, mint a hűséges magyarorosz néppel szemben. Ez a hangulat csendült meg Vozáry kép­viselőtársam tegnapi felszólalásában, amikor ő hozzászólt a felvidéki választások kérdéséhez és kérte, hogy a kizárási okok közé negyedik­nek vegyük be azt, hogy akik hűtlenek voltak a magyar nemzeti gondolathoz, a szentistváni eszméhez, azokat zárjuk ki a választójogból. Ez a felszólalás nem volt indokolatlan, mert ezt nekünk itt meg kellett mondanunk. A bel­ügyminiszter úr megnyugtatásul azt a meg­jegyzést fűzte ehhez, hogy majd a névsor össze­állításánál mód lesz arra, hogy ezek az embe­rek kihagyassanak a névsorból. De ezt a név­sort tudvalévőleg azok az emberek fogják ösz­szeállítani, akik a jelenlegi közigazgatásban el^ helyezkedtek, akik akkor is, most is tulajdon­képpen a mi népünkkel szemben intézik a köz­igazgatást. (Pándi Antal: Nagysr.erű! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Igazuk van a közbe­szólóknak. Csak részben, mert hiszen nem aka­rom az egész közigazgatást ezzel a súlyos kife­jezéssel érinteni. De sajnos, az átmeneti időben ezek az emberek még mindig* bent vannak. A magyar kormány ez alatt az év alatt mondha­tom, olyan munkát végzett, amely munka előtt mindenkinek hódolattal és tisztelettel kell meghajolnia. Hogy ezek a dolgok még mindig nincsenek kellőkép elintézve, azt az átmenet­nek kell tulajdonítani. Nagyon kérem a szélső­jobboldalnak nevezett ellenzéki tábort, hogy ezekből a megnyilatkozásainkból ne méltóztas­sanak a mi panaszainknak olyan súlyt tulaj­donítani, hogy mi elégedetlenek lennénk. (Pándi Antal: Dehogy!) Mi boldogok vagyunk a fel­szabadításunk miatt és itt szükségesnek tartot­tam ezt újból megmondani képviselőtársaim­nak. Mindnyájan kihangsúlyoztuk, hogy igenis, mi csak jobbá és boldogabbá akarjuk tenni azt az életet, amelyre vágytunk húsz esztendőn ke­resztül. (Egy hang a szélsőbaloldalon: De jó dolguk van most!) Sokkal jobb, mint volt, hála Istennek. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Hokky Ká­roly: Menjenek Komániába s akkor beszélhet­nek! — Zaj a balközépen, — Pándi Antal: Most mondják, hogy a csehek alatt milyen volt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, Pándi képviselői úr! Korláth Endre: De érthető a hűséges ma­gyarok türelmetlensége. Ezt csak mi értjük meg, akik ott vagyunk és ott élünk, mert bi­zony, az elmúlt húsz esztendő alatt nagy volt a börzéje a magyargyűlöletnek, nagyon sokan éltek ebből, ruszinok, kommunisták, zsidók egy­formán, sőt magyarok is! (Földesi Gyula: Ha elmentek Prágába! — Zaj.) Ezért gyalázták a magyart. A kormányzat nagyon bölcsen és helyesen a megbocsátás politikáját csinálja ezen a te­ülése 1939 december 13-án, szerdán. rületen. Én magam is ezt vallom a legjobbnak és én magam is főispán koromban ezt a pől'u­tikát gyakoroltam. Nem tartom ellenben sze­rencsésnek azt, hogy ezt a politikát, ezt a pa­cifikálást pontosan azoknál az embereknél is keresztülvigyük, akik annakidején a húsz esz­tendő alatt a mi táborunk gyengítéséért kap­tak óriási vagyonokat. (Egy hanq a balközé­pen: Az ilyeneket ki kell irtani! — Zaj.) Ezek az emberek, akik 24 vagy hány pártba tömörí­tették őslakos táborunkat, csak azért, hogr minket gyengítsenek, nem érdemlik meg a pa­cifikálást, nem érdemlik meg azt, hogy ővelük ma is úgy bánjanak, mint ahogy jelenleg tör­ténik. (Bencze György: Bennünket kinevettek. kigúnyoltak!) Legyünk tisztában ezzel, nézzünk szét, kik is élvezik többek között ezt a megbocsátást? A megbocsátást természetesnek tartom a köz­katonákkal szemben, akiket megtévesztettek,.. akiket becsaltak a maguk táborába a megfize­tett spekuláns vezérek, de ezekkel a spekuláns vezérekkel szemben nem látok semmi jogot a megbocsátásra, (Élénk helyeslés.) mert bennük megbánás és megtérés nincs. (Szöllősi Jenő: Ügy van!) Ha szétnézünk ezek között a speku­láns vezérek között, ott találunk például egy embert, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hogy hívják?) aki a gabonamonopóliumnak volt a vezére, aki a eseh agrárpártnak volt a kori­feusa, aki maga emelt, majdnem kizárólag a saját pénzén szobrot Masaryknak, aki 20—25 koronákkal csalta a magyarokat a cseh agrár­pártba, aki ma, t. uraim, elég merész arra,, hogy a zsidótörvény alóli mentességet kérje a végrehajtási utasítás 66. §-a alapján azon a címen, hogy ő az exisztenciáját reszkírozta ma­gyarságáért. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ki­veszik^ alóla!) Ez az ember kitüntetésben. anyagi, vagyoni kitüntetésben részesült, mert olyan kedvezményt kapott itt Magyarorszá­gon amilyet más ember nem kapott volna rneír. (Palló Imre: Kitől kapta? — Pándi Antal: Ezek vannak megelégedve!— Zaj.) Vannak ilyen esetek. Egy ember azsan­provokatőrségből élt a húsz esztendő első tíz. esztendejében. Ez az ember ma állásban van. (Pándi Antal: Nagyszerű!) Ellenben azok az emberek, akiket az azsan-provokatőr­séggei a börtönbe csalt, még ma sincsenek el­helyezve. (Zaj.) Az, aki kétízben is börtönben ült ott, ma is elhelyezetlen, ellenben az a gaz­ember, aki azsan-provokatőr volt, az magyar tisztviselő. Egy főszolgabíró, (Palló Imre: Ki kell irtani!) aki magyargyűlöletéről hírhedt volt... (Matolcsy Mátyás közbeszól ) Elnök: Csendet kérek, Matolcsy képviselő úr! Korláth Endre: ... aki két és fél évet ült vagyonelleni bűncselekmény miatt a cseh vi­lágban, ez a főszolgabíró ma állásban van. Munkácson történt meg, hogy "Vozáry kép­viselőtársam apostoli munkájára a zsidók kö­zül 4—500-an magyarnak vallották magukat nyiltan a népszámlálás alkalmával. Ez gyö­nyörű dolog, amit itt meg kell említeni. A cse­hek megbírságolták 2000 koronáig, 5—6 heti el­zárással büntették őket. Most az az ember, aki bírságolta őket, állásban van. Attól az ember­től pedig, aki magyarnak vallotta magát,fel­vettek az ipari jogosítványát, (Pándi Antal: Jól nézünk.ki! — Zaj.) -. A legutóbbi időben egy véleményező testü­letet állítóttak össze, amelybe két olyan nr

Next

/
Oldalképek
Tartalom