Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-85

538 Az országgyűlés képviselőházának 85 lített pont harmadik sorában az »és azoknak« szavak után »az üzleti év végén mutatkozó« szavak iktattattak be. A 8—20. pontok változatlanul elfogadtattak. A 13. §. 21. pontjánál a külföldi szabadalmak és más, ezekkel rokontermészetű jogosítványok használatának megszerzéséhez fűződő fontos közgazdasági érdekekre tekintettel, az ily címeken adómentesen kifizethető összegeknek a törvényjavaslatban foglalt 3 százalékos mértéke 5 százalékra felemeltetett s ehhez képest a szóbanlevő pont utolsó sorában a »3«-as számjegy »5«-ösre cseréltetett fel. A 14. § (1) bekezdésében egy sajtóhibának a. helyreigazítása történt. A 14. § (2) bekezdésénél a bizottság a törvényjavaslatban foglalt szövegezés helyébe a következő szöveget vette fel (olvassa): »Az értékpapírok, devizák és valuták, valamint az anyag- és árukészlet értékének a 13. | 6. és 7. pontjaiban foglalt rendelkezések szerint történő megállapításánál a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett értékkel, új beszerzéseknél pedig a beszerzési, végül az év folyamán termelt anyag- és árukészletnél az eladási árral szemben jelentkező többletet értékkülönbözeti tartalékként a terhek közé kell beállítani. Ezt a tartalékot adómentesen kell kezelni és az árfolyam, illetőleg forgalmi (piaci) ár csökkenésével kapcsolatos veszteségek fedezésére kell felhasználni. A felhasználandó összeg megállapításánál az árfolyam, illetőleg a forgalmi (piaci) ár emelkedésével előálló összes többletet és az azok csökkenésével előálló összes hiányt^ számításba kell venni. Ha valamely értékpapírt, devizát és valutát, anyag- és árukészletet, amellyel kapcsolatban tartalékot létesítettek, értékesítenek, a tartaléknak azt a részét, amely az értékesített értékpapírra, devizára és valutára, valamint anyag- és árukészletre esik, el kell számolni. Ha a vállalat az értékpapírok, devizák és valuták, anyag- és árukészlet árfolyamának, illetőleg forgalmi (piaci) árának ^csökkenésével kapcsolatos veszteségét megfelelő tartalék hiányában egészben, vagy részben az üzleti eredmény terhére számolta el, az árfolyamnak, illetőleg forgalmi (piaci) árnak a későbbi években bekövetkező emelkedése esetében az emelkedéssel kapcsolatos nyereséget az előzőleg elszámolt veszteség mértékéig el kell számolni.« A szöveg magábanfoglalja az indokolást is. A változtatás közhiteli szempontból mutatkozott kívánatosnak, mert a nagyobb nyereségkészlet gyűjtéséhez fontos érdekek fűződnek. Nyilvánvaló azonban az is. hogy az árfolyamok, illetőleg a rnaci ár csökkenésével előálló veszteség fedezésére elsősorban az arra rendelt tartalék fordítandó és csak azután következzen be a veszteségnek az üzleti eredmény terhére való elszámolása. Tehát ezeknek a szempontoknak megfelelően a bizottság a szakaszt átalakítandónak tartotta. A törvényjavaslatban foglalt szöveg helyébe a bizottság a következő szöveget iktatta: »Ha a vállalat termelőeszközeit, gépi vagy egyéb berendezéseit a technika, vagy az igények fejlődése következtében újabb nagyobb teljesítőképességű, vagy kevesebb üzemi költséget igénylő termelőeszközökkel, vagy gépekkel, jobb és korszerűbb berendezésekkel cseréli ki, a pénzügyminiszter megengedheti,^ hogy a vállalat az új beszerzések következtében kiselejtezett termelőeszközök, gépi vagy egyéb berendezések értékét — azok használhatóságára való tekintet nélkül — adómentesen leírja, vagy tartalékolja.« Ez a változtatás, a jobb és korszerűbb beülése 19 UO február 16-án, pénteken, rendezésekre vonatkozó szöveg felvételével legelsősorban a szállodaipart érdekli, amihez lényeges idegenforgalmi, tehát gazdasági érdekek fűződnek. A paragrafus egyéb bekezdései és pontjai változatlanok maradtak. A 15. § (1) bekezdése harmadik pontjának első és második sorában a »járandóságokat« szó helyébe »összegeket« szó iktattatott be, mert ez áll összhangban a 18. §-ban foglalt rendelkezésekkel. A 15. § egyéb bekezdései, illetőleg pontjai változatlanul elfogadtattak, valamint a 16., 17. és 18. §-ok is. A 19. § szövegében, éspedig az 5. bekezdésben egy sajtóhiba korrigáltatott, a 20-tól 38-ig terjedő paragrafusok, valamint a 39. § 3., 4. és 6. bekezdése változatlanul maradt. A 39. § (1), (2), (5), (7), (8) és (9) bekezdésében foglalt szöveget a bizottság kiegészíteni, nagyobbrészt azonban új szöveggel átalakítani határozta. E paragrafus (1) bekezdése második sorában az »ellen« szó után a következő szavakat iktatta: »A 13. § 16. pontjában említett szolgálati járandóságok«, aminek indoka az, hogy a szolgálati járandóságok elbírálása körül felmerült vitáknak is a döntőbizottsághoz való utalása mutatkozott kívánatosnak. A (2) bekezdés jelenlegi szövege első mondatának attól a részétől, hogy »továbbá hét rendes...«, a következő szöveget vette fel (olvassa): »továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott számú bizottsági tagból áll, akiket felerészben — az elnököt is beleértve — a pénzügyminiszter nevez ki, felerészben pedig egymásközti egyenlő arányban a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége küld a bizottságba. A_ bizottság elnökét a pénzügyminiszter nevezi ki s ugyancsak a pénzügyminiszter jelöl ki elnökhelyetteseket a tagok sorából.« A döntőbizottság tagjai számának szaporítása azért történt, mert a bizottság így találta helyesnek. A gyorsabb ügykezelés, az elintézendő ügyeknek minél hamarább való letárgyalása és az ügyekben való gyors, végérvényes határozathozatal ugyanis mind az adózó felek, mind az államkincstár érdekében kívánatos. Az (5), (7) és (8) bekezdések helyébe a következő szöveg vétetett fel (olvassa): »(5) Az elnök jelöli ki a tárgyalási napokat, valamint az azokon résztvevő elnökhelyetteseket és hét bizottsági tagot, éspedig — az elnökhelyettest is beleértve — felerészben a pénzügyminiszter által kinevezett, felerészben nedig egymásközt egyenlő arányban a Magyar Nemzeti Bank, « Budapesti Kereskedelmi és Toarkamara, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által kiküldött ta árok közül« »(7) A döntőbizottság a hozzáérkezett fellebbezéseket szóbeli tárgyaláson intézi el. A tárgyalás nem nyilvános, azon a bizottság tagjain és az előadón kívül csak a fellebbező fél vehet részt, akit a felszólalás joga is megillet. Albizottság előadója szavaz^+i jog nélkül a pénzügyminiszter által kijelölt pénzügyi tisztviselő. A tárgyaláson ezenfelül ugyancsak szavazati jog nélkül a pénzügyigazgatóság és a pénzűeryminiszter kiküldöttje is résztvehet.« »(8) A határozathozatal feletti tanácskozáson csak az elnök, a bizottság tagjai és az előadó lehetnek jelen. Az előadó a tanácskozás során olyan új adatot vagy érvet, amelyet a